Jórészt elvesztették az ukránok Kurszkot, de ez most még jól is jöhet nekik
Döntő részben fel kellett adniuk az Oroszország nemzetközileg elismert határain belül korábban elfoglalt területet az ukrán csapatoknak, ami katonailag hátrányos, diplomáciailag viszont könnyebbé teheti az ukránok számára, hogy egyértelműen Oroszországra hárítsák a háború folytatásának felelősségét.
Előzmények: az ukrán hadsereg tavaly augusztusban tört be Oroszország szuverén területére, első alkalommal azóta, hogy Oroszország megtámadta 2014-ben, majd 2022-ben.
- Az offenzíva csúcsán mintegy 1300 négyzetkilométert tartottak az ukránok megszállva, ebből mostanra legfeljebb 200 maradt, és könnyen lehet, hogy már csak utóvédharcokat folytatnak, és idő kérdése a teljes kivonulás.
- Bár sokan hozták összefüggésbe az ukrán vereséget az amerikai fegyverzeti és hírszerzési támogatás felfüggesztésével, ennek alig lehetett hatása. A fő probléma, hogy már eleve nem sikerült elérni az offenzíva tervezett területi céljait, és csak egyetlen igazán használható utánpótlási vonalra támaszkodhattak az ukránoknak.
- Február végétől az orosz előrenyomulás ezt jórészt használhatatlanná tette dróntámadásokkal, így csak idő kérdése volt, hogy mikor kényszerül visszavonulásra az ukrán hadsereg.
Tágabb kontextus: közben az ukrán és az amerikai tárgyalások eredményeként Ukrajna beleegyezett egy 30 napos, feltételek nélküli tűzszünetbe, amitől korábban vonakodott. Ez azonban csak akkor lép életbe, ha az oroszok is belemennek.
- Az orosz vezetés korábban azt nyilatkozta, hogy szó sem lehet tűzszünetről vagy békéről, amíg ukrán csapatok vannak a kurszki területen. Ez a probléma megoldódni látszik.
- Az eddigi nyilatkozatok alapján Oroszország nem lelkesedik a tűzszünetért, de cikkünk megjelenéséig Vlagyimir Putyin elnök nem nyilvánított véleményt.
Alulnézet: nem egyértelmű, hogy a harctéren kinek jönne jobban 30 nap tűzszünet. Az utóbbi egy év egésze alapján valószínűleg inkább az ukránoknak, akik fogyatkozó gyalogsága egyre nehezebben bírta a felmorzsoló harcokat.
- Pont az utóbbi hetekben azonban több fontszakaszon is kissé visszább tudták szorítani a kimerült és legjobb erőivel Kurszkra koncentráló orosz hadsereget, amelynek lenne ideje átcsoportosítani ezeket a csapatokat Ukrajnába.
Felülnézet: az ukrán vezetés valószínűleg azért egyezett bele mégis a tűzszünetbe, mert vissza akarta szerezni az amerikai fegyverzeti és hírszerzési támogatást, ami sikerült is. Emellett már nem lehet azzal vádolni, hogy ők lennének a béke akadályai, amit számtalanszor hallhattunk az orosz és magyar kormánytól, illetve ezek médiájától.
- Az oroszok azonban sok céljukat még nem érték el: messze nem ellenőrzik a 2022 őszén annektált négy ukrán megye száz százalékát, és nincs biztosítva, hogy egy esetleges hosszabb fegyverszünet vagy béke alatt Ukrajna nem lesz képes erősíteni hadseregét – ami akadályozná az ország későbbi teljes orosz befolyás alá vonását.
- Ráadásul most jó eséllyel kisebb diplomáciai összetűzéssel jár a tűzszünet elutasítása az Egyesült Államokkal, mint 30 nap után a felrúgása. Bár Donald Trump elnök eddig számos engedményt tett Oroszországnak, új szankciókkal fenyegetett arra az esetre, ha az oroszok nem egyeznek bele a fegyvernyugvásba.
Mi következik? Ez Vlagyimir Putyinon múlik, aki kivételesen egyenruhában tett látogatást a kurszki szektorért felelős parancsnokság központjában.
- Az orosz rendszer ismerői leginkább időhúzásra számítanak tőle, amíg kideríti, hogy mennyi további engedményt képes kisajtolni az amerikai kormányból.
- Hosszabb távon lépései azon múlhatnak, úgy ítéli-e meg, hogy felmorzsoló háborújával képes összeroppantani Ukrajnát. Ha a válasz igen, akkor csekély esélye van a fegyverek elhallgatásának.
Világ
Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
