Lakossági bejelentés érkezett március 7-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához, a beszámoló szerint egy elpusztult parlagi sast és egy kisebb ragadozó madarat találtak a Pest vármegyei Sülysáp és Mende települések között – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) közleményében. A helyszínre érkező természetvédelmi őr egy feltehetően mérgezés áldozatául esett parlagi sas és egerészölyv tetemére, valamint a feltételezés alapján csaléteknek használt baromfi maradványaira bukkant.
A mérgezés gyanúját az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége igazolta. A környéket átvizsgálták, a keresés során
- egy fokozottan védett parlagi sas,
- nyolc védett egerészölyv
- és öt holló tetemét,
- valamint hat potenciális csalétket találtak meg.
A maradványokat laboratóriumi vizsgálatra szállították, ügyben a Nagykátai Rendőrkapitányság nyomozást indított.
Az MME speciális egysége az Európai Unió által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében küzd a ragadozó madarak, különösen a világszerte veszélyeztetett kerecsensólymok illegális pusztítása ellen. A hazánkban fokozottan védett, ikonikus fajnak léteznek költőterületei a mostani helyszíntől mintegy 10 kilométerre.
Különösen aggasztó, hogy a szakértők még közvetlenül a település határában is találtak az emberre, házi- és vad állatokra egyaránt veszélyes méreggel kezelt csalétkeket.
A szervezet arra kérte a lakosságot, hogy amennyiben információval rendelkeznek az esettel kapcsolatban, haladéktalanul értesítsék a rendőrséget. Kora tavasszal más régiókban is előfordulhatnak mérgezések.
A közlemény szerint a kihelyezett méreg rendkívül erős, a tetemek közvetlenül a csalétkek mellett hevertek el, körülöttük rengeteg elhullott rovart is találtak. A területen a következő napokban folytatódik a vizsgálat, és várhatóan újabb tetemek kerülnek majd elő.
2021-ben a szintén Pest vármegyei Turánál történt tömeges madármérgezés, annak felderítésében a Nemzeti Nyomozó Iroda is részt vett, a törvényhozás pedig az eset hatására módosította a Btk.-t és jelentősen szigorította a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciókat. Az állatkínzás (Btk. 244) és a természetkárosítás (Btk. 242) esetében is külön esetnek számít a méreggel elkövetett bűncselekmény, immár a tevékenység előkészülete is büntethető.
