Kiderült, miben különbözik a női és a férfi agy

Régóta vizsgálatok és viták tárgya a férfi és a női agy különbözősége, mert az nyilvánvaló, hogy a focit, a cicákat vagy a sört nem ugyanúgy szereti a két nem, de vajon az agy szerkezetében lenne ezeknek az eltérő preferenciának a kulcsa? Nemcsak ilyen triviális/populáris szempontból lenne fontos tudnunk a választ, hanem azért is, mert az elme betegségei, a neurológiai problémák és a pszichiátriai rendellenességek szintén eltérők a két nemnél. Kérdés, hogy a differenciák vajon a biológiának vagy a környezetnek köszönhetők-e.

Napjainkban a mesterséges intelligencia segítségével könnyebb a férfi és a női agy, pontosabban a sejtszerkezet és az idegi áramkörök vizsgálata. Ezek látnak el fontos feladatokat a kognitív folyamatokban, az észleléstől a mozgáson át az érzelmi szabályozásig. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy van különbség a női és férfi agy szerkezetében, amik születésünktől kezdve jelen lehetnek, állatos kutatásokból pedig az derült ki, hogy az agysejtek molekuláris szintű működésében van eltérés.

Kondíció vagy születési sajátosság

A férfiak állítólag jobban teljesítenek a térbeli képességeket vizsgáló teszteken, míg a nők ügyesebben értelmezik az arckifejezéseket, de vajon nem azért, mert őket érzelmekre kondicionálja a család és a gyermeknevelés?

A betegségek előfordulásaiban is vannak eltérések: a gyengébb nemnél gyakrabban fordul elő depresszió és migrén, a férfiaknál nagyobb a skizofrénia, a Parkinson-kór és az autizmus előfordulásának aránya. 

MRI segítségével az agykutatók finom nemi különbségeket fedeztek fel a különböző agyi struktúrák méretében, alakjában és vastagságában, az agy különböző részeit összekötő hálózatokban. Ha viszont a férfiak és nők egyébként is meglévő méretkülönbségeire (magasság, súly) gondolunk, ezek szinte elhanyagolhatók.

Azonban olyan eltérésekre is találtak példát, amik nem arányosak a testmérettel. Több mint 40 ezer felnőtt agyi MRI-adatai alapján kiderült, hogy különbözik a hippokampusz, a törzsducterület és a talamusz mérete. A nőknél például a jutalomközpont egy része és a hippokampusz memóriával összefüggő helye. Az egyes nemeknél látható mérettartományok nagyrészt átfedik egymást, úgyhogy nem biztos, hogy ez magyarázza a nők és férfiak megismerési különbségeit vagy hasonlóságait. Lehet, hogy az agy eltérései ellensúlyozzák a hormonok és a genetika különbségeit.

Új eljárások a mikroszintekre

Míg a nagy méretű szerkezeti jellemzők nem különböztetik meg a férfi és a női agyat, a mesterséges intelligencia finomabb jellemzők feltárására állt rá. E különbségek egy része az agy mikroszerkezetének szintjén jelenik meg, a sejtek és ezek összetevői területén. Amikor fiatal felnőttek agyát vizsgálták a mesterséges intelligenciával, a fehérállományra és az idegsejtek között futó szigetelt vezetékkötegekre, sűrűségükre és szigetelésükre összpontosítottak. Ezekből az adatokból

Egy 2024-es tanulmány több mint 500 újszülött átlagos agytérfogatát vizsgálta. A fiú csecsemők agya nagyobb volt a halántéklebeny érzékszervi feldolgozásban részt vevő részein és a szubtalamusz magjában, a lányoknál pedig a szürkeállomány volt méretesebb a hippokampusz körül és az érzelemfeldolgozó központnál. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy ugyanez a terület felnőtt nőknél is nagyobb, nem csak csecsemőknél. A hippokampusz eltéréseit azonban befolyásolhatja a környezet vagy a fejlődés nemi különbségei – például a pubertás hormonális változásai.

X és Y

Pszichiáterek egy nagy amerikai tanulmányban közel 4800, 9-10 éves gyermek funkcionális MRI (fMRI) vizsgálatával követték nyomon a pubertás agy fejlődését 10 éven keresztül. A mesterséges intelligencia olyan agyi hálózatokat tárt fel, amelyek nemtől függhetnek, ilyenek a vizuális ingerek és fizikai érzetek feldolgozásáért felelős területek, illetve a mozgások vezérléséért, a döntéshozatalért és az érzelmek szabályozásáért felelős hálózatok. A tanulmány rávilágított egy kevéssé vizsgált régióra is: nemcsak a születési nem, hanem a nemi hovatartozás is eltérő módon alakítja az agyat.

A korábbi tanulmányban bizonyított fehérállomány eltérés megfelelt az utóbbiban kiemelt funkcionális hálózatok különbségeinek. A következtetés:

Érdekes kérdés még, hogy a gének miként befolyásolhatják az agyi eltéréseket, úgyhogy az extra vagy hiányzó nemi kromoszómákkal rendelkezőket analizálva az is kiderült, a kromoszómák növelhetik vagy csökkenthetik a rendellenességek kockázatát. Ez megmagyarázhatja, hogy az általában egy X-et és egy Y-t hordozó férfiaknál miért magasabb az autizmus aránya, mint a nőknél, akiknek két X-e van.