Működik az ősi trükk: így járnak fillérekért az ország népszerű gyógyfürdőibe az élelmes magyarok

A koronavírus világjárvány kitörése erősen visszavetette a fürdőgyógyászati szolgáltatások igénybevételét a magyarországi gyógyfürdőkben. A friss, 2024-es adatok azt mutatják, hogy bár 2022-ben újra forgalomemelkedés következett, az elmúlt években ismét csökkenő trend látszik. Miközben a tb a legtöbb szolgáltatás árának legalább a felét állja, így akár pár száz forintért elérhető pl. viz alatti gyógytorna, gyógymasszázs, súlyfürdő, iszappakolás és sok más szolgáltatás. Főként a mostani árak mellett, amikor csaknem luxus lett gyógyfürdőbe kifizetni egy teljes árú, vagy akár nyugdíjas belépőt, ez remek lehetőség - valamiért mégis egyre kevesebben élnek vele.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Ártámogatási Főosztálya havi rendszerességgel, meghatározott publikációs protokoll szerint közzéteszi a támogatott gyógyászati ellátások tételes forgalmi adatait megyei és jogcímenkénti bontásban, valamint a vonatkozó betegszámokat tételes és kezeléstípusonkénti csoportosításban. A 2024-es évre vonatkozó friss adatok szerint 3,3 millió kezelést vettek igénybe a jogosultak a múlt évben, 6,4 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. 2022-ről 2023-ra pedig 3 százalékos csökkenés látszott. Hiába történt tehát egy nagyobb emelkedés az igénybe vett fürdőgyógyászati szolgáltatások volumenében 2022-ben a járvány okozta nagy visszaesés után, az emelkedő trend nem folytatódott.

Azt pedig pláne nem lehet mondani, hogy megközelítettük volna a járványt megelőző szintet. Az elmúlt évtized elején még 6,6 millió kezelés történt egy évben - a csökkenő trend már a járványt megelőzően megindult, de 2019-ben még mindig 5,9 millió kezelést végeztek el részben a tb terhére. Ehhez képest a 3,3 millió lényegesen kevesebb.

Ha pedig megvizsgáljuk az országos adatokat részletekbe menően, az is kiderül: a kezelések közül a gyógyvizes gyógymedence, az orvosi gyógymasszás és a víz alatti csoportos gyógytorna kezelést veszik a legtöbben igénybe. Az igénybe vett kezelések jó részét normatív támogatással, kisebb részét közgyógyellátás keretében vagy üzemi baleset jogcímén veszik igénybe.

A szolgáltatók besorolása szerinti bontás pedig azt mutatja meg, hogy a legtöbb igénybe vett kezelés országos szolgáltatóhelyeken történik, azonban több esetben tetemes részt vállal az ellátásból egy-egy körzeti vagy helyi szolgáltató. A 18 éven aluliak csoportos gyógyúszását például nagy arányban veszik igénybe helyi szolgáltatóknál.

Azt is megvizsgáltuk, hogy melyik megyében nagyobb a két legnépszerűbb kezelés esetében az elvégzett kezelések száma. A legtöbb gyógyvizes gyógymedence szolgáltatás Budapest és Pest vármegye együttes területén történik (a NEAK nem veszi külön a fővárost) a tb-terhére, de Hajdú-Bihar és Zala területén is sok kezelést végeznek el. Olyannyira, hogy Hajdú-Biharban csaknem eléri a kezelések száma Közép-Magyarország szintjét. Orvosi gyógymasszázsban pedig már Hajdú-Bihar az első, melyet a főváros és Pest, valamint Csongrád-Csanád követnek:

Vannak megyék, ahol ezzel szemben az elvégzett kezelések száma elenyésző - pedig valóban a két, országosan a legnépszerűbb szolgáltatásnak néztünk mélyebben utána. Ez persze helyi adottságokból is következhet: egyes megyékben például a NEAK-kal nem is áll szerződésben olyan szolgáltató, ahol fürdőgyógyászati szolgáltatásokat igénybe lehet venni. Ilyen például Nógrád, ahol mindössze 2 szerződött szolgáltató van, ahol kizárólag a 18 éven aluliak csoportos gyógyúszása megoldható.

Hajdú-Biharban már csak azért is lehet ilyen sok az elvégzett kezelések száma, mert sokkal több a szerződött szolgáltató és azok jelentősen több ellátást is tesznek lehetővé, mint a többi megyében. Csak ebben a megyében 16 helyen lehet gyógyvizes gyógymedence és orvosi gyógymasszázs szolgáltatást kérni. Pesten és Budapesten együttvéve is csak 12 helyen elérhetők ezek a szolgáltatások. Az alábbi térképen látható, hogy melyik megyében mely szolgáltatók és milyen szolgáltatások nyújtására szerződtek a NEAK-kal.

