Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2025. március 14. 06:07 Közélet, Vállalat

Sok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határa

„Bezár.”

Ez volt a válasza az árrésstopba éppen csak becsúszó egyik cég vezetőjének arra a kérdésünkre, hogy mit tud tenni egy kisebb kereskedő ebben a helyzetben. Nem kizárólag ő gondolta így: a lapunknak nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok közül többen is részleges vagy teljes bezárást emlegettek, mások elbocsátásokat, egyéb költségcsökkentéseket, cégátalakítást, más termékek árának emelését. Az egyetlen közös pont a csalódottság volt, illetve, hogy kész megoldása még senkinek sincs, mindenki emésztgeti a fejleményeket. A 120-150 érintett kereskedő helyzete különösen annak fényében elszomorító, hogy jelentős részüket komolyabb társadalmi költség nélkül mentesíteni lehetett volna a szabályozás alól.

Pár millió forinton is múlhatott

Hétmillió és még kettőszázkilencvennégyezer forint. Ennyivel lépte át 2023-ban a jánoshalmai Hendrosz Kft. árbevétele az egymilliárd forintot. Ezzel ők a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot. A Budapest egyik legforgalmasabb terén Spar partner (franchise) üzletet működtető Eszmin City Kft. forgalma mindössze 9 millió forinttal maradt el a Hendroszétól, de így rá a törvény alapján már nem vonatkozik a szabályozás*A nagy láncok márkája alatt franchise rendszerben (tehát a márkát és az arculatot használó, de független vállalkozóként) működő boltok, pont a hálózathoz való tartozás miatt valószínűleg akkor sem mentesülnek teljesen a szabályozás alól, ha egyébként bevételük nem érte el 2023-ban a törvényben meghatározott szintet. Ezeknek az üzleteknek ugyanis az árazásban elég szűk a mozgástere a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint..

A két példa elég jól mutatja, mennyire önkényes az egymilliárdos értékhatár meghúzása.

Miközben a limittől éppen elmaradó kereskedők fellélegezhetnek, az esetenként néhány millió vagy tízmillió forinttal nagyobb forgalmat lebonyolító cégek nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Petróczky Ferenc, a Hendrosz Kft. tulajdonosa, aki több mint harminc éve dolgozik a kereskedelemben – és két éve a várostól díszpolgári címet is kapott – a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni.

A vállalat több üzletet is működtet a városban, ezekből jött össze 2023-ban az éppen egymilliárd forint feletti forgalom. Most azonban az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk, legalábbis a cégvezető-tulajdonos szerint ez is benne van a pakliban. Hozzátette: eddig sem voltak könnyű helyzetben. A költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopot is nehezen vészelték csak át. Ráadásul az elmúlt két évben a város lakossága 2200 fővel csökkent, azaz a vevőkör is szűkül.

A Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban.

Többségük valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Azaz olyan üzletek, amelyek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket. Az elmúlt napokban több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszéltünk, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet, többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A forgalom felét érinti

A törvényben rögzített kitételek alapján 160-180 vállalatra vonatkozhat a hétfőn életbelépő új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint. A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az inflációs kosár alapján a teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik.

Az ilyen kisebb boltoknál azonban a lapunknak nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40-50 százalék ez az arány.

Ezeket a számokat erősítette meg a G7-kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.

Bár az érintett boltosok azt is elmondták, hogy vannak olyan termékek – mint például a tej vagy a cukor -, amelyeken eddig sem kerestek 10 százaléknál többet, a szabályozott áruk többsége azonban nem ilyen. Egy, a tevékenységgel már korábban felhagyó kereskedő azt mondta kérdésünkre, hogy a harminc termék nagyobb részét 30-50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni.

Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, még a hatékonyságukról híres nagy láncok között is van olyan, ahol általános 10 százalékos árrésből még az alkalmazottakat sem tudnák kifizetni, emellett pedig még számos egyéb költség van. A nagy láncok árrése 30 és 35 százalék között van, és ebből marad a végén jó esetben pár százaléknyi profit az árbevételhez képest.

