Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Gazdasági Évnyitó 2025” című gazdaságpolitikai fórumán március 8-án.
A magyar út a tudásalapú gazdaságfejlesztésben, a tudásalapú kamarában rejlik – hangsúlyozta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke március 8-án Budapesten, a 2025. évi Gazdasági Évnyitón.
Az MKIK elnöke szerint a vállalkozók legégetőbb problémáinak feltárására az igényekhez igazított kutatásra van szükség, mert ez teszi lehetővé az adatalapú döntéseket. Szerinte a kkv-k legégetőbb problémája az adminisztráció, az adó- és társadalombiztosítási teher.
Az adózás egyszerűsítéséről szólva a kamara elnöke elmondta: folyamatban lévő felmérésük eddigi adatai alapján az látszik, hogy a kata módosítására óriási az igény, főleg a cégek felé történő számlázás ügyében. (Katás vállalkozó jelenleg csak magánszemélynek állíthat ki számlát.)
Nagy Elek tájékoztatott arról, hogy a szomszédos országok példája alapján áttekintették tulajdon szerint a legnagyobb építési beruházás nyerteseit, és azt látják, hogy a helyi vállalkozások magas arányt képviselnek. Szerinte a magyar vállalkozásokat is helyzetbe lehetne hozni EU-konform módon.
Nagy Elek kiemelte: a kormány és a kamara jó együttműködésének jó példája a Demján Sándor tőkeprogram. Ezzel új forráshoz juthatnak a kkv-k, a programban pedig a kamara hálózata is közreműködik. Az MKIK saját alapkezelője és a kamarai hálózat segítségével megtalálja azokat a kkv-kat, amelyeknek – növekedési képesség alapján – szükségük van a tőkeinjekcióra.
A piaci szolgáltatások árdinamikája tartósan magas, amit jegybanki, kormányzati, bankszövetségi és versenyhivatali együttműködésben kellene megvizsgálni. A jegybanknak hamarosan lesznek olyan javaslatai, amelyek a piaci szolgáltatások árképzésével foglalkoznak majd – mondta el Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke.
Beszédében a jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.
A fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út – jelentette ki Varga Mihály.
A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a fogyasztás, az autópiac, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellett a turizmusban, ahol a tavalyi számok és az idei januári adatok is rekordnak számítanak, valamint a reálbérek alakulásában, itt a tavalyi 9 százalék után idén 5 százalékos emelkedés lesz – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton kiemelte: a magyar gazdaságban rövid távon a legnagyobb kihívás az infláció, mert „sosem nyugszik, jön vissza”. A kormány a helyzet kezelésére egy három lépésből álló akciótervet jelentett be: az önkéntes árkorlátozás, a haszonkulcs korlátozása, valamint a hatósági árak visszavezetése, amely a legerősebb lépés és még messze van. A kiskereskedelmi boltokkal folytatott tárgyalásról elmondta, hogy a hat nagy lánc közül kettő adott értékelhető vállalást, ami az élelmiszerárak leszorításának irányába mutat.
Nagy Márton kitért a Századvég által készített felmérésre – ebben 1500 vállalatot kérdeztek meg idén január és február között –, és az eredmények alapján megállapította, hogy a termelékenység javítása szempontjából az informatikai fejlesztéseket tartják a legfontosabbnak a megkérdezett cégek. Ezért a kormánynak is erre kell fókuszálni – jelentette ki a miniszter.
A Demján Sándor Program 1+1 beruházásösztönző elemére körülbelül 1900 vállalat pályázott sikeresen, akiknek a részéről 140 milliárd forint körüli igény fogalmazódott meg. Az érintett cégek leginkább a technológiai hatékonyságot növelő új eszközök beszerzésére pályáztak. A Demján Sándor Program egy másik elemére, a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra eddig 9000 vállalkozás nyújtotta be pályázatát, 8,5 milliárd forint összegben.
