Teljesen meghökkentő tervezetről kell ma beszámoljak, olyasmiről, ami félig-meddig a sci-fi tárgykörébe tartozna, de sajnos nem szelíd utópiának tűnik, hanem kemény disztópiának. Ezt nem Gene Roddenberry találta ki, hanem Peter Thiel, Mark Zuckerberg, Elon Musk és a Szilícium-völgy többi libertárius (tehát nagyon nem liberális) maharadzsája. És mintha valami posztapokaliptikus korra való felkészülés első lépéseit látnánk...

(Képünk illusztráció)

A WIRED magazin ugyanis elkezdett kissé nyomozni a „szabadságvárosok” egyébként nem túl közismert tervével kapcsolatban és megdöbbentő eredményekre jutott. De először is tisztázzuk, mi is az a „szabadságváros”. Az egy olyan település az Egyesült Államokban (vagy máshol), ahol nem vagy nem teljesen hatályosak a szövetségi törvények. Ez állítólag a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztések érdekében lenne így, de a terv kritikusai, elsősorban a Nerd Reich portál szerzői (ez az orgánum címe ellenére egyáltalán nem szélsőjobboldali, sőt, ellenkezőleg: az angol szójáték a Musk-féle technokraták fasisztoid világnézetét gúnyolja ki) sokkal gonoszabb célokat sejtenek a mélyben. De lássuk, mire jutott a WIRED.

A lap értesülése szerint több, „startup nemzeteket” képviselő csoport – ezek technológiai központok, amelyek mentesülnek a székhelyük szerinti országokra vonatkozó adók és szabályozások alól – kongresszusi törvénytervezetet készít elő, hogy az Egyesült Államokban „szabadságvárosokat” hozzanak létre, amelyek mentesülnének bizonyos szövetségi törvények hatálya alól.

Ezeknek a városoknak állítólag az lenne a célja, hogy létezzenek olyan helyek, ahol az öregedés elleni klinikai kísérletek, az atomreaktorok üzembe helyezése és az építkezések anélkül folytatódhatnak, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, a Nukleáris Szabályozási Bizottság és a Környezetvédelmi Ügynökség előzetes jóváhagyását meg kellene szerezniük.

Trey Goff, a Prospera nevű „startup-nemzet” kabinetfőnöke a WIRED-nek elmondta, hogy ő és a Freedom Cities Coalition (Szabadságvárosok Koalíciója) nevű érdekvédelmi csoport keretében dolgozó többi Prospera-képviselő az elmúlt hetekben találkozott a Trump-kormányzattal és tárgyaltak velük az ötletről. Állítása szerint az adminisztráció nagyon fogékony volt a tervekre. 2023-ban Trump felvetette a 10 szabadságváros létrehozásának ötletét. Most Goff szerint a Prospera elképzelése az, hogy „ne csak 10 város épüljön, hanem annyi, amennyit a piac elbír”. Remélik, hogy az év végére elkészülnek a jogszabályi háttér tervezetével.

„A városokban kizárólag elektromos energiát használnak majd” – mondja Goff. „Az érintettekkel folytatott megbeszélések után elmondható, hogy felhatalmazásunk lesz néhány olyan túlzó, meghökkentő dolog megvalósítására, amelyeket Trump említett.”

Három út a jövőbe

Goff szerint a Freedom Cities Coalition tájékoztatta a Fehér Ház tisztviselőit a szabadságvárosok létrehozásának három lehetőségéről. Az egyik az „államközi szerződések” révén valósulhat meg. Ez esetben két vagy több állam közös adó- és szabályozási politikával rendelkező területeket jelölhetne ki, néhány állam-specifikus kivétellel. A hatályos törvények értelmében ezeket a szerződéseket nem lehet visszavonni, bár bizonyos körülmények között fel lehet őket bontani.

Ha egy államközi szerződést a Kongresszus jóváhagy, az a szövetségi jog szerint érvényessé válik. Goff szerint a koalíció olyan kongresszusi törvényt fontolgat, amely „előzetes hozzájárulást” adna a szabadságvárosok alapító okiratához. Így a Kongresszusnak nem kellene minden egyes város alapítását jóváhagynia.

