(Virovácz Péter az ING vezető elemzője, Havasi Kinga az elemző gyakornoka. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Amikor az Egyesült Államok és Oroszország megkezdte az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat Ukrajna nélkül, annak vészjelzőként kellett volna csengenie Európa számára, hogy fokozza a védelmi felkészültségét. Ez a tendencia már Donald Trump első elnöksége alatt elkezdődött, most pedig úgy tűnik, hogy a második alatt is folytatódik: Európa csupán minimális amerikai katonai támogatással számolhat a következő években. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy Európának növelnie kell a védelmi kiadásait. A kérdés, hogy ki fizet majd mindezért.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy újra alkalmazni kívánja a Stabilitási és Növekedési Paktum mentességi záradékát. Így az EU-tagországok nagyobb költségvetési hiányt halmozhatnak fel, hogy fedezni tudják a növekvő védelmi kiadásokat. Ez a megközelítés azonban érdemi adósságfinanszírozási kockázatot rejt magában. Ilyen esetben az Európai Központi Banknak kellene beavatkoznia új eszközvásárlásokkal vagy célzott likviditás biztosításával a bankok számára, amit egy összeurópai finanszírozási megoldás követne, de erről még nincsen semmilyen információ.

Mivel Európa valószínűleg szorosabban együttműködik majd az uniós közbeszerzések és a védelmi ipar szabványainak összehangolásában is, a következő logikus lépés az lehet, hogy közös európai finanszírozási megoldásokat keresnek. A legkézenfekvőbbnek a már meglévő páneurópai finanszírozási modellek felülvizsgálata tűnik. Ugyanakkor ez több kérdést vet fel rövidtávon, mint amennyi valós választ adna. Ezért első körben valószínűleg a nemzeti költségvetéseknek kell viselniük a terhet, és csak másodsorban jöhet szóba egy összeeurópai finanszírozási eszköz.

De miért okoz ez most ekkora fejfájást? A berlini fal és a vasfüggöny leomlása után Európa a „lefegyverkezés” időszakába lépett, és élvezte a béke hozamát: a katonai kiadások csökkenését és az ebből származó gazdasági előnyöket. Megszűnt a kötelező katonai szolgálat, és csökkentek a védelmi és a katonai felszerelésekre fordított kiadások is. Bizonyos mértékig ez egy fontos eszközt jelentett a költségvetési egyensúlyok eléréséhez vagy más gazdasági területek többletfinanszírozásához.

2014-ben aztán a NATO csúcstalálkozóján a tagországok újból vállalták, hogy a GDP 2 százalékát elérő összegben költenek védelmi kiadásokra. Azonban a mai napig vannak olyan országok, amelyek ezt nem teljesítik. Ráadásul az orosz-ukrán háború következtében a célszintet megemelve már 3,6 százalékos arányt jelölt ki a NATO, és a további emeléseket sem lehet kizárni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok nemrég felfüggesztette katonai segélyeit Ukrajna számára, és bár ezek azóta ismét elindultak, nem zárható ki, hogy a jövőben végleg leállnak. Mindezek következtében az európai szövetségeseknek kihívást jelent, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott támogatásaikat, és az USA segítsége nélkül még nagyobb mértékben kell emelniük a védelmi kiadásaikat és beruházniuk a saját hadiiparukba.

A kérdés persze továbbra is a finanszírozás marad. A kiadások emelése jelentősen felnagyítja a költségvetési gondokat, tekintve, hogy az emelkedő védelmi kiadások egy részének finanszírozásához máshol megszorító intézkedéseket kell hozni, de még így is mindez magasabb hiányokat eredményez.

Egyébként ez a típusú kiköltekezés jelentős pozitív hatást gyakorolna a teljes uniós gazdaságra, tekintve, hogy eddig az európai hadiipar tetszhalott volt, és az orosz-ukrán háború óta az EU védelmi beszerzéseinek nagy része sem uniós cégekhez került. Ennek egyik oka a korlátozott termelési kapacitás. A katonai felszerelések európai piaca széttöredezett, nincsenek egységes szabványok és koordinált beszerzések. Európának jelenleg nincsenek meg a méretgazdaságossági előnyei ahhoz, hogy kielégítse a hadikereslet ilyen erőteljes növekedését.

Az EU tagországai végre kezdik felismerni egymásrautaltságukat és magukra maradásukat. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer bejelentette a Franciaországgal közösen vezetett, az Ukrajna védelmére és az orosz-ukrán háború befejezésére vonatkozó négy pontból álló tervét, Hajlandóak Koalíciója néven. Starmer szerint Európának kell a munka dandárját véghez vinnie. Ezen kezdeményezés keretében több európai és NATO-ország csapatai Ukrajnába lennének vezényelhetők békefenntartóként.

Áttérve Magyarország részére a történetben, a védelmi kiadások növelésével az a probléma, hogy a magyar kormány összeállította a 2025-ös úgynevezett békeköltségvetést, amelyben a béke ígérete következtében alacsonyabb védelmi kiadásokkal számolt. Varga Mihály volt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány többet költött volna a védelmi kiadásokra, ha nem Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, ugyanis a Demokrata Párt vezetésével kevesebb esélyét látták volna a béke mihamarabbi bekövetkezésének. Ebben a hitben azonban a védelmi kiadásokra kevesebb, míg a többi területre – például gazdaságfejlesztésre, béremelésre vagy otthonteremtésre – több kiadást szántak.

Mindezek ellenére a mostani hírek és rendelkezések következtében nemhogy csökkenteni nem lehet a védelmi kiadásokat, de várhatóan inkább jelentősen növelni kellene ezeket. Ez pedig szinte biztosan a költségvetés elcsúszását jelentené, és a tervezett célon felüli finanszírozási igényt okozna. A kérdés, hogy az itthon éledező hadiipar az európai megrendelésekből mit tudna profitálni az egyenleg másik oldalán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos lyukat üthet Európában Trump irányváltásaEurópa egyre kevésbé bízik az amerikai védelmi garanciákban, de a függetlenedés évi több százmilliárd euróba kerülne, és számos akadályba ütközik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElhibázott békék sorába illeszkedik Trump ukrajnai terveA kilencvenes évek liberális békekoncepcióját egyre inkább felváltják a stratégiai béketárgyalások, ahol nem a konfliktus rendezése, hanem a haszonszerzés a cél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA védelmi ipar bonanzája lenne Trump irreálisnak tűnő európai követeléseMagyarországnak is nagyon fájna, ha annyit kellene emelnie a védelmi költségvetésén, hogy elérje a Trump által javasolt 5 százalékos GDP-arányt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésenElvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?A kiemelt régiós szerepről szóló elképzeléseket árnyalja, hogy a lengyel, a román és a cseh haderő még erősebb tempóban fejlődik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ fegyverkezés hadiipar hadikiadások költségvetési hiány orosz-ukrán háború Olvasson tovább a kategóriában