Trump hatalmas üzletre készülhet Putyinnal, pénzért elkelhet Európa jövője

A jelek szerint Washington nem csak vizsgálja, hanem egyeztet is a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel arról, hogyan tudnának együttműködni bizonyos területeken. Bár a Fehér Ház nem nyilatkozott a témában, az európai tisztviselők és a Bloomberg értesülései szerint megtörtént a kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz képviselők között az energetikai kérdésben. Egyelőre nem világos, ki vezeti a tárgyalásokat, ahogy az sem, hogy a Trump-adminisztráció közvetlenül részt vesz-e a tárgyalásokban.

Vlagyimir Putyin azonban egyértelműen utalt az energetikai együttműködésre: „ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország megállapodnak az energiaszektorban az együttműködésről, akkor biztosítható lenne egy gázvezeték Európa számára” – mondta az orosz elnök a napokban. Szerinte „ez előnyös lehet Európának, mivel olcsó orosz gázt kapna”. A kijelentéseire az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek.

Az orosz vezető mellett Trump is azt sugallta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik a lehetséges együttműködés iránt. Annak ellenére, hogy az orosz energiaszektorra vonatkozó – hosszú évekre visszanyúló – bénító amerikai és európai szankciókkal sújtották Oroszországot. Ezeket a szankciókat három évvel ezelőtt az orosz–ukrán háború kirobbanását követően szigorították.

A részletek még nem ismertek

Miután az amerikai elnök beszélt Putyinnal, határozottan kiemelte, egyeztettek energetikai kérdésekről. Itt érdemes megjegyezni, a Kijevvel folytatott tárgyalások egyik legfontosabb pontja keleti szomszédunk természeti erőforrásai. Washington egyértelműen és rendre összekapcsolja a békekötés folyamatát azzal, hogy az USA szempontjából értékes nyersanyagokra, üzleti lehetőségekre tegyenek szert. 

Bár a kontextusba beleillik, Amerika és a Gazprom közötti megállapodás hatalmas fordulatot jelentene Trumpnak, aki első hivatali ideje alatt éppen az orosz gázfüggősége miatt bírálta Európát, és igyekezett fokozni az amerikai cseppfolyósított földgáz értékesítését az európai államok felé. Nem mellesleg Trump az elmúlt hetekben azzal fenyegetőzött, hogy esetleg további szankciókkal sújtja Moszkvát.

Így pontosan illeszkedhet az Egyesült Államok azon hosszabb távú tervébe, hogy gyengítse Oroszország Kínához és Iránhoz fűződő kapcsolatait. És ez összhangban lenne Trump azon céljaival is, hogy a háborút lezáró békemegállapodásból eredő üzleti lehetőségeket lobogtasson.

Erre jó példa Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentése, aki azt fejtegette, hogy Washington fellazítaná az Oroszország és Kína közötti kapcsolatokat – láttunk már kísértetiesen hasonló törekvést a történelemben, például a néhai Henry Kissinger külügyminiszter asztalán. Rubio arra utalt, hogy a két, atomfegyverekkel rendelkező szomszédos ország közötti szorosabb kapcsolat problémát jelentene az Egyesült Államoknak.

Az európai tisztviselők kétlik, hogy a Trump-kormányzat képes lenne éket verni Oroszország és Kína közé, tekintve, hogy a két állam jelentősen közeledett egymáshoz az orosz–ukrán háború kezdete óta. Illetve szerintük a Gazprom számos, energiával kapcsolatos elképzelése még spekulatív szakaszban van. Ugyanakkor érdekes mellékszála az ügynek, hogy közben orosz tisztviselők beleegyeztek abba, segítik a Trump-kormányzatot az Iránnal való kommunikációban a nukleáris programjával kapcsolatban, Pekingben pedig tárgyalásokat folytattak az ügyben az oroszokkal együtt.

Trump maga a bizonytalanság

A Bloomberg forrásai szerint a Gazprom nagyon szeretné, ha Washington segítene újraindítani az Északi Áramlat gázvezetékeket. Ezek a Balti-tenger alatt futnak orosz földről a német partokig. Oroszország az Északi Áramlaton keresztül szállított gázt Európába a háború előtt. A Gazprom a háborút megelőzően csökkentette, később leállította a szállításokat, végül 2022-ben, egy szabotázstámadást követően a két vezeték megsérült.

Az orosz elnök többször is kijelentette, készen állnak arra, hogy az Északi Áramlat 2 még működő, sértetlen szakaszán újraindítsák a gázszolgáltatást Európába, de a döntés végül az Ukrajnát támogató Németországon múlik.

Németország volt az egyik leginkább érintett ország az Északi Áramlat leállítása miatt, ami a gázárak emelkedéséhez vezetett. Végül pedig Európa legnagyobb gazdaságának ipari szektorában brutális visszaesést eredményezett. Tavaly már a második egymást követő évben zsugorodott a német gazdaság. Erre 1950 óta csak egyszer volt példa. A hivatalos adatok szerint a bruttó hazai termék tavaly 0,2 százalékkal csökkent, miután 2023-ban 0,3-del esett vissza. A német gazdaság problémái pedig két csatornán hatnak a magyarra – erről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Az Európai Unió és a Trump-adminisztráció megvitatta annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi feszültségek enyhítése érdekében az európai vállalatok több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból. Több uniós ország azonban elkezdett ebből kihátrálni Trump Ukrajnához és Európához való hozzáállása, valamint az egyéb bizonytalanságok miatt.

Az EU a háború kitörése óta próbálja magát teljesen függetleníteni az orosz gáztól. A Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgáz szállítását, így a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött. Orosz vezetékes földgáz Európába csak ezen keresztül érkezik már, amely Magyarországon lép be az unió területére. Így ez végül felértékelte Magyarország pozícióját. A Török Áramlat gázvezetéken az Európába irányuló orosz gázszállítások az év elején már sorra rekordokat értek el.

Ez a Bloomberg szerint rávilágít arra, hogy Európának milyen nehéz megszakítani a kapcsolatokat Oroszországgal. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az Európába irányuló teljes gázmennyiégnek már csak a 10-15 százalékát adja a Gazprom a korábbi 40-45 százalék helyett.

A Portfolió is kiemelte, hogy a kieső mennyiség jelentős, és ezzel együtt a Gazprom veszteségei súlyosak: a 2023-as 7 milliárd dolláros nettó veszteség után 2024 első három negyedéve is veszteséges volt, és részvényei 2009 óta nem látott mélypontra zuhantak. Ebből pedig az következik, hogy Moszkva még inkább érdekelt lehet, hogy az amerikaiakkal üzleteljen.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Oszakában 2019. június 28-án. Fotó: Kevin Lamarque / File Photo / Reuters)