Kőgazdagnak számított, aki ilyet vásárolt: 7 hétköznapi termék, ami egykor luxuscikk volt
Ma már egy hétköznapi bevásárlás részét képezik, holott régen csak a gazdagok kiváltsága volt.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ma már természetesnek vesszük, hogy ha elfogyott, elmegyünk venni egy kiló sót vagy éppen alufóliát. Ha azonban visszatekintesz a történelembe, láthatod, hogy bizonyos ma hétköznapinak vélt termékek egykor igazi luxusnak számítottak.
Ezek az értékes árucikkek gyakran elérhetetlenek voltak az átlagember számára, és csak a királyi családok és a gazdag polgárok kiváltsága volt.
Hétköznapi termékek mint luxuscikkek
Ezeknek a termékeknek az útja hűen bemutatja a technológiai fejlődés és a globális gazdaság változásait. A felfedezések évszázadai, a mezőgazdasági fejlesztések, az ipari innovációk és az új kereskedelmi útvonalak megnyitása átalakították világunkat. Ami egykor aranyat ért, ma már minden háztartásban megtalálható, és gyakran gondolkodás nélkül használják, sőt akár el is dobják. Íme, néhány ma már hétköznapi termék, ami egykor luxuscikk volt!
A só és a bors egykor rendkívül értékes árucikkek voltak; a só nemcsak ízesítésre, hanem tartósításra is szolgált, míg a bors olyannyira ritka volt, hogy az aranyhoz hasonlóan használták fizetőeszközként. E fűszerek iránti kereslet hozzájárult a 15–16. századi európai felfedezőutakhoz és a globális kereskedelem fellendüléséhez.
A középkori Európában a cukor ritka és drága termék volt, amit gyakran elzárva tartottak, és még a 18. században is luxuscikknek számított. Csak a 19. században, a cukorrépa-termesztés és az ipari termelés fejlődésével vált széles körben elérhetővé és megfizethetővé.
A csokoládé kezdetben a maja és azték kultúrákban isteni ajándéknak számított, majd a 16. század végére Európa arisztokráciájának luxusitalává vált. Az 1828-as kakaóprés feltalálása forradalmasította a gyártást, így a csokoládé szélesebb tömegek számára is elérhetővé vált.
Fotó: Connect Images/Diana Miller / Getty Images Hungary
Bár az alumínium ma olcsó és elterjedt fémnek számít, a 19. század végéig drágább volt, mint az arany. III. Napóleon francia császár csak a legfontosabb vendégeinek adott alumínium evőeszközöket, és 1884-ben az USA egy alumíniumpiramissal koronázta meg a Washington-emlékművet ipari erejének jelképeként.
Fotó: Kinga Krzeminska / Getty Images Hungary
A 15. század végén Kolumbusz találkozott először az ananásszal, ami később Európában és Észak-Amerikában ritka luxuscikké vált. Csak a 19. században, a gőzhajók és a konzervipar fejlődésével vált szélesebb körben hozzáférhetővé.
A mesterséges hűtés feltalálása előtt a jeget hegyekből vagy befagyott tavakból szerezték be, és luxuscikknek számított, különösen meleg éghajlaton. A 19. században Frederic Tudor, az „Ice King”, hatalmas üzletet épített a jégkereskedelemre, azonban a 20. század elején az iparág összeomlott a hűtőgépek és jéggyártó gépek megjelenésével.
Fotó: Level1studio / Getty Images Hungary
A tea a 17. században luxuscikként jelent meg Európában, különösen Nagy-Britanniában, ahol kezdetben rendkívül drága volt. Az angol tea iránti szenvedély gazdasági és politikai konfliktusokhoz vezetett, beleértve a bostoni teadélutánt és az ópiumháborúkat. A 18. század végére, amikor a teára kivetett adókat jelentősen csökkentették, Indiában és Ceylonban (ma Srí Lanka) ültetvényeket létesítettek, megfizethetőbbé és széles körben fogyaszthatóvá vált.
7 mindennapi szokás, ami a II. világháborúból indult – A rendszeres fogmosás is akkor terjedt el
Ma már hétköznapinak számít az a sok szokás, ami annak idején a háború viszontagságai között indult.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
- káromkodás
- magyar történelem
Így hangzott az első magyar káromkodás – Már régen is mesterei voltunk
- pszichológia
- vásárlás
Miért árulják a narancsot piros hálóban? Az agyadat akarják becsapni vele