A Századvég felmérésére alapozva szólt arról is, hogy a vállalatok többsége szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket. A termelékenység-ugrást a hitelezéssel segítik. „Ez a kormány mindig is ott állt önök mögött” a Széchenyi Kártya hiteleivel; jelenleg a kis- és középvállalatok hiteleinek fele ilyen támogatott hitelekből áll – emlékeztetett a miniszter.
A tavaly bejelentett Demján Sándor Program, a kkv-k fejlesztése, a bérek felzárkóztatása és a lakhatás kérdése idén új lépésekkel bővült: a 100 gyár építése, az adócsökkentő politika folytatása és az infláció elleni program. A kormány ebben a keretrendszerben szeretné, ha repülőrajtot venne a gazdaság – mondta Nagy Márton.
„A kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, az adócsökkentést pedig az adóegyszerűsítésben látja. Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll – mondta el beszédében a miniszterelnök. – Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is.”
A közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt. Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.
A kormányfő nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy elfogyott a magyar munkaerő Magyarországon, elemzéseik szerint van még körülbelül 300 ezer magyar állampolgár, aki munkába állítható. Ehhez persze képzések, egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, sok minden kell, „de még legalább 300 ezer olyan honfitársunk van, aki úgy tűnik, hogy akarna is dolgozni, de még nem találja meg ehhez a lehetőséget”.
A vállalkozások támogatása állandó lesz a következő időszakban – hangsúlyozta a miniszterelnök. A Széchenyi Kártyán keresztül évente 320 milliárd forintot adnak a vállalkozásoknak, és ennek nagyságrendjét érzékeltetve ismertette, hogy a háromgyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége 150 milliárd forintot jelent évente.
Orbán Viktor azon meggyőződésének adott hangot, hogy ha a vállalkozásokat nem becsülik meg, nem ismerik el, nem támogatják, és nem teszik világossá, hogy „miután magángazdaságban élünk, ők működtetik az egész gazdaságot, nem pedig az államgépezet és nem a politika”, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni kezd.
A kormány tervei szerint 2024-es évhez képest idén 1730 milliárd forinttal több pénzt juttatnak a vállalkozókon – elsősorban kkv-kon – keresztül a magyar gazdaságba. Ez majd ötven százalékos növekedés – mutatott rá Orbán Viktor.
Jelenleg Magyarországon 4682 állami beruházás zajlik, 12,5 ezer milliárd forint értékben és kivitelezés alatt áll 2949 projekt közel 6 ezer milliárd forint értékben. Tervezés alatt van 1733 beruházás, 13 kiemelt magasépítési projekt van folyamatban, 10 nagy útfejlesztési projekt is zajlik, 1270 milliárd forint értékben, a vasútfejlesztésben pedig a – Budapest-Belgrád vasútvonal nélkül – 29 projekt áll kivitelezés alatt 754 milliárd forint értékben.
Budapest fejlesztéséről a kormány nem mond le, Budapest gazdasági súlya meghatározó a nemzetgazdaság szempontjából, de a korábbi arányok nem tarthatók fent. Budapest az európai uniós fejlettség 165–167 százalékán áll. Óriási beruházások zajlanak most is a fővárosban, példaként említette a déli elkerülővasút-beruházást, a Pázmány Péter-egyetem projektjét, a budai vár felújítását, a fonódó villamost. A kormányfő azt mondta, a most futókon kívül újabb nagy fejlesztési programokat nem tudnak indítani Budapesten. A fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat területfejlesztési alapon alapvetően vidéki célpontokra kell irányítania a kormánynak és a vidék felzárkóztatása érdekében kell mozgósítania.
A háború után várható helyzetről szólva a miniszterelnök kiemelte: a magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO, Magyarország pedig tagja annak. Sőt, a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa, az Egyesült Államok és Törökország, Magyarország két legszorosabb szövetségese. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti stratégiai szövetség politikailag már létrejött, a gazdasági formáját most adjuk meg éppen – mondta Orbán Viktor, jelezve: lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaságnak. „Ez még akkor is jó nekünk, ha közben lesz egy vámháború, amin, mint minden európai uniós ország, Magyarország is veszíteni fog.” (MTI)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.