„Mi ugyanúgy örülünk a tiszás, a fideszes és a DK-s gyerekeknek”

„A Három Királyfi, Három Királylány azért alakult, hogy mindenkinek annyi gyereke lehessen, amennyit szeretne. Azzal kapcsolatban nagyon pontosan képben vagyunk, hogy azoknak, akik gyereket szeretnének, miért nem születik meg a gyermekük, és miben lehet segíteni” – mondta Skrabski Fruzsina arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mi ma a családok legnagyobb problémája Magyarországon. Az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint öt évvel ezelőtti felmérésükből kiderült, hogy az egyetemisták jellemzően két-három gyermeket szeretnének vállalni, ami a 2,5-es eredménnyel magasan az országos átlag felett van.

„90 százalékuk pedig házasságban akar élni. De akkor mi ennek az akadálya?” – tette fel a kérdést Skrabski Fruzsina. Úgy véli, három főbb oka van. Az első, hogy nehezen találnak párt. A második a szülői szereptől való félelem, valamint attól is tartanak, hogy megismétlik a rossz szülői mintákat. A harmadik akadályt pedig a karrier és az anyagi félelmek területén kell keresnünk.

Erős helyi közösségek kellenek ahhoz, hogy az emberek gyermeket vállaljanak, és családot alapítsanak. Nagyon fontos szerepet játszanak abban a helyi közösségek, hogy a házastársak ne váljanak el, illetve a szűkösebb anyagi lehetőségek között is boldogan éljenek. Szemléletformálásra törekszünk. El akarjuk oszlatni a félelmeket. Például a rossz szülői minta abszolút meghaladható

– tette hozzá a civil szervezet vezetője.

A támogató közeg

Ujváry András, a szervezet kuratóriumi társelnöke szerint a kormányzat maximális anyagi támogatása sajnos önmagában kevés, fő feladatuknak tartja, hogy a támogató közösségeket is építsék a gyermekvállalást támogató intézkedések mellett.

A legfontosabb elismerés, amit minden évben átadunk, az a Családbarát Vállalati Díj. A munkahely az új falu, ott töltjük az ébren töltött időnk 70 százalékát. Nem mindegy, hogy milyenek a munkahelyek Magyarországon, milyen közeget tudnak biztosítani, hogy gyermekvállalást támogató és bátorító vagy éppen egy ellenálló közeg

– fogalmazott Ujváry András, hozzátéve, hogy fontosnak tartja a Családbarát Kórházak elismerésüket is. Mindeközben a közösségeket létrehozó fiatalokat is támogatják klubok létrehozásában. 

A vállalt gyermek és a vállalat

Az alapítvány vezetői elmondták, hogy a kórházak és a vállalatok is versenyeznek az általuk kiosztott díjakért. A vállalatok esetében azt látják, hogy a családbarát intézkedésekkel sokkal minőségibb és megbízhatóbb munkaerőt tudnak a cégek bevonzani, miközben ezzel párhuzamosan alapvetően számos ágazatban munkaerőhiánnyal küzdenek. 

Jutalmazzuk a cégeket, láthatóvá kell őket tenni, közösséget formálunk családbarát vállalatokból, akik megosztják egymással a tapasztalataikat. Vannak tudásmegosztó alkalmak, tavaly 110 cég regisztrált családbarátként

– fogalmazott Ujváry András.

A gyermek csoda

Az alapítvány arra a társadalmi konszenzusra, hovatovább nemzeti minimumra akar építeni, hogy a gyermek egy csoda. Az ügyből nem akarnak pártpolitikai kérdést kreálni. „Mi ugyanúgy örülünk a tiszás, a fideszes és a DK-s gyerekeknek, mert mind cukik” – idézte Skrabski Fruzsinát Ujváry András. 

Skrabski Fruzsina elmondta, hogy

„A szemléletformáló tevékenységünkre remek példa, hogy ne csak a fekete zászlók legyenek kint a középületeken és kórházakon, hanem a rózsaszín, illetve kék gólyás babazászlók is, ha gyermek születik. Kirakta a Főpolgármesteri Hivatal és a Miniszterelnökség is” – fűzte hozzá az alapítvány vezetője. 

(Borítókép: Ujváry András és Skrabski Fruzsina. Fotó: Papajcsik Péter / Index)