Ha valaki alaposan megnézi ezt a térképet, akkor látható, hogy Magyarország legnépszerűbb gyógyfürdői szinte egytől-egyig szerződött szolgáltatók, ahová egy teljes árú belépő, vagy nyugdíjas jegy is vaskos összeg lenne. Ilyen például Zalakaros, Hévíz, a hajdúszoboszlói Hungarospa, Sárvár, Bükfürdő, Harkány, Gyula, vagy Pápa gyógyfürdője. Vagy ilyen a Miskolctapolcai Barlanfürdő, mely a tervek szerint hamarosan újranyithat.

Gyakran a fürdőgyógyászati szolgáltatások pár száz forintért érhetők el a legnépszerűbb helyeken is.

Ki, hogyan és mennyiért veheti igénybe a gyógyfürdők szolgáltatásait?

A NEAK tájékoztatása szerint a fürdőgyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak. A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs ellátásban betöltött jelentőségére tekintettel, egyes ellátások árához társadalombiztosítási (tb) támogatás jár - írják. A fürdőgyógyászati ellátásokon kívül szén-dioxid gyógygázfürdő és 18 éves kor alatt csoportos gyógyúszás is igénybe vehető az egészségbiztosítás keretében.

A gyógyászati ellátásokat az arra jogosult orvos vényen rendeli, az ellátás igénybevételéhez pedig az orvos által kiállított kezelőlap is szükséges. A fürdőgyógyászati ellátásokat részben vagy egészben a társadalombiztosítás (tb) terhére lehet igénybe venni, melyhez szakorvosi vény szükséges.

Tb-támogatott fürdőgyógyászati ellátások:

• gyógyvizes gyógymedence (ideértve a hévízi tófürdőt is)
• gyógyvizes kádfürdő
• iszappakolás
• súlyfürdő
• szénsavas fürdő
• orvosi gyógymasszázs
• víz alatti vízsugármasszázs
• víz alatti csoportos gyógytorna
• komplex fürdőgyógyászati ellátás

Egyéb rehabilitációs célú gyógyászati ellátás:

• 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás

Egyéb természetes gyógytényezőn alapuló gyógyászati ellátás:

• szén-dioxid gyógygázfürdő (mofetta)

Az egészségbiztosítási támogatással igénybe vehető kezelések időtartamát az 5/2004. EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg:

A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásának mértékét az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. sz. melléklete határozza meg:

A NEAK felhívja a figyelmet, hogy a gyógyászati ellátásokért fizetendő térítési díj eltérő összegű lehet, tekintettel arra, hogy a fürdőszolgáltatás szabad ármegállapítású szolgáltatás. A társadalombiztosítási támogatás az ún. közfinanszírozás alapját képező árhoz igazodik, amelytől a szolgáltatók eltérhetnek. A közfinanszírozás alapját képező ártól való eltérés esetén a beteg által fizetendő térítési díj változhat.

Az is fontos, hogy az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető gyógyászati ellátásokat csak szakorvos rendelheti, azonban magánrendelésen még a szakorvos sem rendelhet tb-támogatással kiszolgált gyógyfürdőkezelést. Számos fürdőnek van fürdőorvosa, így akár a betegek helyben is be tudnak jelentkezni vizsgálatra. A fürdőszolgáltatások további részleteiről a NEAK honlapján érdemes tájékozódni. Az árakról, nyitvatartásról, igénybe vehető szolgáltatásokról pedig a fürdők honlapján, vagy helyben érdemes tájékozódni.

A NEAK honlapján elérhető a szerződött gyógyfürdők folyamatosan frissülő, aktuális listája.

Nem csak a gyógyulás miatt járunk kevesebbet fürdőbe

Ha megnézzük a KSH adatait a fürdőkről - melybe beletartoznak a gyógyfürdők, termálfürdők, élményfürdők, strandok, uszodák, tanuszodák és egyéb fürdők - azokból is az látszik, hogy a covid óta nem történt meg a helyreállás. Az utolsó rendelkezésre álló adatok 2023-asak. Ebben az évben összesen 432 fürdő működött, ami ugyan több mint 2020-ban és 2021-ben, de 2019-ben még 473 fürdő működött az országban, 2013-ban pedig 584 fürdő volt az országban.

A fürdők személyforgalma 2023-ban 33 millió 762 ezer fő volt, 2022-ben 34 millió 67 ezer. 2019-ben a járvány előtt még 42 millió fő volt a személyforgalom. Ugyanakkor a KSH által közöltek alapján az OEP-támogatott forgalom folyamatosan csökken arányaiban is: 2023-ban 3,7 százalék volt, 2022-ben 3,8 százalék, 2019-ben még 5 százalék - 2010-ben még 9,4 százalék volt ez az arány!