Bezárás, elbocsátás, átszervezés

Abban az összes megkérdezett vállalkozó egyetértett, hogy nem lehet kigazdálkodni, ezért sem tudta egyelőre senki megmondani, hogy miként fogja kezelni a helyzetet. Többeknél felmerült a bezárás lehetősége is. Elképzelhető ugyan, hogy ez csak az első, csalódottság utáni reakció, de akadt olyan nyilatkozó, akinél látszott, hogy komolyabban mérlegeli ezt a lehetőséget. Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei – az egymilliárdos forgalmat szintén csak kevéssel átlépő – kereskedő úgy fogalmazott:

„lehet, hogy a kereskedelmi egység valamelyik részét be kell zárnom, vagy létszámot kell csökkentenem”.

Utóbbi másoknál is felmerült, ahogy egyéb költségcsökkentő lépések is. Az egyik, két franchise üzletet is működtető vállalat vezetője azt mondta, megpróbálhatnak a beszerzési gyakorlaton is módosítani, és kedvezményekért cserébe nagyobb mennyiségben vásárolni. Ez azonban logikusan nagyobb készletet jelent, így most azon gondolkodnak, hogy az udvar terhére alakítanak ki raktárterületet.

Náluk egyébként a két bolt külön-külön nem lépte volna át az egymilliárdos határt, így felmerült az is, hogy az üzleteket külön cégbe szervezik. Más kérdés, hogy ezzel a mostani szabályozás alól már nem kerülnének ki, később pedig ez akár vissza is üthet. „Teljesen kiszámíthatatlan a szabályozás, lehet, hogy legközelebb egy olyan intézkedést találnak ki, amelyiknél egy ilyen kétcéges működés jelentene hátrányt” – mondta az ügyvezető.

Kizárólag a költségek csökkentésével azonban biztosan nem tudják kezelni ezek a cégek a helyzetet. Így ha nem akarnak súlyos veszteségeket elszenvedni, vagy tényleg bezárni, akkor az egyéb termékeken elért eredményüket kell növelniük. Ez pedig másképp nem igazán képzelhető el, mint az árak emelésével.

Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni

– fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.

A probléma ezzel csak az, hogy a kormányzatnak elég más elképzelései vannak a dologról. Az árrésstop lényege – a kormányzati narratíva szerint – az infláció megfékezése lenne, ez pedig nem valósul meg, ha a kereskedők egyes termékek árának csökkenését más árucikkek árának emelésével ellensúlyozzák. Ezért a kabinet több tagja is megfenyegette már a cégeket, hogy lépni fognak, amennyiben ilyet tapasztalnak. Legutóbb a csütörtöki kormányinfón mondta azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ha a kereskedők más termékeken kívánják megkeresni az elvesztett profitot, akkor itt is intézkedni fognak.

Mindenkit érint

A kisebb boltok problémái valószínűleg a kormányzat számára sem ismeretlenek, ezért is csak egy meghatározott bevétel felett vezették be az intézkedést. A kérdés csak az, hogy jó helyen húzták-e meg ezt a limitet.

Kozák Tamás a G7-nek azt mondta: az országban nagyjából ötezer vállalkozás tevékenykedhet ezen a területen. Ehhez képest az új szabályozással érintett 160-180 cég nem tűnik soknak, azonban a forgalmi adatokból elég jól látszik, hogy viszonylag kis társadalmi költséggel még ezeknek a jelentős részét is mentesíteni lehetett volna az intézkedés alól.

Az érintett vállalatok bő kétharmadának ugyanis 3 milliárd forint alatti az árbevétele, miközben együttes piaci részesedésük csak 3 százalék körül van. Azaz, ha ennyivel megemelik a limitet, akkor csak a lakosság néhány százaléka esik el az olcsóbb termékekről, az érintett magyar vállalatok kétharmadának azonban most nem kellene azon agyalnia, hogyan éli túl a következő hónapokat.

Más kérdés, hogy sok esetben azokat is érinti az árrésstop, akik a rendelet alapján nem esnek bele a szabályozott körbe. A franchise rendszerben működő kereskedők mozgástere az ármeghatározásban korlátozott lehet, sok esetben a központi árakhoz kell alkalmazkodniuk.

Ám még ha nincs ilyen megkötés,

a többiek árcsökkentése akkor is kikényszerítheti, hogy ezek a boltok is olcsóbban adják a termékeket. Ha ugyanis nem így tesznek, akkor vevőket veszítenek.

