Sikeres medveagyműtét, Kína legsivárabb vidékének kizöldülése, Hofstadter pillangója és két hihetetlen Guinness-rekord

A Qubit+ előfizetői minden héten megkapják a Jóvilág című hírlevelünket, amelyben egy kicsit félretesszük a sötét jövőt, és a legpozitívabb tudományos eredményekre, a legígéretesebb fejlesztésekre koncentrálunk. A Jóvilág legfrissebb, 67. számát most minden olvasónknak elérhetővé tesszük – ha több ilyet szeretnél látni, csatlakozz a Qubit+ táborához!

A 2010-es években, amikor a közösségi média terjedése és a doomscrolling megjelenése végleg megszüntette az unatkozás nevű, a 21. század előtt meglehetősen népszerű hóbort létjogosultságát, nagy tudományos vita kerekedett arról, hogy akkor most jó-e, ha unatkozik valaki, mert úgy fejlődik igazán a kreativitása, vagy épp ellenkezőleg: az unalom árt a mentális egészségnek. Mi aztán senkinek nem szeretnénk ártani, ezért is tartottuk jó ötletnek, ha rávilágítunk a bolygó egyik legjobb unaloműző tevékenységére: mindenki keressen rá néha, hogy milyen Guinness-rekordok dőltek meg az utóbbi napokban-hetekben! Csak egy kis ízelítő, hogy mi történt hétfő óta:

• új rekord született a Super Mario gyors végigjátszásában (speedrun), Niftski 4 perc, 54 másodperc és 565 ezredmásodperc alatt ért célba, ami kereken 0,3 másodperccel lassabb, mint a fizikailag elérhető legjobb játékidő (4:54,265);
• a március 14-i Pí-nap alkalmából pedig egy tízéves bristoli fiú állított fel világrekordot, amikor egy perc alatt 280 tizedesjegyig jutott a π értékének kifejtésében – állítása szerint iskolája tavalyi pí-napi versenye adta a motivációt a tizedesjegyek betanulásához, ahol a győztesnek azt ajánlották fel, hogy belenyomhat egy tortát az igazgató arcába.

És akkor még el sem kezdtük a hírlevelet.

1. Vizualizálták Hofstadter pillangóját a Princetoni Egyetem fizikusai

Hogy mit? Egy fraktált, vagyis olyan geometriai alakzatot, amelyik végtelenül részletgazdag és önhasonló. Először 1976-ban Douglas Hofstadter amerikai informatikus és kognitív tudományokkal foglalkozó kutató számítógépének képernyőjén jelent meg ez a bizonyos fraktál, amikor egy síkban mozgó elektronok lehetséges energiaszintjeit rajzolta ki egy külső mágneses tér függvényében.

És mit csináltak a Princetonon? Egy kutatócsoport megmérte az elektronok energiáit a kvantumanyagok egy új osztályában, és megállapította, hogy azok fraktálmintázatot követnek. Ez volt az első alkalom, hogy sikerült közvetlenül, kísérletesen megfigyelni Hofstadter pillangóját egy valós anyagban. A Nature folyóiratban megjelent tanulmányt egy nemrégiben az anyagmérnöki tudományban elért áttörés tette lehetővé: két, szénatomból álló lap egymásra helyezésével és csavarásával olyan elektronmintázatot hoztak létre, amely hasonlít egy közkedvelt francia textilre, az úgynevezett moaré szövetre.

2. Otthon bevehető pirulát engedélyeztek endometriózisra az Egyesült Királyságban

Mi történt? Angliában és Walesben engedélyezték a héten az első, relugolix kombinált terápia nevű tablettát, amely az endometriózis tüneteinek kezelésére szolgál, de csak olyan betegeknek elérhető, akik már minden más lehetőséget kipróbáltak. Az Endometriosis UK jótékonysági szervezet szerint a tabletta nagyobb választási lehetőséget biztosít a betegeknek, de csak viszonylag kevés emberen segít majd – az Egyesült Királyságban mintegy ezer olyan, endometriózissal diagnosztizált nő lehet, akiken sem gyógyszerekkel, sem műtéti úton nem tudtak segíteni.