Két másik lehetőség is elképzelhető: vagy szövetségi enklávék létrehozása különleges gazdasági és joghatósági zónákkal, vagy az, hogy Trump elnöki rendeletet adjon ki az egyes új szabadságvárosok létrehozására.

„Ez attól függ, hogy Trump és a Fehér Ház mit akar tenni” – mondja Goff. „Bármilyen utat is választanak, mi segíteni akarunk nekik, hogy ez valósággá váljon.”

A Fehér Ház – természetesen – nem válaszolt a WIRED megkeresésére.

Támogatók (és ellenzők) hálózata

A Freedom Cities Coalitiont a NeWay Capital LLC nevű szervezet hozta létre, amely a Prospera több védjegyének tulajdonosa. A hondurasi Roatán szigetén 2020-ban megnyílt Prospera alacsony adókkal, kevés szabályozással és egy olyan üzletszerű kormányzattal, amely a polgárait az ügyfelekhez hasonlónak tekinti, magához vonzza a technológiai dolgozókat és a startupokat. Finanszírozói közé tartozik a Pronomos Capital, mely egy Peter Thiel és Marc Andreessen által támogatott kockázati tőkecég, valamint a Coinbase.

Az USA-n kívüli „startup nemzetek” nagyrészt a különleges gazdasági övezetekben aktívak, ahol a vállalkozásokra vonatkozó általános szabályok alól felmentést ad a vendéglátó állam, gyakran a külföldi befektetések vonzása érdekében. Úgy tűnik, azt remélik, hogy az USA-ban is hasonló modell jöhet létre.

A jelenlegi hondurasi kormány a Prosperát és annak különleges gazdasági státuszát illegálisnak tartja. Az ország előző elnöke, Juan Orlando Hernández megadta a Prosperának a saját feltételei szerinti működésre vonatkozó állandó engedélyt. Sok hondurasi polgár azonban ellenezte a Prospera működését, azzal érvelve, hogy az növeli a szegénységet és rontja a biodiverzitást a térségben. A hondurasi kongresszus 2022-ben törvényt fogadott el, amely hatályon kívül helyezte a különleges gazdasági övezetek engedélyezését, a Prospera pedig nem sokkal később beperelte a hondurasi kormányt. A bírósági eljárás jelenleg is tart.

Donad Trump elnök 2023 márciusában tartott kampánykörútján megemlítette a „szabadságvárosok” ötletét. Azt ígérte, hogy amennyiben elnökké választják, versenyt hirdet, amelynek során 10 győztest választanak ki, és ezek szövetségi területeken építhetik majd fel saját szabadságvárosukat. Trump azóta nem utalt nyilvánosan az ötletre, de Goff szerint biztos benne, hogy ez nem egy odavetett mondat volt az elnöktől.

„Ez nem csak egy marketing-taktika – ők nagyon is szó szerint veszik” – teszi hozzá Goff, utalva Trump csapatának tagjaira. „Szándékukban áll betartani az összes ígéretet, amit a kampánykörúton tettek”.

A jogalkotás második szintje

A Freedom Cities Coalition nem az egyetlen csoport, amely jelenleg ez ügyben lobbizik a Trump-kormányzatnál. A Frontier Foundation a Charter Cities Institute nonprofit szervezettel együttműködve szintén azon dolgozik, hogy a szabadságvárosokat bevezessék az Egyesült Államokban.

Jeffrey Mason, a Charter Cities Institute szakpolitikai vezetője a WIRED-nek elmondta, hogy a közelmúltban több más csoport is csatlakozott törekvéseikhez, köztük az American Enterprise Institute Housing Center és a Foundation for American Innovation. Törvénytervezetet dolgoznak ki, amely Mason szerint „remélhetőleg valamikor a következő hónapokban” készül el.

Hozzáteszi, hogy e csoportok tagjai „kötetlen beszélgetéseket folytatnak a Fehér Házban dolgozó munkatársakkal”, valamint a kongresszus republikánus és demokrata tagjaival.

A Frontier Foundation a WIRED-hez eljuttatott 2025-ös feljegyzésében azzal érvel, hogy „a hazai innovációt és termelést évtizedek óta jelentősen akadályozza az elavult és szükségtelenül korlátozó szövetségi szabályozás”.

