Ebből a gödörből már csak a CATL-üzem beindulása húzhatja ki a hazai akkugyártást
Több vállalatnál is vizsgálni fogják 2025 márciusa és áprilisa között a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, hogy az ott végbemenő elbocsátások szabályosak voltak-e – derült ki Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának írásbeli válaszából, amit Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselő kérdésére adott.
Arra a kérdésre, hogy az SK komáromi akkugyárában tapasztalható létszámleépítés kapcsán mikor lesz vizsgálat, Fónagy azt válaszolta, hogy az állami támogatásban részesülő beruházásoknál szankcionálható a létszámra vonatkozó elvárás teljesítése, de a cég a 2024-es vizsgálatok alapján teljesítette a vállalásait.
Előzmények: az SK komáromi gyárában egy év alatt több mint ezer kölcsönzött munkavállalót és több mint 500 saját állományban foglalkoztatott dolgozót érintettek a leépítések, és az SK iváncsai gyárában is elbocsátási hullám zajlott, ahogy erről a Telex februárban és márciusban beszámolt.
Felülnézet: az akkumulátorgyártás – amely a Központi Statisztikai Hivatal módszertana szerint a villamos berendezés gyártása ipari alágba tartozik – 2020-tól 2022 végéig a magyar ipar húzóágazata volt, azóta ugyanakkor visszaesésben van, és még mindig nem tudott magához térni.
Januárban a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában – derült ki a KSH csütörtökön közzétett részletesebb adatai alapján. Ezzel a 2021-es átlaghoz képest már gyengébb volt az utóbbi alág teljesítménye, mint a járműiparé, ahol decemberhez képest már nőtt a teljesítmény.
Tágabb kontextus: az akkumulátorgyártás nem csak Magyarországon gyengélkedik, hiszen a hazai lassulást a globális kereslethiány okozza.
2024-ben a várakozásokhoz képest kisebb mértékben, 27 százalékkal nőtt a villanyautókba kerülő akkumulátorok száma egy dél-koreai piackutató cég, az SNE Research adatai alapján, ami jelentős lassulás a 2023-as 38 százalékos növekedéshez képest.
A SK-nak 12 százalékkal nőtt a forgalma, ami jelentősen elmarad az olyan kínai gyártókéhoz képest, mint a CATL (32 százalék) vagy a BYD (37,5 százalék), de még egészen jó például a szintén koreai Samsung SDI forgalmához képest, amely 10 százalékkal visszaesett.
Európai szereplő nincs a globálisan is jelentős akkugyártók között, és most nem néz ki úgy, hogy a nagy reményekkel induló svéd Northvolt odakerül, ugyanis a cég Svédországban is csődvédelmet kért.
Mi várható? Az előrejelzések alapján globálisan a tavalyinál idén erősebb év jöhet a járműipari forgalomban, az S&P Global Mobility 2025-ben 1,7, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint 2,3 százalékos növekedés lesz a világpiacon.
Európában például kifejezetten a villanyautók felfutása tesz majd hozzá leginkább a fellendüléshez az EIU szerint, ami az akkumulátorgyártásnak is kedvezne.
Az új villanyautók európai forgalma 2025 januárjában jelentősen, 34 százalékkal nőtt, miközben a teljes forgalom csaknem 3 százalékkal visszaesett az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikái szerint.
A debreceni CATL-üzem a tervek szerint 2025 folyamán fokozatosan futtatja fel a termelését. Úgy tűnik, jelenleg ez az egyetlen esélye a hazai akkugyártásnak arra, hogy kikászálódjon a válságból, a CATL ugyanis tavaly 32 százalékos éves szintű növekedéssel a második legdinamikusabb akkugyártó volt globálisan a BYD után.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.