Megpróbálhatnak több olyan árut ránk sózni az árrésstop miatt, ami eddig selejtbe ment
Rendkívül nagy költségtétel a kiskereskedelemben a selejt és az áruhiány, így logikus lépés lenne a cégektől, ha ebből is próbálnának faragni az árrésstop bevezetése után.
Előzmények: március 17-től árrésstopot vezetett be a kormány a kiskereskedelemben. A harminc érintett alapvető élelmiszer fogyasztói árát úgy kell csökkentenie a cégeknek, hogy az maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat.
- Az intézkedés minden piaci szereplőt érzékenyen érint, mivel ennél még a vezető láncok is magasabb átlagos árréssel dolgoznak, és ebből gazdálkodják ki az egyéb költségeket, például a béreket. Igazán nagy bajba viszont a kisebb, magyar tulajdonú boltok kerülhetnek.
- Több áruházban már az új szabályozás első napján mennyiségi korlátozásokat vezettek be az árrésstopos termékekre.
- Ezzel megszűnt a lehetőség arra, hogy a kisboltok a nagy boltláncokból szerezzék be az árut, sokan eddig is ezt tették, mert azokban olcsóbb volt a termék, mint a nagykereskedőknél, de az árrésstop ezt felerősítette volna, a céges vevők áruhiányt okoztak volna a nagy boltláncokban.
Alulnézet: az árrésstop miatti bevételkiesés kezelésére alapvetően két eszköze lehet az érintett cégeknek, vagy más termékeken próbálják hasznukat növelni, vagy a költségeiket csökkentik.
- A költségcsökkentés egyik eszköze lehet a készlethiány és a selejt korábbinál szigorúbb menedzselése, ezeken ugyanis meglepően sokat buknak a kereskedők.
- A selejtnél ezt nehéz másképp elképzelni, minthogy olyan, eddig határesetnek számító termékek is kikerülnek a polcokra, amelyek korábban nem, vagy megnő a leárazottan kínált szépséghibás termékek mennyisége.
Számokban: az elmúlt években a legnagyobb láncok a teljes árbevétel 1-2 százalékát bukták el a selejtes és hiányzó termékeken. Ha a beszerzési árhoz viszonyítunk ez az arány inkább 1,5-3 százalék.
- Mivel a láncok több száz milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le évente, ez tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelent. A piacvezető Lidlnél a legutóbbi üzleti évben például az összeg meghaladta a 18 milliárd forintot, de tízmilliárd fölött volt a Spar és a Tesco esetében is.
- A veszteség nagyobb része valószínűleg a selejtezéshez köthető. Ahol megbontották a két tételt, ott ez adta a kiesés 65-80 százalékát, míg a hiány csak a harmadát-negyedét.
- Kérdés, hogy ebből mennyit lehet lefaragni. A milliárdos selejtezés jelentős része ugyanis nem kerülhető el, mert olyan napi termékekből (például pékáruból) adódik, amit a következő nap már nem lehet értékesíteni.
Mi várható? A minőség romlása viszonylag hamar visszaüthet. Hiába jelentős költség a selejt, sokat nem lehet spórolni rajta, de ha megpróbálják, az hosszabb távon üzleti károkat okozhat. Ezért valószínűleg nem sok helyen nyúlnak ehhez az eszközhöz.
Az egyéb költségtételeknél sincs ugyanakkor jelentős mozgástere a kereskedőknek. A béreken próbálhatnak faragni, erre a G7-nek is utaltak piaci szereplők, ám csak ebből nem lehet kigazdálkodni a kieső bevételt.
- Ezért szinte biztos, hogy más termékek árának emelésével próbálják majd elkerülni a veszteséget. Ez azonban inflációnövelő hatású, miközben az árrésstoppal épp az infláció letörése lenne a kormány célja.
- Sőt, ha jól működik a statisztikai hivatal módszertana, akkor az áremeléseknek épp annyival kellene növelnie az inflációt, amennyivel az árrésstop csökkenti. Azaz inflációcsökkentést csak a rendszer meghekkelésével lehet elérni, de az eredmény ekkor csak statisztikai lesz, nem valós.
Adat
A 242 ezres átlagnyugdíj a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeit is mutathatja
Az átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.
Márciusban csaknem ötödével drágultak a fővárosi lakások, és ez már az enyhülés
Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Fontos
További uniós pénzeket sodort veszélybe a tegnapi alkotmánymódosítás
Jelen állás szerint már senki sem tudja kiszabadítani a felfüggesztett uniós pénzek jelentős részét, sőt az akadályok száma csak nő.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása
Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.
Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
