Ismert, hogy még a legmértéktartóbb számítások szerint is legalább évi 5 milliárd euró (közel 2000 milliárd forint) értékű tiszta hasznot jelent az európai agráriumnak a pollinátor rovarok tevékenysége. Tudniillik a vadon élő növények 80 százaléka rovarbeporzású, a 70 legfontosabb kultúrnövényből pedig több mint egy tucat nem hozna termést, ha nem lennének ezek az élőlények. A kultúrnövények 84 százalékának megporzása és a mezőgazdasági termelés harmada állati pollinátoroktól függ. Az agrárközgazdasági szakirodalom évi 235 és 577 milliárd dollár közötti értékűre becsüli azoknak a terményeknek és gyümölcsöknek, zöldségeknek az értékét, amelyeket a beporzó rovarok nélkül nem lehetne megtermelni.

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO statisztikái szerint a legismertebb beporzók, a házi méhek (Apis mellifera) évente globálisan alsó hangon is legalább 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra, a propolisztól a méhpempőig terjedő méhészeti termékek piaci hozzájárulása pedig minimum 300 milliárd dollárra tehető. A vadon élő méh-, poszméh-, moly- és lepkefajok ehhez még legalább 200 milliárd eurónyira taksált ökoszisztéma-szolgáltatással járulnak hozzá évente.

Ezért is megdöbbentő, hogy a 2017 óta külön világnappal is megtisztelt, az elmúlt 5-6 ezer évben minden kultúrában profitábilis haszonállatként számon tartott házi méheket is sikerült a kihalás szélére taszítania az önsorsrontásban evolúciós csúcsdöntésre készülő emberiségnek. A nemzetközi kutatások egybehangzó eredménye szerint minden harmadik vadméh- és lepkefaj visszaszorulóban van, minden tizedik ilyen faj pedig konkrétan a kihalás szélén áll.

Ha méh nincs

Kevéssé, illetve alig ismert ugyanakkor, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatási lajstromban szereplő emblematikus rovarokon túl egy sor más gerinctelen és gerinces állat segíti még a Föld gazdag zárvatermő flórájának szaporodását. Györfy Borbála és Vásárhelyi Tamás biológusok 2018-ban indított mozgalma ezt a hiányt pótolta azzal, hogy vegetációs időszak elején a kutatási és oktatási intézmények, hivatásos és civil természetvédők, állat- és növénybarátok közösen hívják fel a többségi társadalom figyelmét a pollinátorok elemi fontosságára. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület koordinálásával azóta minden év március 10-én országszerte egyre több helyen, egyre változatosabb módon megrendezett Beporzók napja olyan „kártevőket” rehabilitál, amelyek beporzási tevékenységét nemhogy a tankönyvek, de még a vonatkozó szakirodalom is csak ritkán taglalja.

Ilyen a malakofília, azaz a csigák által történő beporzás egészen kivételes jelensége, amelyről 2018-ban Fehér Zoltán malakológus, a Magyar Természettudományi Múzeum ismeretterjesztő blogján egy 2007-es tanulmányt ismertetve azt írja, hogy a terepi megfigyelések szerint a Vulvulopsis nummularium növényfaj beporzását bizonyíthatóan a mindössze 10 milliméteres indiai Lamellaxis gracile csigafaj is elvégzi. „A cikk kiemeli a Vulvulopsis figyelemre méltó evolúciós stratégiáját, mely szerint a növény beporzását méhek és csigák alternatívan végzik. Az előbbiek elsősorban napos, száraz, míg az utóbbiak esős, nedves időben aktívak, így biztosítják, hogy a beporzás időjárástól függetlenül sikeres legyen. A szerzők szerint ezen kívül mindössze hét olyan növényfajt említ a szakirodalom, amelyeket csigák poroznak be”.

Az amatőr természetbúvárok mellett a beporzó-szakirodalom részleteiben ritkán elmerülő profik sem feltétlenül értesültek arról a nem lényegtelen körülményről, hogy a mangó, a vanília, az agávé vagy a banán első számú beporzói emlősök.

„A nektárevő denevérek némely faja és a nektárt kínáló növények némely faja ugyanolyan koevolúcióban fejlődött egymáshoz, mint ahogy az rovarok vagy kolibrik esetében is történt. Van olyan denevérfaj, amelynek a nyelve a testénél hosszabb, így hosszú/mély virágokból is nyalakodhat. A denevérbeporzású növények nyilván éjjel nyílnak, vagy éjjel termelnek sok nektárt és pollent. Általában nagy, illatos virágaik vannak (nem kell élénk színűeknek lenniük), amelyeknek kelyhébe a denevér be tudja fúrni a fejét, és miközben nyelvével a nektár után kutakodik, a szőrzetére rengeteg virágpor tapad. Ezekből ad le a következő virágnál, és egyben újabb adag pollent is felvesz” – olvasható a Beporzók napja honlapján.

Az viszont tényleg meglepő, hogy az indiai repülőkutyák (Pteropus giganteus) az első számú felelősei a szubkontinens gyapotfáinak (Ceiba pentandra) állományszintű beporzásának.

Kártevői hasznok

A közkeletű vélekedéssel ellentétben a mezei poloskák (Miridae) és virágpoloskák (Anthocoridae) népes taxonómiai csoportjához sorolt, „hasznosnak” a legritkább esetben gondolt rovarok is tömegesen látogatják a virágzó növénytársulásokat. . „Néhány fajuk megél zord, alpesi körülmények között is, ahol méhek már alig vannak, így a poszméhekkel és legyekkel egyedül maradva a szerep felértékelődhet” – írják a biológusok. A japáni Okinava szigetén élő kutyatejfélék egyikét a nektárjáért például az Orius atratus nevű virágpoloska egyedei porozzák, a beporzásért cserébe a növény nemcsak a nektárt, hanem „költőhelyet” is biztosít.

A Beporzók napjának honlapja szerint 200 millió évvel ezelőtt a „skorpiólegyek lehettek az első jelentős beporzók”, az akkor megjelent magnóliák és tündérrózsák egy részének most is a Mecoptera család a pollinátora. „A genetikai számítások szerint viszont akár 200 millió éve is kellethették magukat, eleinte talán illatukkal, mint a nyitvatermők, (amelyeknek nincsenek is sziromleveleik), később színeikkel, formáikkal is”.

A közel 350 fajt számláló kolibrifélék (Trochilidae) specializációja ismert, az viszont kevésbé, hogy a szakirodalom a Homo sapienst is számon tartja a pollinátorok között. A növénynemesítők nemzedékei által kidolgozott, pipettás-ecsetes módszereknél persze hatékonyabb amikor a beporzás technológiája a biológiai metódust követi, mint például a Qubiten bemutatott szegvári üvegház-komplexumban, ahol a paradicsom ültetvények beporzását az erre a célra szelektált, holland és belga cégek által szaporított és forgalmazott, magyarul dongóként emlegetett földi poszméhek (Bombus terrestris) végzik.