Nick Allen, a Frontier Foundation elnöke a WIRED-nek elmondta, hogy a szövetségi földterületek használata csökkentené a fejlesztési költségeket az újonnan épülő városok számára. A Frontier Foundation szerint a szövetségi tulajdonban lévő földterületek az olyan nyugati városok külterületén, mint az idahói Boise, a coloradói Grand Junction és az oregoni Redmond, megfelelő helyszínek lennének. „Ha el tudjuk érni, hogy az amerikai kormányzat törvényi úton átruházza a földterületet egy köz-magán társulásra, egy trösztre, vagy akár egy magánvállalatra, amely birtoklásuk céljából jönne létre, akkor alacsonyabb lesz a tőkeköltség” – magyarázza.

A Frontier Foundation feljegyzése azt is javasolja, hogy a magánföldtulajdonosok is alapíthassanak szabadságvárosokat, és „tegyék lehetővé, hogy az önkormányzatok szavazhassanak arról, hogy szabadságvárosokká váljanak, tegyék lehetővé, hogy a szabadságvárosok az egymással határos földterületek tulajdonosainak beleegyezésével terjeszkedhessenek”.

Arra a kérdésre, hogy a Freedom Cities mozgalom miért nem a meglévő posztindusztriális városok, például Detroit vagy az ohiói Toledo újjáélesztésére összpontosít, Allen azt mondja a WIRED-nek, hogy „amikor ezeket az új létesítményeket építjük, akkor mondhatni a nulláról kell kezdeni”. Megjegyezte, hogy Joe Biden kormánya utolsó napjaiban aláírta azt az utasítást, hogy a szövetségi minisztériumok adjanak bérbe szövetségi földterületeket, amelyeket adatközpontokként használhatnak.

„Rengeteg tőke és politikai akarat áll mögöttünk, de mégsem vagyunk képesek ezeket a technológiákat kifejleszteni” – mondta Allen. „A tehetetlenség pedig a helyhiányból és a túl sok szabályozásból fakad.”

Gil Duran, egykori politikai tanácsadó és a Substack hírlevél, a Nerd Reich szerzője azonban arra figyelmeztet, hogy az új városok nulláról való felépítése negatív következményekkel járhat. Egyenesen felteszi a kérdést:

„Törvényen kívül és a törvények felett állni? Mit jelent ez az ország többi része szempontjából? Úgy tűnik, mintha elkezdenénk bizonyos helyeket kiüríteni, hogy olyan helyeket hozzanak létre, ahol a szabályok fel vannak függesztve, és bizonyos emberekre már most sem vonatkoznak a törvények.”

Goff szerint Prosperával ellentétben, amelynek adószerkezete teljesen más, mint a környező Hondurasé, az amerikai „szabadságvárosok” valószínűleg hasonló összegű állami és szövetségi adót fizetnének, mint a többi amerikai település. A fő különbség az lenne, hogy a „szabadságvárosokat” miképpen szabályoznák.

Amerikai dinamizmus

Az egyik vállalat, amely profitálhat a szabadságvárosok felemelkedéséből, a Minicircle, egy biotechnológiai vállalat, amely az emberi élettartam meghosszabbítását célzó génterápiák fejlesztésével foglalkozik. A cég kezdeti finanszírozását Peter Thiel és az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman biztosította, mi több jelenleg a texasi Austinban és Prosperában is van irodája. A Minicircle társalapítója, Mac Davis a Frontier Foundationnel is együttműködik.

Davis szerint a Minicircle génterápiás klinikai kísérlete a follistatin nevű fehérjével – amely állítása szerint mellékhatások nélkül növeli az izomtömeget, és egereknél élethosszabbító hatással is bír – csak Prosperában volt lehetséges, de megjegyezte, hogy szeretné, ha ez megváltozna. Mint mondta:

„Szeretnék egy »hosszú életű várost«, ahol mindenki (és a kutyája is) genetikai kezelésben részesül.”

Davis hozzáteszi, hogy sok más vállalatot is el tud képzelni, amelyek hasznot húznak a „szabadságvárosokból”, köztük a SpaceX-et, az Anduril védelmi hardver- és szoftvercéget, valamint a Sam Altman által elnökölt Oklo nukleáris maghasadással foglalkozó startupot.