Kontextus. Az endometriózis 1,5 millió nőt érint az Egyesült Királyságban, míg Magyarországon nagyjából 200 ezer nő (a magyar nők 8-10 százaléka) szenved tőle, és csak még kisebb részük rendelkezik róla diagnózissal. Az endometriózisban szenvedők legfőbb tünete a fájdalmas, olykor extrém fájdalmakat okozó, a mindennapos tevékenységeiket is ellehetetlenítő menstruáció. A betegség akkor alakul ki, amikor a méh nyálkahártyasejtjei a petevezetékeken keresztül vagy a vérárammal olyan helyekre is eljutnak a szervezetben, ahol semmi keresnivalójuk nincs.

3. Visszatért a természet az egykor a világ legsivárabb vidékei közé sorolt Lösz-fennsíkra.

Bár a 20. században a Föld legjobban erodált helyének tekintették, a kínai Lösz-fennsík figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül, hála a Világbank által 1999-ben indított Grain to Green kezdeményezésnek, amely a túllegeltetés visszaszorításával, a hegyvidéki gazdálkodás betiltásával és az erdőtelepítés ösztönzésével igyekezett helyreállítani a törékeny ökoszisztémát. Két évtized alatt 30 ezer négyzetkilométernyi mezőgazdasági területet alakítottak át erdővé vagy füves pusztává, 25 százalékkal nőtt a növényzet borítása, visszatértek a területre a madarak és a talajerózió is csökkent. Bár a környék mezőgazdasági mutatóiban és a vízgazdálkodásban vannak még megoldandó problémák, a Grain to Green a történelem egyik legnagyobb és legsikeresebb ökológiai helyreállítási projektje.

4. Kutatók ezrei tüntettek világszerte a Trump-kormányzat tudományüldözése ellen.

A világ több mint 150 helyszínén tudósok, kutatók, orvosok, tanárok és támogatóik ezrei gyűltek össze március 7-én a Stand Up for Science eseményein, ahol a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett, a tudományos intézetek kivéreztetésére és a kutatások cenzúrázására irányuló intézkedések ellen tüntettek. A Science magazin tudósításában több tüntető elmeséli, hogyan hátráltatja munkáját az amerikai ámokfutás, az egyikük például az USA hadseregét érintő fertőző betegségek kutatását nem tudja folytatni, miután megvágták az intézetének költségvetését. A Stand Up for Science közössége azóta is egyre csak nő.

5. Felébredt téli álmából és jól van az első, agyműtéten átesett medve.

Még tavaly októberben hajtottak végre életmentő agyműtétet Bokin, az angliai Canterburyhez közeli Wildwood Trust természeti park barnamedvéjén, miután egy MRI-vizsgálat során vízfejűséget állapítottak meg nála. Mivel éppen azelőtt szorult műtétre, hogy téli álmára készült, az orvosok csak most tudták megállapítani a világelső beavatkozás sikerességét: „Visszatért, és már azt a Bokit látjuk, akivel megismerkedtünk. Mintha elfelejtette volna, hogy egyáltalán megműtötték.”

6. Kína is kötelezővé teszi a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak megjelölését.

Az EU-ban már tavaly augusztusban hatályba lépett az a jogszabály, amely előírja, hogy az AI-generált képek, videók és más tartalmak esetében jól láthatóan jelezni kell, hogy azokat mesterséges intelligencia segítségével hozták létre. Hasonló lépésre készül most Kína is, amelynek kibertér-felügyeleti hatósága pénteken tette közzé a címkézésre vonatkozó iránymutatásokat – a szabályozás szeptember 1-től lép életbe.

