Nagy Márton állítja, gyorsan érezhető lesz a boltokban az árrésszabályozás

Már márciusban kismértékben megjelenhet az élelmiszerár-inflációban az árrésstop hatása – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint ezért az élelmiszerárak inflációja a korábban – a hónap első napjaiban tapasztaltak alapján – előre jelzett 9 százalék alá csökkenhet március egészére nézve. Áprilisra azzal, hogy teljes mértékben megjelenik az intézkedés hatása, Nagy Márton szerint

A nemzetgazdasági miniszter szerint azok a vélekedések, amelyek 5 százalék feletti 2025-ös éves átlagos inflációval számoltak, még az árrésstop bevezetése előtt készültek, így az intézkedés hatásaival nem számoltak. E tekintetben Nagy Márton szerint érdemes megvárni a felülvizsgálatokat, iránymutató lehet a Magyar Nemzeti Bank március végén megjelenő inflációs jelentése.

– ez azt jelenti, hogy novemberben nyugdíjkorrekcióra számíthatnak az idősek.

Nem változnak a költségvetés keretszámai

Arra a kérdésre, milyen kihatása lesz a költségvetésre annak, hogy a tízéves kötvényhozamok 7 százalék fölötti mértékben beleragadni látszanak, a miniszter arról beszélt, hogy egyelőre nem változott az idei 3,7 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetés pedig 3,5 százalékos hiánycélt szem előtt tartva fog elkészülni.

A hozamszintekkel kapcsolatban Nagy Márton emlékeztetett: nemcsak a hosszú, de a rövid távú hozamok is emelkedtek – 6 százalék közelébe, de itt optimalizáció zajlik: az intézményi papírok kibocsátását emelték az elmúlt időszakban. A hosszú hozamok emelkedése mögött egyértelműen a német állampapírok emelkedése áll – ott az 500 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomag hatására 50 bázispontot emelkedett a kötvényhozam. Ha ehhez hasonlítjuk a magyar papírok 30 bázispontos emelkedését, azt láthatjuk, hogy a marzs záródik a német és a magyar állampapírok között, ami jó hír.

Összességében Nagy Márton szerint a kamatkiadás GDP-arányosan valahol 4 százalék körüli lesz. Az áfabevételek a vártnak megfelelően érkeznek, nincs elmaradás. Épp ezért a miniszter szerint nincs semmifajta elmaradás, az első két hónapban az éves előirányzat 42 százaléka lett a hiány, ami teljesen tervszerű, s jobb, mint a 2024-es adat. Miután az áfa és a fogyasztás rendben van – rezsioldalon volt átmeneti kiadásemelkedés az év eleji (azóta korrigált) gázáremelkedés miatt –, így ezeken a területeken nem látszik kockázat.

A bankoktól új ajánlat kell

Így a miniszter szerint csak az infláció tekintetében lehet kockázat, de a fenti intézkedések nyomán ennek mértéke az intézkedések kapcsán a várakozásaik szerint kisebb lesz, mint ahogy azt akár néhány napja is jelezték az elemzők.

Az élelmiszerárak mellett az NGM a banki díjszabásokat is figyeli. Nagy Márton megismételte: úgy látják, hogy a bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint akár a lakossági tranzakciós díjak áthárításából ez következne, ami nem elfogadható. Jelezték a bankok számára, hogy a családok és a nyugdíjasok számára szeretnének egy speciális Alapszámla-csomagajánlatot kérni. A bankszövetségtől érkezett első javaslat gyenge – értékelt a miniszter.

„Vannak lehetőségeink, például árstop bevezetése a banki szolgáltatási díjak esetében is. Szerintem a kormány bebizonyította azt, hogy a következő hónapokban mindent alá fog rendelni annak, hogy az infláció ne térjen vissza Magyarországra” – emlékeztetett Nagy Márton. 

Közel a Kutyapárt célja?

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csak saját véleménye van a Magyar Péter által megfogalmazott, a költségvetést érintő javaslatokról.

Szerinte a javaslatok már igazán nem esnek messze az ingyensör és örök élet ígéretétől (amely szlogen egyébként a Kutyapárt humoros kampányszlogenje).

„Ha nem viccesen akarjuk értelmezni, akkor ez a csomag a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok pazarló ígéreteihez hasonlít, amelyek államcsődhöz vezettek” – mondta a miniszter.

