Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2025. március 7. 17:30 Élet

Melyik politikai rendszerben a legvalószínűbb a választás előtti osztogatás?

(A szerzők a Rajk Szakkollégium diákjai.)

Az olvasók többsége számára ismerős lehet Adam Smith A nemzetek gazdagsága című műve, amely a jólét és a munkamegosztás kialakulását a piaci mechanizmusok működésével (a láthatatlan kéz elvével) és a minimális állami beavatkozás koncepciójával magyarázza. Hasonlóan ismert lehet David Ricardo elmélete a komparatív előnyökről, amely a nemzetközi kereskedelem előnyeit vizsgálja. Sokan olvashatták Karl Marx kapitalizmuskritikáját is. A klasszikus (politikai) gazdaságtan erkölcsi és filozófiai kérdéseket tett fel a társadalom és a gazdaság megértéséhez, és rendszerelméleti megfejtésekkel járult hozzá a közgazdasági eszmetörténethez.

Ezzel szemben a 20. század második felében a neoklasszikus közgazdaságtannal a formalizált elméletek gyarmatosították a korábbi leíró formát, a normatív politikai és társadalmi elméletek helyét átvette a leíró és módszertani megközelítés. A közgazdaságtan számos forradalmával és fordulatával szétvált és speciális részekre bomlott, ezekből az egyik a kortárs politikai gazdaságtan, amelynél visszatérnek az intézményi megközelítések, és a kérdés, hogy hogyan hatnak a politikai és a gazdasági változások egymásra.

Ezzel a területtel foglalkozik Guido Tabellini olasz közgazdász, aki 2008 és 2012 között a milánói Bocconi Egyetem rektora volt. Tabellini emellett az Európai Gazdasági Társaság korábbi elnökeként és a Világbank, illetve az olasz kormány tanácsadójaként is dolgozott. Kutatásai középpontjában a politikai intézmények és a gazdasági döntéshozatal közötti összefüggések állnak. Munkásságának most az ad aktualitást, hogy a Rajk Szakkollégium neki ítélte az idei Neumann János-díjat.

Tabellini és Torsten Persson 2001-es, mai napig meghatározó Political Institutions and Policy Outcomes: What Are the Stylized Facts? című tanulmányukban arra keresték a választ, hogy egy adott politikai intézményi berendezkedés és a választási rendszer hogyan alakítja a kormányzati kiadásokat: hogyan befolyásolja a választási rendszer az újraelosztást és a jóléti állam méretét, illetve hogy milyen politikai ösztönzők alakítják a költségvetési politikát különböző berendezkedésekben.

A szerzők az elméleti modell megalkotásához megkülönböztetik az elnöki és parlamentáris politikai berendezkedést, valamint a többségi és arányos választási rendszereket. Játékelméleti alapvetésük, hogy a politikusok racionális szereplők, akiknek célja a választások megnyerése (a szavazatmaximalizálás), a megválasztásukhoz szükséges szavazók politikai preferenciái azonban eltérőek.

Első megállapításuk, hogy az elnöki rendszerekben a kormányzat mérete általában kisebb, mint a parlamentáris rendszerekben, a végrehajtó hatalom (az elnök) és a törvényhozás (a parlament vagy kongresszus) egymástól függetlenek. Az elnöknek nincs automatikus többsége a törvényhozásban, ezért minden költségvetési döntést politikai egyeztetések kell hogy megelőzzenek. Ez korlátozhatja az állami kiadások növelését, mert az ellenzéki pártoknak több beleszólásuk lehet a költségvetési politikába.

Ezzel szemben a parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom a törvényhozásból ered, így a kormány általában többséggel rendelkezik a parlamentben, és könnyebben tudja növelni az állami kiadásokat – például szociális programokat -, ha politikai céljai ezt kívánják.

A második kérdés, amelyet a tanulmány vizsgál, hogy a választási rendszerek hogyan befolyásolják az újraelosztást és a szociális kiadásokat. A szerzők modellje bizonyítja a megérzést, miszerint a többségi választási rendszerekben a politikusok inkább bizonyos, politikailag fontos szavazói csoportokat próbálnak megnyerni, és ennek megfelelően alakítják a költségvetési politikát. Ezekben a rendszerekben ugyanis a választások egyéni választókerületekben dőlnek el, a politikai szereplők számára előnyösebb célzott támogatásokat nyújtani egyes csoportoknak, mint széles körű jóléti rendszert fenntartani. Így lesz a többségi rendszerekben a kormányzati újraelosztás kisebb mértékű.

A harmadik elem, amelyet a tanulmány vizsgál, a politikai ciklusok hatása a fiskális politikára. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a politikai vezetők sokszor a választási időszakhoz igazítják a költségvetési politikát, vagyis a választások előtt növelik az állami kiadásokat, hogy növeljék esélyeiket az újraválasztásra. Ez különösen olyan rendszerekben figyelhető meg, ahol a politikai intézmények nem elég erősek ahhoz, hogy korlátozzák a választási célokat szolgáló állami költekezést.

Más szóval tehát a politikai ciklus hatása időben változó állami kiadásokat eredményez: a választások előtti időszakban a kormány növeli a kiadásokat, majd a választások után megszorításokat vezet be, hogy helyreállítsa a költségvetési egyensúlyt. Ez a dinamika különösen erősen jelenik meg gyenge intézményi korlátozásokkal rendelkező országokban, ahol a politikai vezetők nagyobb mozgástérrel rendelkeznek az állami kiadások manipulálására.