Az elpártoló vásárlók pedig nemcsak az árrésstoppos termékeket, hanem minden mást a konkurensnél vásárolnak meg. Ez pedig nagyobb kiesést is okozhat, mint az, ha legalább néhány termék esetében alkalmazkodnak a szabályozott árakhoz.

Nyilván ez csak azokon a helyeken érvényesül, ahol a nagy láncoknak is vannak boltjai, ám rengeteg kisebb vállalkozás üzlete ilyen településeken, régiókban működik. Esetükben így a szabályozás vagy a nagy láncokhoz tereli a vásárlóikat, vagy árcsökkentésre és a veszteség elszenvedésére kényszeríti őket.

Az intézkedés akkor is komoly károkat okozhat, ha csak két és fél hónapig tart, ahogy a kormány ígérte. A korábbi árstoppos tapasztalatok alapján azonban a kereskedők nem bíznak ebben.

Lehet, hogy még háromszor meghosszabbítják, nem lehet tudni

– fogalmazott egyikük. A 2026-os választások pedig még nagyon messze vannak, addig még a leginkább tőkeerős magyar kiskereskedők is bajba kerülhetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat árrés árrésstop infláció kiskereskedelem veszteség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vámosi Ágoston
2025. április 15. 05:50 Közélet

További uniós pénzeket sodort veszélybe a tegnapi alkotmánymódosítás

Jelen állás szerint már senki sem tudja kiszabadítani a felfüggesztett uniós pénzek jelentős részét, sőt az akadályok száma csak nő.

Jandó Zoltán
2025. április 14. 10:20 Közélet, Pénz

Eladták Esztergom egykori első kórházépületét

Az önkormányzatnak még elővásárlási joga van, a helyiek szerint élni is kellene vele.

Török Zoltán
2025. április 12. 06:09 Közélet, Pénz

Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot

Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 13. 13:21 Vállalat

„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban

Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.

Bukovszki András
2025. április 13. 06:07 Pénz

Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása

Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.

Gergely Péter
2025. április 12. 19:04 Pénz

Ismét hajtanak a betétesek pénzére a bankok

Több pénzintézet is versenyképes, az állampapír-hozamoknál magasabb lekötött betéti kamatokkal küzd a lakossági ügyfelek megtakarításaiért.

242 ezer forintra nőtt az öregségi nyugdíj átlaga januárban, ám az érintettek mintegy 60 százaléka az átlag alatti ellátásban részesül, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A nyugdíjasok jelentős része (nagyjából négyszázezren a kétmillióból, vagyis az ötödük) 160 és 200 ezer forint közötti ellátást kap, a tipikus nyugdíj tehát nagyjából ebbe a tartományba esik.

Tovább olvasom

Gyengül a dollár, és szabadulnak a befektetők az amerikai kötvényektől, ami meglehetősen szokatlan az olyan válsághelyzetekben, mint ami mostanában jellemzi a világgazdaságot. A ritka és furcsa helyzet Donald Trump intézkedéseinek következménye, amelyek miatt szokatlan kockázatok övezik az Egyesült Államok gazdaságát és kormányzását.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán
2025. április 11. 13:16 Pénz, Vállalat

Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél

Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.

Tovább olvasom

Továbbra is nagyon jelentős az ingatlandrágulás országosan és a fővárosban is, de márciusban az előző hónaphoz képest már enyhült az áremelkedés tempója az Ingatlan.com adatai alapján. Az éves bérletidíj-emelkedés üteme is lassult, országosan és Budapesten is.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán
2025. április 11. 06:01 Közélet, Vállalat

Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott

Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.

Tovább olvasom

A gumigyártásra fókuszálna, ezért a keddi bejelentése alapján eladná vagy bevezetné a tőzsdére a Magyarországon több üzemmel is rendelkező Contitech nevű, ipari termékeket - például futószalagokat és mezőgazdasági tömlőket - gyártó cégét a Continental cégcsoport - írta a Bloomberg.

Tovább olvasom

A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.

Tovább olvasom

Mészáros R. Tamás
2025. április 10. 10:25 Világ

Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból

A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.

Tovább olvasom

Hajdu Miklós
2025. április 10. 06:08 Adat, Közélet

Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány

Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Tovább olvasom

Schaffhauser Tibor
2025. április 9. 17:20 Világ

Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re

Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.

Tovább olvasom