A neuromarketingről eleinte sokan azt gondolták, hogy a fogyasztók megtévesztésére vagy akár kizsákmányolására is alkalmas, hiszen ezzel a technológiával az agyi jeleink alapján próbálják kitalálni, milyen termékeket vásárolnánk szívesebben. Az fMRI-vizsgálattal vagy a bőr ellenállását vizsgáló műszerekkel nyert adatok valóban kimutatják a vizsgált személyek viszonyulását az adott ingerekhez – legyen szó egy ízről, egy hangról vagy valamiről, amit éppen látnak –, ám ez nemcsak a csipsz- és kólapreferenciánkról árulkodik, hanem például azt is segítheti, hogy a fontos információk a legpraktikusabb helyre kerüljenek egy gyógyszeres dobozon.

Mivel az ember a látással nyeri a legtöbb információt, erre fókuszál a neuromarketing-kutatások túlnyomó többsége is. Bár 10-15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a szem mozgását követni képes – és így az alany figyelmének útját feltérképező – kamerás rendszerek széles körben, akár mobilizálhatóan is elérhetők legyenek, a bukósisak méretű eszközöket mára felváltották a könnyen viselhető szemüvegek. Ez például hasznos lehet egy üzlet berendezésének áttekintésekor, a megfelelő termékelhelyezés tervezése során vagy akkor is, amikor a fogyasztói magatartásokat igyekeznek vizsgálni a vásárlás során.

A szemüvegek megbízható adatokat szolgáltatnak a marketingkutatóknak, míg a monitorokra rögzített szemkamerákkal a képernyő előtt ülő emberek szemmozgását tudják megfigyelni. Az így kapott adatokat és az úgynevezett hőtérképeket weboldalak tervezésénél vagy termék- és gyógyszercsomagolások optimalizálásánál is felhasználhatják.

A Budapesti Corvinus Egyetem Gellért kampuszán 2025 elején adták át azt a szemkamerás laboratóriumot, ahol olyan marketingkutatásokat végeznek a hallgatók és a Digitális marketing tanszék munkatársai, amelyek a gyakorlatban is megállhatják a helyüket. Ezekről a kutatásokról, valamint a neuromarketing múltjáról, jelenéről, és jövőjéről Varga Ákost, a tanszék vezetőjét kérdeztük.