Magas húgysavszint okozta problémák

Már régóta ismert a magas húgysavszint (hyperuricaemia) és az ízületi gyulladás közötti összefüggés, mely a köszvény nevű betegségben nyilvánul meg. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy más betegségekben is gyakorta mérhetünk magasabb húgysavszintet.

A magas húgysavszint számos betegség rizikófaktora

Gyakran észlelhető hyperuricaemia elhízott, túlsúlyos, magas vérnyomásos betegeknél, magas koleszterin- vagy trigliceridszinttel rendelkezőknél, valamint a cukorbetegeknél. Ezek a fent felsorolt állapotok önmagukban is fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de kimutatták, hogy ha ezek magas húgysavszinttel párosulnak, akkor az tovább fokozza a kedvezőtlen hatást.

A kölcsönhatás oda-vissza igaz lehet; tehát a magas húgysavszint, illetve köszvény mellett tízszer gyakoribb a magas vérnyomás (hypertonia) kialakulása, ugyanakkor hipertónia vagy szívkoszorúér-betegségben a köszvény háromszor gyakrabban fordul elő. Az összefüggés főként azzal magyarázható, hogy magas vérnyomás és cukorbetegség esetén a vese vérellátása, érrendszere károsodik, emiatt a húgysav kiválasztása zavart szenved, felhalmozódik a szervezetben.

A magas húgysavszint önmagában is kockázati tényező

Fontos tudnunk, hogy a húgysavnak milyen hatása van szervezetünkre. Alapvetően antioxidáns hatású, azonban egy bizonyos mértéket meghaladó (laboratóriumi leleteken a referenciatartomány felső értékénél magasabb) szint esetén már gyulladáskeltő hatása van. Hatására fokozódik az oxigéngyökök képződése, így az érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepe lehet.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a húgysavszint és szív- és érrendszeri betegségek között jelentős összefüggés mutatható ki. Az emelkedett húgysavszint fokozott kardiovaszkuláris rizikót jelent, ugyanakkor súlyosbíthatja a már meglévő kockázatot is.

Ha panaszokat észlel, mielőbb keresse fel orvosát! Ám tudni kell, hogy magas húgysavszint már akkor is fennállhat, ha tünetek még egyelőre nem jelentkeztek.

A magas húgysavszint kezelése

Kell-e kezelni?

Joggal merül fel a kérdés, hogy kell-e kezelni a magasabb húgysavszintet, ha az klinikailag panaszt nem okoz, illetve megelőzhető-e ezáltal a hozzá kötődő betegségek kialakulása?

Mint láthattuk, a magas húgysavszint rizikófaktor, többek között az ízületi gyulladásé, köszvényé. Ez a betegség sokáig rejtve maradhat, van, hogy csak laborvizsgálat során a vérmintában látunk emelkedett húgysavszintet, de a betegnek még nincsenek panaszai. Ilyenkor – főleg, ha a családban már előfordult köszvény – kezelés javasolt, időben megkezdett terápiával megelőzhető a rohamok kialakulása.

Még ha önmagában nem is kellene kezelni, a magas húgysavszint szinte soha nem jelentkezik önmagában, de még ha lenne is erre példa, akkor is gyulladáskeltő a hatása. A gyakorlatban legalább magas vérnyomás vagy elhízás társul hozzá. Ha kardiológiai és nefrológiai rizikó fennáll, mindenképpen szükséges kezelni.

Ami a szív-érrendszert illeti, az eddigi adatok egészében azt sugallják, hogy a szérum húgysavszint meghatározása fontos lehet a kardiovaszkuláris kockázat meghatározásában, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy a magas húgysavszint csökkentésével csökken a kardiovaszkuláris kockázat is.

A kezelésről

Magyarországon a húgysav képződését gátló allopurinolt használjuk első vonalbeli kezelésként az étrendi megszorítások mellett a húgysavszint csökkentésére. Az allopurinol kedvező hatása a szív- és érrendszeri betegségekben az igen erős antioxidáns hatásával lehet kapcsolatos. De más húgysavszintcsökkentők is forgalomban vannak már hazánkban. Szájon át szedhető vérnyomáscsökkentők egy bizonyos fajtája (losartan) is fokozza a húgysav ürülését.

Ha további információra van szüksége a húgysavcsökkentő terápiákról, keresse fel kezelőorvosát! Háziorvosi rendelés mellett reumatológus szakorvos felkeresése is javasolt.

Tovább A köszvény hosszú távú szövődményei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus