Friedrich Merz beiktatás előtt álló német kancellár és Ursula Von der Leyen európai bizottsági elnök bejelentései nagyot löktek az európai védelmi ipari vállalatok egyébként is jó ideje felfelé tendáló részvényárfolyamán. A Rheinmetall, a Thales, a Leonardo, a Dassault és a Safran is az idei év legjobb befektetései között van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke papíron 800 milliárd eurós, ReArm Europe névre hallgató programot jelentett be Európa felfegyverzésére, ám a szépen csengő összeg a valóságban egyelőre nem létezik.
Ebből az Európai Unió égisze alatt folyósítandó, 150 milliárd eurós rész egy kötvényprogramot takar, amelynek keretében az EU közösen bocsátana ki adósságot, azt pedig hitel formájában bocsátaná a tagállamok rendelkezésére. Ez a konstrukció a kamatok lenyomására jó lehet, de a valóságban nem közvetlen uniós támogatás.
A maradék 650 milliárd abból származik, hogy a tagállamok felmentést kapnának az uniós államháztartási szabályok alól a védelmi költés GDP-arányosan 1,5 százalékpontos emelésére. Ez a gyakorlatban szintén azt jelenti, hogy a tagállamok saját, illetve piaci forrásokból, a költségvetés terhére növelhetnék kiadásaikat, ám ez természetesen kötvénypiaci akadályokkal néz szembe.
A védelmi tervek további finanszírozását illetően asztalon van az Európai Beruházási Bank aktivizálása, a kohéziós alapok átcsatornázása, illetve a tőkepiaci unió megvalósítása mentén a hadiipari magánbefektetések növelése.
Ugyanakkor az ezekkel a mechanizmusokkal kapcsolatos viták, valamint a francia protekcionizmus továbbra is súrlódásokat szül: Párizs szerint európai pénzből csak európai fegyverre szabad költeni, míg mások bevonnák a keretből fedezhető beszerzések körébe az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot vagy Törökországot is. Azt mindenesetre Von der Leyen is leszögezte, hogy amerikai fegyvereket nem finanszíroznak a pénzből, bár Hollandia az amerikai licenc alapján Európában gyártott fegyvereket szeretné kivonni a tilalom alól.
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ezzel párhuzamosan egy új, 20–40 milliárd eurós támogatási alapot akar létrehozni Ukrajna számára, amely a köröztetett tervek alapján önkéntes alapon működne a magyar vétó megkerülése végett.
Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt hoszas egyeztetések után egyezségre jutott a szociáldemokratákkal és a zöldekkel, így a GDP egy százalékát meghaladó védelmi költést kivonhatják az alkotmányos adósságfék hatálya alól, és egy további, 500 milliárd eurós, költségvetésen kívüli infrastruktúra-fejlesztési alapot is létrehoznak, amiből 100 milliárd euró klímavédelemre mehet majd, a zöldek nyomására.
A védelmi iparágon végigfutó tőzsdei raliból kijutott az Eutelsatnak is, amely a remények szerint az Elon Musk-féle Starlink műholdas internetszolgáltatás európai konkurenciájává válhat. Nő az érdeklődés az EU Iris nevű műholdas programja, illetve egy saját európai kémműhold-rendszer és hírszerzési szövetség kialakítása iránt is.
Ezzel szemben az amerikai Lockheed Martin által (bár jelentős európai beszállítói részvétel mellett) gyártott F–35-ös iránti lelkesedés megcsappant, Portugália és Kanada is felülvizsgálja megrendeléseit, míg egyes német politikusok és konkurensek azt pedzegették, hogy az Egyesült Államok képes lehet a távolból megbénítani a gépeket elektronikai rendszereik leállításával. Ezt a belga és svájci légierő ugyanakkor cáfolta.
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) mértékadó éves fegyverkereskedelmi jelentése szerint 2020 és 2024 között Franciaország vált a világ második legnagyobb fegyverexportőrévé, Oroszországot megelőzve. A franciák globális piaci részesedése azonban így is csupán 9,6 százalék, szemben az Egyesült Államok 43 százalékos értékével. Az orosz hadiipar részesedése az előző ötéves periódushoz képest 21-ről 7,8 százalékra esett.
Vállalat
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Fontos
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Mészáros Lőrinc is tízmilliárdokat bukik éppen Trump vámjai miatt
Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.
1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborúja
Bár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.
Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?
Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
