március 15.;nemzeti ünnep;Petőfi Sándor;

Vajon az idén mennyire lesz népszerű az Orbán-­kokárda?

Horrorhuszár, atlétás Petőfi, macskaforradalom: jön az alternatív március 15.

„Meggyalázás” vagy „magyar giccs” – általában e két címke valamelyikét nyerte el az elmúlt években a legtöbb próbálkozás, ami egyes nemzeti jelképeinket értelmezte újra. 

Amíg a kokárdáknál teljesen természetes az eklektikus forma (az internetes kínálat szerint például ha trikolór, lehet kerékpár, madár, vagy akár alma alakú is), addig még mindig meglehetősen kockázatos vállalás hozzányúlni például a Nemzeti dalhoz vagy a márciusi ifjakhoz. A kormány által megreformált Nemzeti Alaptanterv egyik célja, hogy a diákok „a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzenek”, erre viszont a kötelező iskolás koszorú-ének-kokárda szentháromságra épülő megemlékezés mellett aránytalanul kevés kreatív példa akadt az elmúlt évekből. A Rákay Philip producerségével fémjelzett Most vagy soha! című film, amely modern kori akciósztárt próbált faragni Petőfi Sándorból – és feleségéből, Szendrey Júliából – valószínűleg valami ilyesmire tett volna kísérletet, csak épp kidobva az ablakon a történelmi hitelességet vagy épp a logikát. (Meg állami milliárdokat.) Emellett a többek között Pataky Attila és Nagy Feró által 2022-ben feldolgozott Nemzeti dal sem volt valahogy képes erre, akármilyen frissnek tűnhetett akkor a művészeknek pár „oh, yeah!” benyögéssel kiegészíteni Petőfi Sándor versét.

Akadt azért pár jó példa is az elmúlt tizenöt évből, az egyik legemlékezetesebb 2013-ban, a budapesti Madách Imre Gimnázium 11. évfolyamos diákjainak projektfeladata: irodalomtanáruk vezetésével készítették el részben Petőfi és Szendrey Júlia Facebook-profilját, a modern korra átültetve kettejük kapcsolatát.

Hasonló kreatív kezdeményezés volt a 2012-től fogva tíz éven át tartó Red Bull Pilvaker, amely a 1848-as költők műveit ültette át a könnyűzene (és a slam poetry) világába vagy a Tökéletlen történelem videós csatorna, mely macskafigurákkal magyarázta el a forradalom kulcseseményeit. 

(Más kérdés, hogy a Pilvakert elég korán megcsapta a cenzúra szele: 2014-ben arra kérték a slammereket, hogy ne politizáljanak.)

2013-ban madáchos gimnazisták regisztrálták a Facebookra Petőfit

Az irodalomtól nem idegen az ötletes feldolgozás, remek példa erre Balássy Fanni Költővel nem járnék című antológiája, Berg Judit Szélvésztől Kergetve című történelemkönyve, Nényei Pál Az irodalom visszavág – Petőfi című könyve, vagy a közösségi finanszírozásból megvalósult Varga Bálint Bánk Az Utolsó Előtti Huszár című képregénye, amely a horror, a népmesék és a természetfeletti ötvözésével garantáltan népszerűbbé teszi a huszárok alakját, mint egy regimentnyi Rákay Philip-féle Petőfi.

Míg a rendszerváltás előtt a regnáló hatalommal szemben jelentett valamiféle lázadást a nemzeti ünnephez kapcsolódó dalok feldolgozása (például Waszlavik Gazember, Petőfi Velorex stb. László Kossuth Lajos azt üzente című, szintetizátorral kísért dala, vagy a manapság is népszerű Tolcsvay László Nemzeti dala) addig az elmúlt harminc évben a feldolgozások vagy a túltolt pátosztól voltak hangosak („Oh, yeah!”) vagy a szerzőt érő fenyegetésektől: Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere elektronikus zenei alapokra ültetett Himnusza arról lett híres, hogy a szerző majdnem pert kapott a nyakába érte.

Cynthia Miller-Idriss, a Washingtoni Egyetem professzora szerint minden nemzedék újra feltalálja, mit is jelent a nemzet és a társadalom hogyan viszonyul hozzá – ez pedig ritkán zökkenőmentes, de szükséges, még akkor is, ha sokaknak a stabilitás kényelmesnek, míg a változás fenyegetésnek tűnhet. 

Magyarországon ez a fenyegetettség érzése testesül meg abban, ha egy elektronikus zenei feldolgozásért diskurzus helyett perrel fenyeget egy jobboldali párt. Pedig ahogyan ilyenkor a konyhákban, a nemzeti ünnep alkalmából előkerülnek az ételfestékek és sütemények, köretek pompáznak trikolórban, Kossuth-címeralakban, úgy épp annyira jogos feldolgozása a nemzeti ünnepnek egy atlétában udvarló Petőfi Sándor vagy géppuskával világmegmentő huszár.

 Ünnepi programajánló

Fonó Budai Zeneház: forradalmi hétvégét tart a Fonó, március 15-ig fotókiállítással, koncertekkel, huszáros gyerekprogrammal, nemzetiségi és kamasz táncházzal várja az érdeklődőket.

Mazsike séta: március 14-én Csorba László történész professor emeritus, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója Jókai 200. születésnapja és március 15-e alkalmából hagyományos forradalmi sétát rendez. (Budapest, V., Petőfi Sándor u. 6.) Jegyár: 4000 forint, fizetés helyszínen, készpénzzel.

BTM Vármúzeum: családi programokkal, kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a Vármúzeum március 15-én.

Magyar Nemzeti Levéltár: a Bécsi kapu téri épület a nemzeti ünnep alkalmából nyílik meg a látogatók előtt. A gyerekeket játékos feladat ismerteti meg a ‘48-as hősök történetét. Ezen kívül az ünnepen több állandó és időszaki tárlat is megtekinthető lesz. A szervezők továbbá egy gasztrotörténeti előadással és kvízzel is készülnek.

Petőfi Irodalmi Múzeum: egész nap ingyenes programokkal várja látogatóit a múzeum, amely sokaknak szinte kötelező március 15-ei program: Itt tekinthető meg ugyanis 12 pontot kinyomtató eredeti nyomdagép, Jókai Mór kokárdája és a Pilvax kávéház egyik asztala is. Múzeumpedagógiai foglalkozások, tematikus tárlatvezetések várják az érdeklődőket.

Kassák Múzeum: mi a szabadság? Mikor érezzük szabadnak magunkat? Nekünk mi jelenti a szabadságot? Beszélgetős varróműhelyen keresi ezekre a kérdésekre a választ a múzeum, melyen egyedi felvarrókat, textil kitűzőt, kokárdát készíthetünk. Az állandó kiállítás termében pedig egy pop-up installáció tekinthető meg, amely arra világít rá, hogyan hatott Petőfi Sándor költészete Kassák Lajos verseire, írásaira. A programok ingyenesen látogathatók. Jelentkezés: kassakmuzeum@pim.hu

Fiatalok Batthyány Köre: március 15-én Körülvesznek a dalok, versek címmel kerekasztal-beszélgetés, népzenei szalon és ünnepi táncház várja az érdeklődőket a Budavári Palota Főőrség Étterem és Kávéház épületében 18 órától.

Michael Haneke filmje színpadi adaptációjának főszerepeit Pogány Judit és Gálffi László játssza.