Krónikus derékfájás esetén a mozgás javít a beszűkült mozgástéren

szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító - WEBBeteg
megjelent:

A derékfájás a magyar lakosságot is igen gyakran érintő mozgásszervi panasz. A felnőttek mintegy négyötöde életében legalább egyszer tapasztal olyan szintű derékfájdalmat, amely komolyan akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését.

Érdemes tudni, hogy a mozgásszervi okokon túl egyéb szervi problémák is sugározhatnak a derékba, úgymint nőgyógyászati, húgyúti, belgyógyászati állapotok – jelen cikkünkben ezekről nem, hanem kizárólag a mozgásszervi eredetű derékfájásról lesz szó.

Krónikus derékfájás esetén az orvosok kifejezetten ajánlanak valamilyen mozgásformát, gyógytornát. Nemrég fedezték fel, hogy ezekben az esetekben a mozgás képes javítani a mozgás nehezítettségen, ennek pontos háttere azonban még nem egészen tisztázott.

A mozgás pozitív hatását krónikus derékfájásban egy kutatás is alátámasztja

Közel 400, krónikus derékfájdalomban szenvedő beteg vett részt egy három évet átölelő ausztrál vizsgálatban. A kutatást végzők célja az volt, hogy felmérjék a betegek aktivitása és a kezelésük közötti kapcsolatot. Háromhavonta gyűjtöttek adatokat az átlagosan 39 éves betegektől, akik közel fele már 1–5 éve volt kénytelen együtt élni a derékfájással.

Az adatok a betegek által kitöltött kérdőíves felmérésből származtak. Ennek részei voltak:

  • Oswestry kérdőív (ODI): a krónikus vagy akut derékfájdalomban szenvedő betegek állapotának és életminőségének felmérése téma segítségével. Rövid idő alatt kitölthető, széles körben elterjedt és elfogadott kérdőív.
  • Félelem és elkerülési hiedelmek kérdőív (FABQ): 16 kérdésből áll, mindegyik kérdésnél hétfokozatú skálán kell jelölni a választ. Jó mérőeszköz a félelmek és elkerülő magatartás felmérésére.
  • Fájdalomkatasztrofizálás kérdőív: a katasztrofizálás a fájdalomélmény kognitív torzítását, egyfajta negatív beállítódást jelent. 13 kérdés megválaszolása alapján el lehet dönteni, hogy mennyire esélyes a fájdalom krónikussá válása.
  • Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (HADS): a nem pszichiátriai betegek hangulatának felmérésére hivatott kérdőív, melyben 7 tétel a szorongásra, 7 tétel a depresszióra utal.
  • Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív: 20 tételes önbeszámolós kérdőív, melynek kitöltésével meghatározható a fájdalom elfogadásának mértéke az aktivitásokban való részvétel és a fájdalmi hajlandóság megléte segítségével.

A kutatásban résztvevők 59–74%-a végzett testmozgást és 51–59%-uk használt valamilyen fájdalomcsillapító készítményt.

Milyen eredményeket kaptak?

Az ODI-pontszámok értékét vették alapul az eredmények értékelésénél. Az alábbiakat figyelték meg a kutatást vezető szakemberek:

  • akiknél az ODI pontszám nem változott, azaz állapotukban, életminőségükben nem történt változás, azok kevesebbet mozogtak
  • akiknél az ODI pontszám változott, azok több testmozgást végeztek
  • azon betegek, akik életminősége, állapota javult, kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert alkalmaztak
  • míg azoknak, akiknél az ODI-pontszám romlott vagy nem változott, több gyógyszert kellett használniuk fájdalmaik enyhítésére.

A mediációs elemzések során egyenletek segítségével megbecsülik a vizsgált hatásokat: ebben a kutatásban a mozgás által közvetített változásokat dokumentálták. A jelenlegi vizsgálat mediációs elemzésének eredményei azt mutatták, hogy az első 6 hónapban végzett testmozgás szignifikánsan javította a 12 hónapnál mérhető mozgásnehezítettséget. Ennek a pozitív hatásnak több mint fele a fájdalommal, a félelemmel, a katasztrofizálással, a depresszióval, a szorongással és az önhatékonysággal hozható kapcsolatba.

A krónikus fájdalmak pszichés oldalával is foglalkozni kell!

A tengerentúlon a krónikus fájdalmak kezelését multidiszciplinális (azaz többféle szakorvost, egészségügyi szakembert foglalkoztató) rehabilitációs központokban végzik, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a betegek lelki egészségére is. Miért fontos ez? Néhány találkozás alkalmával a pszichológusok átbeszélik a beteggel a fájdalmukat, annak kialakulásával és körülményeivel együtt. A szakember nagy hangsúlyt fektet arra, hogy pontosan megismerje a beteg fájdalomhoz való viszonyát (például tehetetlenség érzése, ijedtség, esetleg állandó félelem), valamint a páciens általános mentális állapotát, személyiségét a már említett és egyéb tesztek segítségével. Mindezek kiértékelése után egy újfajta terápiás megoldás születhet a probléma kezelésére – természetesen együttműködve a kezelőorvos által javasoltakkal (gyógyszeres kezelés, mozgás, szükség esetén műtét).

Hazánkban is elérhetők egészségpszichológiai szakrendelések a krónikus fájdalommal élő betegek részére. Aki fájdalommal kénytelen együtt élni, és úgy érzi, hogy ez életminőségét és társas, családi kapcsolatait is rombolja, javasolt felkeresni egy pszichológust, vagy a kezelőorvos, háziorvos segítségét kérni.

Tovább

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Derékfájás
Az egyszerű derékfájás legtöbbször otthoni kezeléssel is javul, bizonyos esetekben azonban nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, mivel komolyabb betegségek tünete is lehet.
Sportolás
Sportolás

Hogyan motiváljuk gyermekünket?

Demencia
Demencia

Milyen korai előjelek lehetnek?

WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus
WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője
WEBBeteg/Medipress - Cs. K., fordító
WEBBeteg/Medipress - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest