Kulcsszerep jut Magyarországon az energiatárolási kapacitások fejlesztésének

2023 végéhez képest az akkumulátoros energiatárolók teljesítőképessége közel háromszorosára nőtt, és az előttünk álló években további jelentős bővülés várható – jelezte Fenyvesi Péter, a Trustify elnök-vezérigazgatója elemzésében.

Két év visszaesés után 2024-ben Magyarország áramfelhasználása 3,3 százalékkal emelkedett, elérve a 48,166 GWh-t.

Az ország áramtermelése ennél is nagyobb ütemben, 5,3 százalékkal növekedett, így az import aránya csökkent, az áramfelhasználás mindössze 22,3 százaléka származott importból – ilyen alacsony értéket utoljára 2012-ben láthattunk

– magyarázta Fenyvesi, részletezve, hogy az atomenergia továbbra is a vezető energiaforrás (42,8 százalék), ugyanakkor a megújulók összesített aránya 31,1 százalékra nőtt, ami jelentős előrelépés a 2023-as 26,3 százalékhoz képest. A napenergia 30 százalékos növekedést ért el, ezzel az ország második legnagyobb energiaforrásává vált, megelőzve a földgázt. Fontos tényező, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek már az ország energiamixének 8 százalékát teszik ki.

Az energiatárolásnak kulcsszerep jut a stabilitásban

A szakértő rámutatott, hogy a megújulók térnyerésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az energiahálózat kiegyensúlyozása és a tárolási kapacitások növelése. 2025 februárjára a nagyobb rendszerekhez tartozó akkumulátoros energiatárolók teljesítőképessége 61,3 MW-ra nőtt, ami közel háromszorosa a 2023-as 21,8 MW-os értéknek.

Ezenfelül a Napenergia Plusz Program keretében nyertes több mint 21 ezer háztartásból mintegy 7400 már végzett napelemes rendszerek telepítésével, amelyeket 69 MWh kapacitású energiatárolók egészítenek ki.

A hosszú távú célok ambiciózusak: 2026-ra 500-600 MW, míg 2030-ra 1 GW energiatárolási kapacitás elérése szerepel a stratégiai tervek között.

Magyarország energiamixe átalakulóban van, a megújuló energiaforrások térnyerése pedig egyértelművé teszi, hogy a tárolási kapacitások bővítése elengedhetetlen. Az energiatárolás nem csupán a hálózati stabilitás szempontjából fontos, hanem gazdasági értelemben is kulcstényező: a hatékony tárolás lehetővé teszi, hogy a zöldenergia a megfelelő időben és formában álljon rendelkezésre, ezáltal biztosítva a fenntartható és pénzügyileg is megtérülő működést

– magyarázta Fenyvesi Péter, aki szerint a jövőben az energiatárolás nem csupán akkumulátorokra épül majd: az iparágban egyre nagyobb figyelem irányul más tárolási technológiákra, amelyek hosszabb távon is biztosítani tudják az energiaellátás rugalmasságát.

Az energiamix jövője Magyarországon

A szakértő úgy véli, hogy a hosszú távú energiaátmenet egyik kulcsa a technológiai innováció és a pénzügyi ösztönzők összehangolása. A megfelelő támogatási rendszerek, valamint a magántőke bevonása elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött 1 GW-os energiatárolási kapacitást.

Az akkumulátorok mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív tárolási megoldások, mint például a hidrogéntárolás vagy a szivattyús energiatározók, amelyek alternatív megoldást jelenthetnek az energiafeleslegek kezelésére

– világított rá, megjegyezve, hogy a tárolókapacitás-fejlesztések nemcsak az ország energiabiztonságát növelik, hanem a zöldberuházások megtérülését is javítják.

Az elmúlt években Magyarország látványos lépéseket tett az energiafüggetlenség és a megújuló energiaforrások kiaknázása felé, így a 2024-es adatok már most azt mutatják, hogy a fosszilis energia részaránya folyamatosan csökken, míg a napenergia és az energiatárolás fejlesztése stabilabb és hatékonyabb hálózatot eredményezhet a következő években.