Három fővárosi kerület maradt, ahol Nagy Márton kritériumai szerint még megfizethető a lakhatás
Az egymillió forintos négyzetméterár általánossá vált Budapesten, miután az év elején jócskán felélénkült az eladó ingatlanok iránti érdeklődés a Zenga.hu adatai szerint.
A drágulás a kereslet fokozódása miatt történik, másfélszer annyi érdeklődőt regisztrált a portál, mint tavaly. Egymillió forint alatti átlagos meghirdetett négyzetméterár már csak a XVI., XXII. és a XXIII. kerületben volt februárban.
Előzmények:trendfordulót hozott az elmúlt év az ingatlanpiacon Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese szerint. A kereslet már 2024-ben is többéves rekordot döntött, és – részben az állampapír-kifizetéseknek is köszönhetően – az érdeklődés idén még tovább növekedett. A főváros ingatlanpiacán így már a járvány előtti körülmények tapasztalhatók.
Hirtelen ugrottak nagyot a fővárosi árak: 2024 októberében az Ingatlan.com adatai szerint még 12 olyan budapesti kerület volt, ahol kevesebb volt az átlagos négyzetméterár egymillió forintnál, a fent idézett adatok alapján viszont februárra már csak 3 ilyen maradt.
Miért fontos ez? A kormány tavaly bejelentett gazdasági akciótervének egyik fontos célkitűzése volt a lakhatás megfizethetőségének javítása.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy októberi konferencián a kormány gazdasági tervei kapcsán arról beszélt: céljuk, hogy a lakhatás megfizethető szinten, Budapest esetén 1 millió forintos négyzetméterár alatt maradjon.
Felülnézet: Budapest és környéke mellett Kelet-Magyarországon is fokozódó ingatlanpiaci érdeklődést regisztrált a Zenga.hu. A portál adatai szerint az átlagos négyzetméterár Győrben és Székesfehérváron már meghaladta a 900 ezer forintot, és ehhez közelítenek a debreceni és a szegedi árak is. A legdrágább település, pontosabban kerület az V., kétmillió forintos négyzetméterárral.
Budapesten egyre gyakoribb a licit, az idén zárult tranzakciók tizedét előzte meg az irányár felsrófolása. Alku után született a fővárosi adásvételek 69 százaléka, míg ez az arány vidéken 77 százalék volt, a licité pedig 4 százalék. Az ingatlanokért tehát inkább a fővárosban versengenek a vevők a Duna House statisztikái alapján.
Alulnézet: a keresletet elsősorban a befektetők hajtják, akik a piacra kényszerítik a lakásdrágulástól tartó, saját célra vásárló vevőket is, mondta Balogh László, az Ingatlan.com szakértője. Az élénkülő piac és emelkedő árak a belépésre ösztönzik az eladókat is, amit a hirdetések növekvő száma mutat. Ugyanakkor a kínálat változása elmarad a kereslet bővülésétől Máté Ferenc szerint.
Mi várható? Még gyakoribbá fog válni a vevők közötti verseny a Duna House előrejelzése szerint, és a lakásberuházások is lendületet vehetnek, amit az Ingatlan.com prognózisa vet fel – ez az új lakások elmúlt években jócskán megcsappant számát figyelembe véve különösen fontos következmény lehet.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.