December 24. csak a kezdet: 7 új munkaszüneti nap jöhet itthon, ha ezt meglépik, milliók örülnének

Jövőhéten március 15-e, január elseje óta az első piros betűs ünnepnap Magyarországon. Pechünkre éppen hétvégére esik, ezért sokaknak dolgoznia bár amúgy sem kellene, az ünnep lehetőséget ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és megemlékezzünk 1848 hőseiről. Még szombaton is. Sőt, igazából az egyházi ünnepek mellett az államiaknak éppen az a feladatuk, hogy a nemzet közös szellemét ezeken a napokon összefogják, közös pontokat határozva meg. 

Azonban az ünnepnapoknak nemcsak történelmi és érzelmi jelentőségük van, hanem a mindennapi életünk ritmusát is meghatározzák. Nem véletlen, hogy sokan ilyenkor azon is elgondolkodnak: miért nincs több munkaszüneti nap Magyarországon? És milyen igazuk van azoknak, akik ezen elgondolkoznak. 

Ugyanis az európai uniós országokhoz viszonyítva hazánk kifejezetten kevés ünnepnappal rendelkezik, úgyhogy bőven lehetne még hová fejlődni. Ha szimplán a számadatokat nézzük, akkor Magyarországon összesen 11 munkaszüneti ünnepnap van. Ezzel a számmal pedig holtversenyben harmadikok vagyunk, de hátulról.

Ahogy látjuk, összesen 5 országban van 11 munkaszüneti ünnepnap 2025-ben, Magyarország mellett Franciaországba, Olaszországban, Luxembourgban és Finnországban. Ennél is kevesebb, 10 munkanappal kell beérniük az íreknek, dánoknak, hollandoknak. Míg a lista végén, a legkevesebb ilyen munkaszüneti nappal a német és spanyolok állnak 9-9 szabadnappal.

Tehát akad rosszabb nálunk, ám jóval kevesebb, mint amennyi jobb. Az adatokból látjuk azt is, hogy az EU-átlag munkaszüneti ünnepnapokat illetően 13, azaz még ettől is két nappal le van maradva Magyarország. Sok országban viszont 13-14, sőt 5 országban 15 munkaszüneti ünnepnap is a lakosság rendelkezésésre áll. Ezek között van egy szomszédunk, Szlovénia, de 15 ilyen nap van Csehországban is.

Ne feledjük, ezekben az országban 4 nappal, azaz majdnem egy teljes munkahéttel többet lehet csak úgy pihenni, mint itthon. És akkor ott van a második helyen Litvánia, ahol 16 munkaszüneti ünnepnappal számolhat a lakosság. Eközben Romániában, keleti szomszédunknál, ami vezeti a listát, összesen 17 ilyen napot, azaz több mint 3 munkahétnyi ünnapnapot tartanak számon.

December 24-e csak a kezdet lenne?

Látva ezeket az adatokat nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre hangosabb az a társadalmi igény, hogy december 24-ét, a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb napját is nyilvánítsák munkaszüneti nappá. A kormányzat azonban eddig elutasította ezt a lehetőséget, elsősorban gazdasági okokra hivatkozva. Pedig ahogy látjuk, bőven lenne mozgástér más EU-s országokhoz képest több munaszüneti ünnapnapot csinálni, hiszen most abszolút sereghajtók vagyunk. Sőt, két extra nappal is csak az EU-s átlagot hoznánk.

A társadalmi igény pedig valós, a Pénzcentrumnak például tavaly novemberben volt egy szavazása, amire valamivel több mint 37 ezer (!) szavazt érkezett. Anno azt kérdesztük, hogy „Szerinted nyilvánítsák munkaszüneti nappá december 24-én Magyarországon?”, erre az olvasók elsöprő többsége több mint 35 ezren válaszolták, hogy igen, ami a szavazatok 95 százalékát jelentette.

Mindezek fényében tehát a december 24-e könnyen lehetne ténylegesen munkaszüneti nap Magyarországon. Már csak abból kiindulva is, hogy az európai uniós országok közül összesen 8 országban például munkaszüneti nap a december 24-e. Ezekhez csatlakozhatna a döntés meghozatalával Magyarország.

Miért állnánk meg a december 24-el?

Bár egyelőre a december 24-i munkaszüneti napot sem tervezi bevezetni a kormány egyelőre, azért ötletek lennének arra, hogyan lehetne kibővíteni úgy a munkaszüneti napokat, hogy azzal akár beérjük, sőt egy huszárvágással akár meg is előzzük Romániát. Keleti szomszédunknál ugye 17 munkaszüneti ünnepnap van, ettől mi jelenleg hattal vagyunk elmaradva.

Úgyhogy a beéréshez plusz hat, az első helyhez plusz hét munkaszüneti napra lenne még szükségünk. És ez egyébként csak a történelmünkből simán össze is jöhetne. Ráadásul itt olyan jeles vagy éppen sorsfordító történelmi eseményekről beszélünk, amik alapjaiban határozták meg országunk történelmét vagy éppen a nemzetről való gondolkodást.