Nagy Márton szerint jó lenne, ha tényleg olyan új ötlettel jönne elő Magyar Péter, ami a saját ötlete. Mert az egykulcsos adórendszert az Orbán-kormány vezette be 2011-ben először 16, majd 2016-tól 15 százalékos kulccsal. S azt sem rejtette véka alá eddig a kormány és a miniszterelnök, hogy a cél a 9 százalékos egykulcsos adó. De a kormány ezt a lépést csak akkor tudja felelősen megtenni, ha erre a költségvetés fedezetet nyújt. A nemzetgazdasági miniszter jelezte azt is, örömmel látná, ha a közgazdászok – akik rendre véleményezik és kritikával illetik a kormányzati intézkedéseket – most hasonló módon veséznék ki a hétvégén elhangzott ígéretek költségvetési hatását.

Stratégiai partnerség a VOSZ-szal

A miniszter stratégiai együttműködést írt alá a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségével (VOSZ). Nagy Márton szerint a VOSZ Demján Sándor hagyatéka, több évtizede nemcsak javaslataival segíti a kormány munkáját, de a vállalkozók és a foglalkoztatottak közötti egyeztetésben, így a bérmegállapodásban is együttműködnek. Épp ezért érzi ma a miniszter közös sikernek a tavaly év végén aláírt 3 éves bérmegállapodást, amelyben megcélozták az 1000 eurós, mostani árfolyamon 400 ezer forintos minimálbért 2028-ra. A megállapodás alapján az idei 9 százalékos emelést jövőre 13, majd 2027-ben további 14 százalékos emelés követi majd. A miniszter szerint az egymilliós átlagbér is elérhető 2028-ra a versenyszférában.

A VOSZ a gazdasági érdekegyeztető fórum munkájában is aktív, de a 21 pontos gazdasági akcióterv kidolgozásában is részt vett a VOSZ, ezen belül a kkv-k támogatását célzó Demján Sándor Program elemeire számos javaslatot tettek, és segítenek a programelemek részleteinek vállalkozásokhoz történő eljuttatásában. A program kifejezetten sikeres.

„Azt sem felejthetjük el, hogy a VOSZ társalapítója a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt.-nek, a programon keresztül eddig közel 5000 milliárd forintos kihelyezés történt a kis- és középvállalkozások irányába” – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve: csak a támogatott hitelek után járó kamattámogatás idén 320 milliárd forintot tesz ki – ennyivel olcsóbb a finanszírozás a vállalkozásoknak. 

A vállalati javaslatok kapcsán a kormány az adócsökkentés pártján áll. Nagy Márton emlékeztetett: hogy a vállalkozások áfamentessége immár 18 millió forintos bevételig biztosított, s a kisvállalati adó (kiva) értékhatárát és a kivát választó cégek maximális létszámát is duplájára emelik 2026-tól.

A termelékenység és versenyképesség kulcskérdés a reálbér-dinamika fenntartásához, hiszen csak olyan bérnövekedést tudnak kitermelni a vállalkozások, amelyre lesz fedezetük. Épp ezért a kormány számos javaslattal készül a munkatermelékenység, mérethatékonyság növelésében, ezek megfogalmazásában is számítanak a VOSZ segítségére.

Eppel János, a VOSZ elnöke emlékeztetett: a kormány és a vállalkozásokat képviselő szervezetek közötti együttműködésnek vannak hagyományai. A Széchenyi Kártya Program kifejezetten ilyen együttműködés. A közel 500 ezer hitelszerződés 70 százaléka vidéki vállalkozásokat segített – olyan cégeket, amelyek sok esetben nem lennének képesek saját erőből megjelenni a hitelpiacon.

Az előző öt évben olyan nem várt, negatív környezetben kellett helytállnia a magyar gazdaság szereplőinek, így a vállalkozásoknak is, amely komoly kihívásokat jelentett. Örömteli, hogy a magyar vállalkozások döntő része ezt túlélte, ismét bizonyítva válságállóságukat. Most olyan helyzetben vagyunk, amikor a gazdaság növekedési pályára állhat – de ez nem fog magától menni. Fontos, hogy olyan eszközrendszert adjunk a vállalkozásoknak, amelyek révén ebben a folyamatban előre tudnak lépni. Ezt erősíti a VOSZ két éve indított új stratégiája és az a párbeszéd, amely a kormány és a szervezet között van

– emlékeztetett a VOSZ elnöke. 

(Borítókép: Shutterstock)