Jelentősen nőtt a hulladékgazdálkodási iparágban a felszámolások és végelszámolások száma, amióta elindult a koncessziós rendszer 2023 közepén. Ugyan az indulás évére nem lehet időarányos adatokat találni, de 2023-ban már az év elején ismert volt, hogy új rendszerben működik tovább a hazai hulladékgyűjtési és -kezelési rendszer, így ez már ekkor befolyásolhatta a vállalati döntéseket.

Míg 2019 és 2022 között éves átlagban 20 hulladékipari céget számoltak fel, 2023-ban 55, 2024 42 vállalat jutott erre a sorsra. Azaz

két és félszeresére nőtt a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma az ágazatban.

A végelszámolás alá került vállalatok száma kisebb mértékben növekedett, a 2019-2022 közötti átlagosan 16-ról közel 18-ra nőtt ezek évesített átlagos száma 2023 januárja és 2024 vége között. 2023 óta így száznál is több hulladékos cég szűnt meg 2024 végéig.

Ezt csak részben ellensúlyozta új cégek alapítása, így csökkent a vállalkozások száma az ágazatban: 2024-re már csak 1155 cég működött, miközben 2019-ben még hat százalékkal több, 1226 volt belőlük.

Jól látható a tendencia akkor is, ha a felszámolás és végelszámolás alá került vállalkozások számát az ágazatban működő összes cégéhez viszonyítjuk. Az adatok arra utalnak, hogy a koncesszió 2023-as indulása különösen megviselte az ágazatot (bár ebben a recessziós gazdasági környezetnek is lehetett szerepe), míg tavaly már kisebb gondot okozott az alkalmazkodás.

Bár már a koncesszió indulása előtt voltak olyan félelmek, hogy bezárási hullám fenyeget az ágazatban, ez azért nem volt egyértelmű, mert a munka alapvetően megmaradt a hulladékokat korábban is gyűjtő és hasznosító vállalkozásoknál. Igaz, ettől kezdve csak a Mohuval szerződhettek, közvetlenül a hulladék kibocsátójával vagy kezelőjével nem, vagyis csak alvállalkozóként dolgozhattak a továbbiakban a koncesszió által lefedett körben.

Ahogy azonban korábbi cikkünkben bemutattuk, a hulladékiparban működő vállalatok profitjának harmada a Mohunál jelentkezett a vállalat 2023-as éves jelentése szerint. Ráadásul ezt úgy sikerült elérni, hogy a koncesszió csak az év közepén indult.

Időközben a Mol tavalyi első féléves jelentésében utalást tett arra, hogy számviteli korrekció miatt a körforgásos gazdasággal foglalkozó ágazata első negyedéves eredményét terhelte egy egyszeri számviteli korrekció, amely a 2023-as pénzügyi év Epr (csomagolási hulladékok kiterjesztett gyártói felelőssége) bevételeihez köthető, és 9,7 milliárd forintot tett ki. Részleteket azonban nem osztottak meg, a Mohu eredményeit a hivatalos beszámolók között nem módosították egyelőre, erre talán a 2024-es évre leadott beszámolóval együtt kerül sor május végén.

A Mol negyedik negyedéves jelentése szerint a körforgásos gazdaságban érdekelt ágazata üzemi szinten 33,4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly az év egészében. Ennek fő oka azonban nem a vállalati hulladékgazdálkodási szegmens, hanem a kötelező visszaváltási rendszer magas költségei voltak.

Zavaros fémviszonyok

Érdemes külön megnézni, hogy mi történt a koncesszió indulása óta a fémkereskedelemben, mert itt különösen nagy bizonytalanságot okozott, hogy a fémkereskedők és a NAV, illetve a Mohu eltérő állásponton voltak azzal kapcsolatban, hogy mi tartozik a koncesszió hatálya alá. Ahogy a Szabad Európa cikkében bemutatta, számos fémkereskedő a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mert úgy ítélte meg, hogy a Mohu visszaélt a monopóliumot biztosító helyzetével, ezt azonban végül nem sikerült bizonyítani.

A koncessziós szerződés mellékleteiből mindenesetre kiderült, hogy például az építési-bontási hulladék (amelyben szintén lehet fém) továbbra sem tartozik a koncesszió hatálya alá. A fémkereskedők egyesülete szerint azok a fémek, amelyeket az emberek korábban a MÉH-telepeken adtak le, tipikusan nem részei a koncessziónak.

A fémkereskedők számára hátrányt okozhatott a bizonytalan helyzet, a transzparencia hiánya, mivel számos ügyfél nem tudta, hogy náluk is le lehet-e adni az adott fémhulladékot, illetve ők átvehetik-e, ez pedig csökkenthette árbevételüket és nyereségüket. Az még nyitott kérdés, hogy mindezért jogi szempontból terhel-e valakit felelősség és/vagy kártérítési kötelezettség.

A lakosságnak sem könnyű kiigazodnia azon, hogy pontosan hol milyen fémhulladékot adhat le, igaz, a telephelyek elérhetősége legalább érdemben javult az utóbbi bő másfél évben. Ahogy a koncesszió indulásakor beszámoltunk róla, az ebbe a körbe tartozó fémhulladékot 2023. július 1-jén csupán 16 vállalat 29 telephelyen vettek át, a Mohu listáján jelenleg 181 telephely szerepel. (A NAV nyilvántartásában 2023. június végén 565 fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező telephely szerepelt.)

A NAV nyilvántartása szerint viszont most nagyjából 250 koncessziós engedéllyel bíró fémkereskedői telephely van, és 280 körüli olyan, amely nem rendelkezik ilyen engedéllyel. (Az előbbiek általában egyaránt foglalkoznak koncessziós és nem koncessziós fémhulladékok átvételével.) Ez jól mutatja, hogy olyan egyszerű kérdésre is nehéz pontos választ találni, hogy hol és milyen fémkereskedő tartozik a koncessziós rendszer hatálya alá. Emiatt pedig a nem koncessziós fémhulladékok leadása is bizonytalanabbá vált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelére esett a hasznosított hulladék, cserébe megtolta az inflációt a Mol hulladékkezelő rendszereAz inflációt is érezhetően emelhette a MOHU Európa-rekorder hulladékkezelési rendszere, ami nem a körkörös gazdaság felé visz, hanem jelentős visszalépés az újrahasznosításban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeketElindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat hulladék hulladék koncesszió mohu Mol Olvasson tovább a kategóriában