• 7 nap, amik nyugodtan lehetnének munkaszüneti napok Magyarországon:
• Július 21. - Nándorfehérvári győztes csata (emléknap)
• Augusztus 29. - Mohácsi csata/Buda eleste (emléknap)
• Szeptember 2. - Buda visszavétele a töröktől (emléknap)
• Szeptember 7. Szigetvár eleste (emléknap)
• Október 6. – Aradi vértanúk napja (emléknap)
• December 14. – Soproni népszavazás a Magyarországhoz való tartozásról
• és természetesen December 24. – Szenteste napja

Az új emléknaprendszerrel máris láthatjuk, hogy például augusztus végétől szeptember elejéig jó kis hosszú hétvégéket lehetne összehozni a nyár végeztél. De például júliusra is jutna egy munkaszüneti nap, amelyik hónapban például jelenleg nincs. Ezzel a háromról kettőre csökkenne azoknak a hónapoknak a száma Magyarországon, amiben nincs munkaszüneti napunk.

Gazdaságilag tényleg veszélyesek az ünnepnapok?

Természetesen az állampolgárok örülnének annak, ha plusz munkaszüneti napjaik lennének. Viszont az igazság az, hogy azért nem árt gazdasági szempontból is vizsgálni a kiterjesztést. A munkaszüneti napok gazdasági hatásai ugyanis összetettek, és mind pozitív, mind negatív következményekkel járhatnak.

Negatív gazdasági hatások

Termelékenység csökkenése

Egy munkaszüneti nap értelemszerűen csökkenti az adott hónapban, évben ledolgozott munkaórák számát, ami főleg az ipari termelés és az exportorientált szektorok esetében jelenthet visszaesést. A termelő vállalatoknál a kieső munkanapok csökkentik az outputot, és ha nincs lehetőség későbbi pótlásra (például túlórákkal vagy hétvégi munkavégzéssel), akkor ez a GDP szintjén is érzékelhető lehet.

Költségek a munkáltatók számára

Egy új munkaszüneti nap gyakran jár azzal, hogy a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnapot biztosítani a dolgozóknak. Ráadásul azokban az iparágakban, ahol az ünnepnapokon is szükség van munkavégzésre (például egészségügy, közlekedés, vendéglátás, kereskedelem), a túlórák és pótlékok miatt nőnek a bérköltségek.

Kiskereskedelem és szolgáltató szektor visszaesése

Egyes szektorok, például a kiskereskedelem vagy a szolgáltatások, közvetlenül is szenvedhetnek az ünnepnapoktól. Ha egy munkaszüneti nap miatt zárva kell tartaniuk az üzleteket, az rövid távon csökkentheti a bevételeiket – különösen akkor, ha nem pótolható más napokon a kieső forgalom.

Pozitív gazdasági hatások

Turizmus és vendéglátás fellendülése

Egy plusz munkaszüneti nap különösen a belföldi turizmus számára lehet előnyös. Ha egy hosszú hétvége jön létre, az több utazást, szállásfoglalást és éttermi fogyasztást generálhat, ami kifejezetten kedvező hatással van a turisztikai szektorra. Ausztriában például kimutatták, hogy az extra ünnepnapok a síparadicsomok vagy a fürdővárosok forgalmát jelentősen növelik.

Fogyasztói kereslet növekedése

Az emberek hajlamosak az ünnepek előtt és után többet költeni, ami a fogyasztási cikkek piacán erősödést hozhat. Például, ha december 24-e hivatalos munkaszüneti nap lenne, az előtte lévő napok forgalma az élelmiszerboltokban, ajándékboltokban, ruházati üzletekben és a szolgáltatóiparban (fodrászat, szépségipar stb.) jelentősen megugrana.

Jobb közérzet, növekvő produktivitás

Egy plusz szabadnap hozzájárulhat a munka-magánélet egyensúlyának javításához, ami hosszabb távon növelheti a dolgozók elégedettségét és motivációját. A kevesebb stressz és a jobb regeneráció pedig a termelékenységre is pozitívan hathat. Finnországban és Franciaországban például kimutatták, hogy a több munkaszüneti nap ellenére a munkavállalók termelékenysége nem csökkent, sőt, az elégedettebb dolgozók hatékonyabbak lehetnek.

Egészségügyi és társadalmi előnyök

A kevesebb munkanap csökkentheti a munkahelyi stresszt és a kiégést, ami hosszú távon az egészségügyi költségeket is mérsékelheti. Kevesebb betegszabadság, kevesebb munkahelyi baleset – ezek pedig végül mind pénzben is kifejezhető előnyök.

Megérni a több munkaszüneti nap vagy sem?

A válasz természetesen attól függ, hogyan súlyozzuk az előnyöket és a hátrányokat. Egy új munkaszüneti nap valóban csökkentheti a rövid távú gazdasági aktivitást, de ha a fogyasztásélénkítő és jóléti hatásokat is figyelembe vesszük, a hosszú távú mérleg már jóval kiegyensúlyozottabb lehet.

Ha megnézzük például Románia kezd egyre inkább bezzegországgá válni, ami a gazdasági növekedését illeti, mégis messze ott van a legtöbb munkaszüneti nap egy évben. De a 15-ös munkaszüneti nap mennyiséggél Csehország is élen jár, és ők is nagyon mennek előre az utóbbi évtizedben. Ezzel szemben például egy Ausztriában „csak” 13 munkaszüneti nap van, míg Németországban mindösszesen 9. Mindebből az látszik, hogy önmagában a munkaszüneti napok nem sok relációban vannak a valós gazdasági teljesítménnyel, azok ugyanis rengeteg dologtól függnek.