Több mint 11 milliárd forint követelést árulnak egymilliárdért, de a vevőnek merésznek kell lennie
Egészen döbbenetes értékű, több mint 11 milliárd forintos követelésállományt árvereznek el a felszámolás alatt álló hazai cégek vagyonának értékesítésére fenntartott Elektronikus Értékesítési Rendszeren.
A kikiáltási ár ráadásul a követelések becsült értékének alig tizede. Az érintett cég, a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet előélete alapján azonban még ez sem tűnik kevésnek.
A takarék és a Quaestor vezetői kölcsönösen előnyös, de valójában jogellenes, fiktív ügyleteket kötöttek. A Quaestor vezetője a vád szerint abban segédkezett, hogy a takarékszövetkezet vagyonából némi áttétellel a szövetkezet vezetőjének családját támogassák.
Elsőfokon a Takarékszövetkezet elnökét 8 év, a pénzintézet két ügyvezetőjét 6, illetve 5 év, míg a Quaestor csoport két vezetőjét 2, illetve 1 év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
Az ítélet ugyanakkor még nem jogerős, az ellen az ügyészség súlyosbításért, míg az elkövetők és védőik felmentés érdekében fellebbeztek.
Számokban: az eredeti vád szerint az érintettek 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek. Ebből 500 millió forintnak az eredetét fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel leplezték.
Az elsőfokú ítélet ugyanakkor ennél is nagyobb kárról szól. Eszerint a pénzintézet éveken keresztül nyújtott több tízmillió forintos kölcsönöket olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem feleltek meg a folyósítási feltételeknek, és ebből a szövetkezetnek 15 milliárd forint vagyoni hátránya keletkezett.
Mi várható? A mostani árverési hirdetményében (pdf) sok részletet nem árulnak el az eladásra kínált követeléscsomagról. Ezek a követelések azonban elvileg magánszemélyekkel szemben állnak fenn, azaz valószínűleg nem azonosak azokkal, amelyeken 15 milliárdot vesztettek.
Márpedig a takarékszövetkezet még akkor is bő tízmilliárdot veszíthet ezen a csomagon is, ha arra lesz vevő. A követelések értéke ugyanis közel 11,6 milliárd forint, miközben a kikiáltási ár alig 1,07 milliárd.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.