Ha csak az árbevételt néznénk, a fürdők bevétele 2023-ban összesen 238 milliárd 409 millió forint volt, jóval több, mint 2019-ben (182 milliárd 965 millió forint). Ne felejtsük el, hogy mindez csökkenő látogatószám mellett történt. Így amíg 2019-ben a bevétel/fő mutatószám 4351 forint volt, 2023-ban már 7061 forint. Ez nem is csoda, hiszen az árak jelentősen nőttek, de még mindig nem olyan mértékben, ami a veszteségeket teljesen kompenzálni tudná: a magyar gyógyfürdőket az energiaválság és a horrorinfláció miatt visszaeső vendégszám nagyban érintette.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kész, ennyi volt: bezárja részlegeit a legendás vidéki gyógyfürdő, belerokkan a város a fenntartásába

"Ivóvízzel nem lehet a medencét feltölteni, abba belerokkan a város"- fogalmazott a polgármester. Valamit lépni kellett...

Tehát összességben a számadatok alapján feltételezhető, hogy azért sem vesznek igénybe a magyar jogosultak annyi tb-támogatott fürdőgyógyászati kezelést, mert kevesebb lett a szolgáltatóhely, drágult a szolgáltatás - általában a drágulás miatt visszafogják a nem feltétlenül szükséges költéseket. Arról viszont nincs információnk, hogy az igény is ennyivel csökkent-e, illetve mennyire nehezült meg a világjárvány óta a betegek útja az egészségügyi ellátórendszer oldaláról a kezelések irányába.

Arra viszont például vannak bizonyítékok, hogy a járulékos költségek is nagy visszatartó erőt képezhetnek.

Egy 2022-ben készült doktori értekezés vizsgálta a gyógyturizmusban résztvevő mozgásszervi betegek fürdőgyógyászati kezelés-igénybevételének jövőbeni szándékát a COVID-19 járvány utáni időszakra vonatkozóan. Hojcska Ágnes Erzsébet A fürdőgyógyászati ellátások területi összefüggéseinek vizsgálata a mozgásszervi betegek körében Magyarországonmás tényező mellett jelentős befolyásoló tényezőként hat Magyarország című disszertációjában megállapította, hogy a fürdőgyógyászati intézmény területi elhelyezkedése, minősítése, valamint a fürdőgyógyászati ellátás igénybevételéhez kapcsolódó költségek szignifikánsan befolyásolják a mozgásszervi betegek gyógyturizmusban tervezett jövőbeni részvételét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokan nem ismerik, pedig ez a legolcsóbb budapesti gyógyfürdő: tömeg sincs

A Veli Bej nemcsak a főváros egyik legrégebbi gyógyfürdője, hanem az egyik legolcsóbb is.

Az értekezéshez készített kutatásban a válaszadók többsége évente kétszer, vagy kettőnél többször venne igénybe a jövőben fürdőgyógyászati kezelést főként országos jelentőségű intézményben akár a lakhelytől való távolságtól függetlenül is, amennyiben a kezelések ára olcsóbb lenne és amennyiben a szállás és utazás költsége nem a beteget terhelné. A kezeléstípusokat tekintve pedig leggyakrabban a gyógyvizes gyógymedence kezelést és az orvosi gyógymasszázst igényelnék a mozgásszervi betegek - állapítja meg. Ez egybevág az elvégzett kezelésekről szóló adatokkal.

Az is kiderült, hogy a betegek saját megítélésük szerinti egészségi állapota szignifikánsan befolyásolja a jövőbeni fürdőgyógyászati kezelés-igénybevételi szándék gyakoriságát. A megkérdezettek közül a magukat rossz egészségi állapotúnak tartók több mint fele (52,9%) tervez a jövőben évente legalább kétszeri kezelés-igénybevételt. A magukat tűrhető, vagy jó egészségi állapotúnak gondolók kevesebben, vagy évente kevesebb alkalommal tervezik a gyógykezelések felvételét. Az értekezés megállapította azt is, hogy minél jobb az egészségi állapota valakinek, annál távolabb hajlandó elutazni a kezelésekért.

Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők többsége a lakhelyéhez minél közelebb igényelné a gyógykezeléseket, az átlag feletti jövedelmű válaszadók nagyobb részének pedig nem számít az utazási távolság - állapította meg Hojcska Ágnes Erzsébet. Területileg vizsgálva pedig az derült ki, hogy a Közép-Magyarország régióban élők hajlandók legtöbbet utazni országos jelentőségű fürdőgyógyászati intézményekbe a kezelések elérhetősége érdekében. Az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régió lakosai pedig lakhelyükhöz közelebb, 30-km-en belül mennének legszívesebben gyógykezelésekre főként országos, kisebb mértékben helyi jelentőségű NEAK szerződéssel rendelkező intézményekbe.

Az értekezés eredményei és a korábban ismertetett adatsorok alapján valószínű, hogy a betegeket visszatartja a gyógykezelések igénybevételétől, hogy nőttek a járulékos kiadások. Az utazási és a szállásköltségek növekedése ugyancsak nagyban befolyásolhatta az elmúlt években, hogy igénybe tudta-e venni valaki a fürdőgyógyászati szolgáltatásokat, ha ehhez messzebbre kellett utaznia. Hiába támogatja ugyanis magát a kezelést a tb, ha a járulékos költségeket a beteg nem tudja finanszírozni magának.