Allen elmondása szerint a Freedom Cities által támogatni kívánt iparágak közül sok – az energia, a nukleáris ipar, a félvezetők és a védelmi technológia – nem véletlenül olyan iparág, amelybe „sok kockázati tőke áramlik”, mivel a finanszírozás távolodik a digitális és az internetes fogyasztói márkáktól.

„Fő célunk az amerikai dinamizmus fejlesztése” – mondja, utalva Andreessen Horowitz kockázati tőkecégének 2022-es kiáltványára, amely szerint „a technológiai vállalatok következetes tudományos és működési teljesítménye pótolta a gyengélkedő kormányzati intézményeink hiányosságait”. 2021 óta a kockázati tőkebefektetők csak a védelmi technológiai startupokba több mint 100 milliárd dollárt fektettek.

Egyes technológiai cégek az atomenergia újjáélesztését fontolgatják a hatalmas energiafelhasználású MI-adatközpontok fenntartása érdekében. Az Amazon tavaly több atomenergia-megállapodást is aláírt, a Google 2024 októberében kötött üzletet egy atomenergiával foglalkozó vállalattal, a Meta pedig javaslatokat kér arra vonatkozóan, hogy a vállalat hogyan tudná kihasználni az atomenergiát.

Goff a WIRED-nek elmondta, hogy szerinte a „szabadságvárosokat” gyártási központokként és fejlesztési laboratóriumokként is használni lehetne, lehetővé téve az építők számára, hogy megkerüljék a környezetvédelmi felülvizsgálatokat. Mason szerint az American Enterprise Institute a Frontier Foundationnel és a Charter Cities Institute-tal együttműködve keresi a módját annak, hogy a szabadságvárosokat a lakásállomány növelésére használják.

Mason szerint a legjobban az innováció felgyorsítása izgatja az olyan ágazatokban, mint a biotechnológia és a nukleáris energia felhasználása a mesterséges intelligencia-adatközpontok működtetésére. Szerinte:

„Rengeteg izgalmas lehetőség kínálkozik, különösen mivel sok adatközpontra van szükségünk. Rengeteg olyan földterület van, amelyet fel lehet használni.”

Duran szerint azonban ugyanaz a dereguláció, amelyet vállalkozásbarátnak lehet tekinteni, valószínűleg nem kedvez majd a Freedom Cities ultragazdag támogatóin kívül senkinek. „Ezek demokrácia nélküli városok lesznek” – állítja.

„Ezekben a városokban a munkavállalók jogfosztottak lesznek. Ezek olyan városok lesznek, ahol a város tulajdonosai, a vállalatok, a milliárdosok rendelkeznek minden hatalommal, de senki másnak nincs semmiféle hatalma. Ez az, ami annyira vonzó ezeknek az embereknek a szuverén településekben – ezek valójában szabadságellenes rabszolgavárosok lesznek.”

Ha arra gondolunk, hogy ezek a városok el lennének szigetelve a környezetüktől – nem utolsó sorban az eltérő jogi rendszerük miatt – akkor be kell ismernünk, hogy valóban sok minden megtörténhetne bennük, anélkül hogy kiderüljön. Igen, lehetséges volna a rabszolgatartás is, az adósrabszolgaság is, ahogyan alkalmazhatnák a tulajdonosok a kizsákmányolás összes egyéb formáját szintén. És ne legyenek illúzióink: Elon Musk intézkedéseiből világosan láthatjuk, hogy a demokrácia körülbelül az utolsó dolog, amit tekintetbe vesz. Még az uralkodó széljárás is jobban érdekli az emberi jogoknál. Amint Trumpot is.

Ugyanakkor ez az elszigeteltség egy esetleges atomháború után még akár a „szabadságvárosok” hasznára is lehetne, bár az élelmiszer megtermelésével és az ivóvíz felkutatásával gondjaik lennének, de bővelkednének az atomenergiában. Thiel, Musk és a többi maharadzsa Mad Max világára készül? A Fallout világára, ahol hermetikusan lezárt óvóhelyek védekeznek a radioaktív sivatagban garázdálkodó mutánsok ellen? Vagy csak az Amerikai Egyesült Államok felbomlását tervezik?

Egyelőre nem tudunk semmi biztosat. Csak annyit, hogy „a jövő elkezdődött” a techmogulok számára. És nagyon riasztóan néz ki.

Szele Tamás