Amíg a kokárdáknál teljesen természetes az eklektikus forma (az internetes kínálat szerint például ha trikolór, lehet kerékpár, madár, vagy akár alma alakú is), addig még mindig meglehetősen kockázatos vállalás hozzányúlni például a Nemzeti dalhoz vagy a márciusi ifjakhoz. A kormány által megreformált Nemzeti Alaptanterv egyik célja, hogy a diákok „a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzenek”, erre viszont a kötelező iskolás koszorú-ének-kokárda szentháromságra épülő megemlékezés mellett aránytalanul kevés kreatív példa akadt az elmúlt évekből. A Rákay Philip producerségével fémjelzett Most vagy soha! című film, amely modern kori akciósztárt próbált faragni Petőfi Sándorból – és feleségéből, Szendrey Júliából – valószínűleg valami ilyesmire tett volna kísérletet, csak épp kidobva az ablakon a történelmi hitelességet vagy épp a logikát. (Meg állami milliárdokat.) Emellett a többek között Pataky Attila és Nagy Feró által 2022-ben feldolgozott Nemzeti dal sem volt valahogy képes erre, akármilyen frissnek tűnhetett akkor a művészeknek pár „oh, yeah!” benyögéssel kiegészíteni Petőfi Sándor versét.
Akadt azért pár jó példa is az elmúlt tizenöt évből, az egyik legemlékezetesebb 2013-ban, a budapesti Madách Imre Gimnázium 11. évfolyamos diákjainak projektfeladata: irodalomtanáruk vezetésével készítették el részben Petőfi és Szendrey Júlia Facebook-profilját, a modern korra átültetve kettejük kapcsolatát.
Hasonló kreatív kezdeményezés volt a 2012-től fogva tíz éven át tartó Red Bull Pilvaker, amely a 1848-as költők műveit ültette át a könnyűzene (és a slam poetry) világába vagy a Tökéletlen történelem videós csatorna, mely macskafigurákkal magyarázta el a forradalom kulcseseményeit.
(Más kérdés, hogy a Pilvakert elég korán megcsapta a cenzúra szele: 2014-ben arra kérték a slammereket, hogy ne politizáljanak.)
Az irodalomtól nem idegen az ötletes feldolgozás, remek példa erre Balássy Fanni Költővel nem járnék című antológiája, Berg Judit Szélvésztől Kergetve című történelemkönyve, Nényei Pál Az irodalom visszavág – Petőfi című könyve, vagy a közösségi finanszírozásból megvalósult Varga Bálint Bánk Az Utolsó Előtti Huszár című képregénye, amely a horror, a népmesék és a természetfeletti ötvözésével garantáltan népszerűbbé teszi a huszárok alakját, mint egy regimentnyi Rákay Philip-féle Petőfi.
Orbán Viktor idén is a Nemzeti Múzeumnál mondja el március 15-i beszédétMíg a rendszerváltás előtt a regnáló hatalommal szemben jelentett valamiféle lázadást a nemzeti ünnephez kapcsolódó dalok feldolgozása (például Waszlavik Gazember, Petőfi Velorex stb. László Kossuth Lajos azt üzente című, szintetizátorral kísért dala, vagy a manapság is népszerű Tolcsvay László Nemzeti dala) addig az elmúlt harminc évben a feldolgozások vagy a túltolt pátosztól voltak hangosak („Oh, yeah!”) vagy a szerzőt érő fenyegetésektől: Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere elektronikus zenei alapokra ültetett Himnusza arról lett híres, hogy a szerző majdnem pert kapott a nyakába érte.
Cynthia Miller-Idriss, a Washingtoni Egyetem professzora szerint minden nemzedék újra feltalálja, mit is jelent a nemzet és a társadalom hogyan viszonyul hozzá – ez pedig ritkán zökkenőmentes, de szükséges, még akkor is, ha sokaknak a stabilitás kényelmesnek, míg a változás fenyegetésnek tűnhet.
Magyarországon ez a fenyegetettség érzése testesül meg abban, ha egy elektronikus zenei feldolgozásért diskurzus helyett perrel fenyeget egy jobboldali párt. Pedig ahogyan ilyenkor a konyhákban, a nemzeti ünnep alkalmából előkerülnek az ételfestékek és sütemények, köretek pompáznak trikolórban, Kossuth-címeralakban, úgy épp annyira jogos feldolgozása a nemzeti ünnepnek egy atlétában udvarló Petőfi Sándor vagy géppuskával világmegmentő huszár.
Ünnepi programajánló
Fonó Budai Zeneház: forradalmi hétvégét tart a Fonó, március 15-ig fotókiállítással, koncertekkel, huszáros gyerekprogrammal, nemzetiségi és kamasz táncházzal várja az érdeklődőket.
Mazsike séta: március 14-én Csorba László történész professor emeritus, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója Jókai 200. születésnapja és március 15-e alkalmából hagyományos forradalmi sétát rendez. (Budapest, V., Petőfi Sándor u. 6.) Jegyár: 4000 forint, fizetés helyszínen, készpénzzel.
BTM Vármúzeum: családi programokkal, kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a Vármúzeum március 15-én.
Magyar Nemzeti Levéltár: a Bécsi kapu téri épület a nemzeti ünnep alkalmából nyílik meg a látogatók előtt. A gyerekeket játékos feladat ismerteti meg a ‘48-as hősök történetét. Ezen kívül az ünnepen több állandó és időszaki tárlat is megtekinthető lesz. A szervezők továbbá egy gasztrotörténeti előadással és kvízzel is készülnek.
Petőfi Irodalmi Múzeum: egész nap ingyenes programokkal várja látogatóit a múzeum, amely sokaknak szinte kötelező március 15-ei program: Itt tekinthető meg ugyanis 12 pontot kinyomtató eredeti nyomdagép, Jókai Mór kokárdája és a Pilvax kávéház egyik asztala is. Múzeumpedagógiai foglalkozások, tematikus tárlatvezetések várják az érdeklődőket.
Kassák Múzeum: mi a szabadság? Mikor érezzük szabadnak magunkat? Nekünk mi jelenti a szabadságot? Beszélgetős varróműhelyen keresi ezekre a kérdésekre a választ a múzeum, melyen egyedi felvarrókat, textil kitűzőt, kokárdát készíthetünk. Az állandó kiállítás termében pedig egy pop-up installáció tekinthető meg, amely arra világít rá, hogyan hatott Petőfi Sándor költészete Kassák Lajos verseire, írásaira. A programok ingyenesen látogathatók. Jelentkezés: kassakmuzeum@pim.hu
Fiatalok Batthyány Köre: március 15-én Körülvesznek a dalok, versek címmel kerekasztal-beszélgetés, népzenei szalon és ünnepi táncház várja az érdeklődőket a Budavári Palota Főőrség Étterem és Kávéház épületében 18 órától.