Magyarország esete jól illusztrálja ezt a tendenciát,

mivel a 2010-es Orbán-kormány megalakulása óta az ország politikai berendezkedése jelentős átalakulásokon ment keresztül. Noha Magyarország formálisan parlamentáris rendszer maradt, a választási rendszer fokozatosan a többségi elemeken alapuló hibrid rendszer felé tolódott. Ez jelentős hatással volt a fiskális politikára, az állami kiadások szerkezetére és az újraelosztás módjára.

A 2012-es választási reform jelentős mértékben átalakította a választási rendszert, növelve az egyéni választókerületek szerepét a listás képviselet rovására, amivel a Fidesz viszonylag alacsony szavazati aránnyal is kétharmados parlamenti többséget szerezhetett. Megerősítette a politikai dominanciáját, és ezzel párhuzamosan a kormány központosította a hatalmat, gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét, például a Költségvetési Tanács jelentőségének csökkentésével.

A választási ciklusokhoz igazított költségvetési intézkedések Magyarországon is markánsan megfigyelhetők.

A 2014-es parlamenti választások előtt a rezsicsökkentési program bevezetése a háztartási energiaköltségek csökkentésével közvetlen pénzügyi előnyt biztosított a választóknak. A 2018-as választások előtt jelentős állami béremelések és a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) bővítése növelte a fogyasztói bizalmat. A 2022-es választások előtt a kormány példátlan mértékű fiskális ösztönzőket vezetett be: a személyijövedelemadó-visszatérítés a családosok számára körülbelül 600 milliárd forintos terhet rótt a költségvetésre, emellett újra bevezették a 13. havi nyugdíjat, és jelentős béremelésekre került sor a közszférában, például az egészségügyi dolgozók esetében, akiknek bére 2016 és 2018 között 65 százalékkal emelkedett.

A választások utáni időszakban azonban rendszerint megszorító intézkedések következtek. A 2022-es választások után a kormány kénytelen volt részlegesen visszavonni a rezsicsökkentést, és csökkenteni az állami kiadásokat a költségvetési hiány megfékezése érdekében. Ez a fiskális megszorítási hullám a korábbi választások után is megfigyelhető volt, például 2014-ben és 2018-ban, amikor a választásokat követően szigorúbb fiskális politikát alkalmaztak a választási költekezések ellensúlyozására.

Tabellini és Persson modellje szerint ha a politikai intézmények nem elég erősek, a kormányzat hajlamos lehet felelőtlen fiskális politikát folytatni. Magyarországon a 2010 utáni átalakítások a médiatúlsúllyal együtt ezt a tendenciát erősítették, és gyengítették a kormányzati gazdaságpolitikai döntések társadalmi ellenőrzését. 2023-ban a költségvetési hiány elérte a GDP 4,5 százalékát, miközben az EU-s forrásokkal kapcsolatos viták tovább szűkítették az ország külső finanszírozási lehetőségeit, fokozva a fiskális kockázatokat.

A fenti folyamatokból következik, hogy ha a politikai döntések az aktuális hatalmi érdekeket szolgálják, a gazdaság láthatatlan keze megremeghet, és a hosszú távú jólét és társadalmi igazságosság alapjai meggyengülhetnek. A kérdés ma is éppolyan éles, mint Adam Smith idejében: vajon az állam képes-e a közjó őrévé válni, vagy saját hatalmának erősítése válik legfőbb céljává?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy jól finanszírozott munkanélküliségi rendszer nem teher, hanem az ország fejlődésének zálogaA Rajk Szakkollégium Neumann János-díjának idei díjazottja Raj Chetty, a Harvard Egyetem professzora.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”Matthew Jackson, a Stanford Egyetem professzora arról beszél a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban és a munkaerőpiacon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet csok közgazdaságtan megszorítások nyugdíj országgyűlési választások rajk szakkollégium rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Vámosi Ágoston
2025. április 9. 06:06 Élet

Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben

Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Fontos

Hajdu Miklós
2025. április 11. 14:39 Pénz, Világ

Az egész világ megérzi, ha meginog a bizalom a dollár és az amerikai államadósság iránt

Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.

Jandó Zoltán
2025. április 11. 13:16 Pénz, Vállalat

Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél

Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.

Stubnya Bence
2025. április 11. 10:34 Adat, Pénz

Márciusban csaknem ötödével drágultak a fővárosi lakások, és ez már az enyhülés

Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.

Jandó Zoltán
2025. április 11. 06:01 Közélet, Vállalat

Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott

Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.

Tovább olvasom

A gumigyártásra fókuszálna, ezért a keddi bejelentése alapján eladná vagy bevezetné a tőzsdére a Magyarországon több üzemmel is rendelkező Contitech nevű, ipari termékeket - például futószalagokat és mezőgazdasági tömlőket - gyártó cégét a Continental cégcsoport - írta a Bloomberg.

Tovább olvasom

A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.

Tovább olvasom

Mészáros R. Tamás
2025. április 10. 10:25 Világ

Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból

A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.

Tovább olvasom

Hajdu Miklós
2025. április 10. 06:08 Adat, Közélet

Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány

Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.

Tovább olvasom

Schaffhauser Tibor
2025. április 9. 17:20 Világ

Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re

Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.

Tovább olvasom

Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.

Tovább olvasom

Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.

Tovább olvasom

Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.

Tovább olvasom

Pletser Tamás
2025. április 8. 14:36 Pénz

Az arany lehet a menekülőeszköz Trump gazdaságpolitikája elől

Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.

Tovább olvasom