További jó hírek a Qubiten:

• Szárnyalnak a megújuló energiaforrások az USA-ban, és a trendnek még Donald Trump sem tud könnyen keresztbe tenni
• Négy csodálatos videó arról, ahogy a Blue Ghost a Holdon munkálkodik
• Egy 28 ezer éves hibrid a bizonyíték a neandervölgyi és a modern ember tízezer évekig tartó együttélésére

Heti jó adat

Mi ez? Az IQAir 93 országot és térséget vizsgáló, nemrég közzétett adatai alapján a Statista kimutatása arról, hogy a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest Közép- és Délkelet-Ázsia, valamint Kelet- és Dél-Európa országai javítottak leginkább a levegőminőségen. Ezekben az országokban leginkább két forrásra vezethetők vissza a levegőbe kerülő szennyező anyagok, például a szálló por: a főzéshez használt nyílt láng, valamint a fűtéshez használt fa- és széntüzelésű kályhák és más fűtési rendszerek használata.

Miért jó? A légszennyező anyagok közül az aeroszolok (szálló por, PM), ezen belül is a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű finom részecskék (PM2,5) számítanak a legveszélyesebbeknek az egészségre. Ezek elég aprók ahhoz, hogy eljussanak a tüdőben lévő léghólyagocskákig, amelyek falán keresztül az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása zajlik. Ezek az apró részecskék innen nagyon nehezen ürülnek ki, és légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. A minden évben kiadott Air Quality Life Index 2023-as felmérése szerint a bolygón átlagosan 2,3 évvel élhetnének tovább az emberek, ha a globális légszennyezettségi szintet le tudnánk szorítani a WHO által megadott határértékekre.

Heti optimista: Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus és régész, a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet igazgatója

„Az utóbbi időszakban több olyan izgalmas és előremutató archeogenetikai eredmény is megjelent a nemzetközi térben, amely egy új őskori Európa képét rajzolja elénk. Azért különösen fontosak ezek az eredmények számomra, mert például a történeti korú Európa legjelentősebb járványait okozó pestisről az ókor előtti időszakból semmit sem tudnánk az ősi DNS-vizsgálatok nélkül. A pestis DNS-e a bronzkorból már nagy földrajzi távolságokon át kimutatható, terjedésének módja azonban még kérdéses.

A koppenhágai laboratórium tavaly júliusban megjelent munkája az első, amely részletes képet ad az őskori pestisjárvány terjedéséről és hatásairól Skandináviában. Az eredmények szerint a fertőzések hozzájárulhattak az újkőkori népességcsökkenéshez az 4900-5300 évvel ezelőtti Európában. Bár a pestis pontos szerepe a rejtélyes neolitikus hanyatlásban jelenleg vitatott, ez a kutatás új távlatot nyit a betegség őskori közösségekre gyakorolt hatásainak értelmezéséhez.

A legújabb kutatások szerint a pestis terjedésében az őskorban a háziasított állatok játszhattak fontos szerepet. Egy 2024-es tanulmány 4500-4900 éves, Gotland szigetén feltárt kutyában találta meg a pestis kórokozó genetikai maradványát. Egy 2025 februárjában a bioRxiv-en megjelent tanulmánynak pedig egy 3900 éves, Dél-Urál vidékén feltárt juh maradványaiból sikerült kimutatnia a Yersinia pestis baktérium genomját. Ezek az első közvetlen bizonyítékok arra, hogy a valószínűleg vadállatokban fennmaradó és evolválódó pestisgenom őskori terjesztői háziasított állatok lehettek.

A kutatók szerint a késő neolitikum–bronzkor idejéből kimutatott pestisbaktérium törzse még nem bolhák útján terjedt (ahogyan az ókorban és a középkorban), hanem közvetlenül juhokról, kutyákról és más háziállatokról adódhatott át emberekre. Az új eredmények új lehetőségeket jelentenek: a paleomikrobiológia, tehát az ősi baktériumok kutatásának kiterjesztése az állati maradványokra fontos új információkkal szolgálhat majd az emberek környezetének és életének megértéséhez.”