Ebből a gödörből már csak a CATL-üzem beindulása húzhatja ki a hazai akkugyártást
Több vállalatnál is vizsgálni fogják 2025 márciusa és áprilisa között a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, hogy az ott végbemenő elbocsátások szabályosak voltak-e – derült ki Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának írásbeli válaszából, amit Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő kérdésére adott.
Arra a kérdésre, hogy az SK komáromi akkugyárában tapasztalható létszámleépítés kapcsán mikor lesz vizsgálat, Fónagy azt válaszolta, hogy az állami támogatásban részesülő beruházásoknál szankcionálható a létszámra vonatkozó elvárás teljesítése, de a cég a 2024-es vizsgálatok alapján teljesítette a vállalásait.
Előzmények: az SK komáromi gyárában egy év alatt több mint ezer kölcsönzött munkavállalót és több mint 500 saját állományban foglalkoztatott dolgozót érintettek a leépítések, és az SK iváncsai gyárában is elbocsátási hullám zajlott, ahogy erről a Telex februárban és márciusban beszámolt.
Felülnézet: az akkumulátorgyártás – amely a Központi Statisztikai Hivatal módszertana szerint a villamos berendezés gyártása ipari alágba tartozik – 2020-tól 2022 végéig a magyar ipar húzóágazata volt, azóta ugyanakkor visszaesésben van, és még mindig nem tudott magához térni.
Januárban a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában – derült ki a KSH csütörtökön közzétett részletesebb adatai alapján. Ezzel a 2021-es átlaghoz képest már gyengébb volt az utóbbi alág teljesítménye, mint a járműiparé, ahol decemberhez képest már nőtt a teljesítmény.
Tágabb kontextus: az akkumulátorgyártás nem csak Magyarországon gyengélkedik, hiszen a hazai lassulást a globális kereslethiány okozza.
2024-ben a várakozásokhoz képest kisebb mértékben, 27 százalékkal nőtt a villanyautókba kerülő akkumulátorok száma egy dél-koreai piackutató cég, az SNE Research adatai alapján, ami jelentős lassulás a 2023-as 38 százalékos növekedéshez képest.
A SK-nak 12 százalékkal nőtt a forgalma, ami jelentősen elmarad az olyan kínai gyártókéhoz képest, mint a CATL (32 százalék) vagy a BYD (37,5 százalék), de még egészen jó például a szintén koreai Samsung SDI forgalmához képest, amely 10 százalékkal visszaesett.
Európai szereplő nincs a globálisan is jelentős akkugyártók között, és most nem néz ki úgy, hogy a nagy reményekkel induló svéd Northvolt odakerül, ugyanis a cég Svédországban is csődvédelmet kért.
Mi várható? Az előrejelzések alapján globálisan a tavalyinál idén erősebb év jöhet a járműipari forgalomban, az S&P Global Mobility 2025-ben 1,7, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 2,3 százalékos növekedés lesz a világpiacon.
Európában például kifejezetten a villanyautók felfutása tesz majd hozzá leginkább a fellendüléshez az EIU szerint, ami az akkumulátorgyártásnak is kedvezne.
Az új villanyautók európai forgalma 2025 januárjában jelentősen, 34 százalékkal nőtt, miközben a teljes forgalom csaknem 3 százalékkal visszaesett az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikái szerint.
A debreceni CATL-üzem a tervek szerint 2025 folyamán fokozatosan futtatja fel a termelését. Úgy tűnik, jelenleg ez az egyetlen esélye a hazai akkugyártásnak arra, hogy kikászálódjon a válságból, a CATL ugyanis tavaly 32 százalékos éves szintű növekedéssel a második legdinamikusabb akkugyártó volt globálisan a BYD után.
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt az átlagkereset, mint a medián kereset, akár bruttó, akár nettó értékben nézzük – többek között ez is látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Minden ötödik norvég munkavállaló töltött valamennyi időt fizetett betegszabadságon 2024 utolsó negyedévében. Ez ráadásul nem kirívó adat a gazdag észak-európai országban, az elmúlt években jelentősen megnőtt a betegszabadságon töltött napok száma, ami még ott is nagy pénzügyi terhet ró a költségvetésre.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Magyarország vásároljon amerikai gázt, és fegyvereket – a Szabad Európa több kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok többek között ezt kérte a kormánytól egy budapesti, államtitkári szintű találkozón.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.
Az előző két hét káosza után ezen a héten aránylag nyugodtak a pénzpiacok, az amerikai pénzügyminiszter pedig hangsúlyozta, töretlen a befektetők bizalma az amerikai államadósság iránt, de ha kell, akkor a kormány be tud avatkozni.
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
(Magyar Zsuzsanna a HOLD Alapkezelő részvényelemzője.)
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei szezonban olyan magas költségek voltak, amelyek arra kényszeríthetik az utazókat, hogy jövőre újragondolják, mennyit is ér a síelés által nyújtott eufória.
Sokakat felháborított Donald Trump amerikai elnök nyilatkozata, amelyben (a véres szumi támadást követően) elődjét, Joe Bident és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is felelőssétette a háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett.