Döntött a Kúria, a banknak kell fizetnie becsapott ügyfele kárát
2025. március 17. Egy hirdetőt csaló „vevője” egy banki weblaphoz hasonlító adathalász internetes oldalra kalauzolta, ahol az ügyfél megadta bizalmas azonosítóit. A dolgot sok pénze bánta, első körben pedig úgy tűnt, hiába fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), a bank elzárkózott kára megtérítésétől. A PBT azonban az ügyben a Kúriáig elment, és nyert.A PBT azt ajánlotta, hogy a bank térítse meg online csalás áldozatául esett ügyfele kárát. A hitelintézet az ajánlást perben támadta meg. Bár az elsőfokú bíróság a bank keresetét elutasította, a hitelintézet fellebbezése után a másodfokú bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a békéltetői ajánlást. A PBT felülvizsgálati kérelmével a Kúriához fordult, amely nyomán a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. Indokolása szerint a konkrét esetben az ügyfél nem láthatta előre az őt érő kárt, szándéka nem terjedt ki a partnermentésre – sőt arról semmilyen formában nem szerzett tudomást – ezért nem volt, nem lehetett súlyosan gondatlan.
A Kúria ítélete – hangsúlyozta közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek égisze alatt működik a PBT – útmutató lehet a most zajló további hasonló eljárásokban. Megjegyezzük, a Kúria is kifejtette, hogy nem általában, hanem személyre szabottan kell vizsgálni minden ilyen ügyet. Nem mellékes tehát, pontosan mi történt az említett esetben. Az ügyfél egy online apróhirdetési portálon akart egy terméket eladni, ám kibercsaló „vevője” egy banki weblaphoz hasonlító adathalász internetes oldalra kalauzolta, ahol megadta bizalmas azonosítóit. Ezekkel a csaló a számlájáról először 1 forint átutalását kezdeményezte, majd később nagyösszegű terhelés történt az ügyfél tudta vagy beleegyezése nélkül.
A bank rendszere úgynevezett megbízható partnerként mentette el az átutalás kedvezményezettjét a csaló cselekményének eredményeképpen. Ez lehetővé tette, hogy a csaló ezután már erős ügyfélhitelesítés, illetve (mivel tudta az azonosítókat) az ügyfél közreműködése nélkül további nagyobb összeget utaljon át ugyanazon kedvezményezettnek. Kulcsmozzanat, hogy a károsult nem szerezhetett tudomást arról, hogy a kedvezményezettet megbízható partnerként is rögzítik, s nem láthatta előre a további jóvá nem hagyott utalás veszélyét.
Szerző: BVJ
Címkék: csaló, adathalász, kibercsalás, online, PBT, MNB, Kúria, bank
Kapcsolódó anyagok
- 2025.03.31 - Átverheti a beígért bankjegykiadókkal a vidéket a kormány?
- 2025.03.27 - Több tucat települést hagy éppen most banki szolgáltatás nélkül az MBH
- 2025.03.11 - Tízezren jártak pórul az angol piramisjátékban
- 2025.03.06 - Minden eddiginél rafináltabban támadnak a csalók
- 2025.02.27 - Új típusú csalásra figyelmeztet a jegybank
- 2025.02.24 - Berobbant a kiberbűnözés, alternatív gazdaságot építenek a csalók
- 2025.02.17 - Csalók is rámozdultak a Wizz Air kedvezményére
- 2025.02.13 - Átverés, hogy pénzt adna vissza a rezsicég
- 2025.01.15 - Vigyázat, hamisítják a Jysk weboldalát is!
- 2025.01.09 - Így verik át az időseket a kibercsalók
- 2024.12.08 - Így szívogathatják le a kereskedők a bankkártyát
További kapcsolódó anyagok
