Kiderült a 400 évig élő grönlandi cápák legféltettebb titka

A grönlandi cápák, a Somniousus microcephalusok az Atlanti-óceán északi áramlatain és a Jeges-tenger hideg vizeiben úszkálnak. Ők a föld legtovább élő gerincesei, mivel akár 400 évig is vígan elidőznek a jeges vízben. Talán mert semmit nem kapkodnak el?

Az 5 méternél is hosszabb állatok lassan nőnek, évente csak egy centimétert, és a nemi érésük szintén folyamatos, egészen 400 éves korukig. Az állat súlya az egy tonnát is elérheti, nagyon lassan mozog, csak 1,2 kilométert tesz meg óránként. Főleg planktonokkal és rákokkal táplálkozik, de találtak már fókamaradványokat is ilyen állat bendőjében, ami meglepte a kutatókat. Hogy kapja el a sokkal gyorsabb fókákat, amelyeket a leletek alapján még élve fogyaszt el? Hát úgy, hogy a fókák a vízben alszanak, így bújnak el a jegesmedvék elől, de ott meg lecsap rájuk a lassan odasettenkedő cápa.

A Tokiói Egyetemen most a grönlandi cápák DNS-ét vizsgálták, hogy megértsék, milyen genetikai mechanizmusok segítik ilyen hosszú ideig élni. Ha rájönnek a titok nyitjára, az segítheti a humán gyógyászat fejlődését, így új gyógyszerek és génterápia születhet. Nem az az elsődleges cél, hogy mi is ilyen sokáig éljünk, inkább az egészség minél tovább való megőrzése. Épp ezért a genom szekvenálása mellett vizsgálják a látszólag tökéletes egészségnek örvendő grönlandi cápák anyagcseréjét, szívét, viselkedését, és össze is hasonlítják más, hosszú életű fajok jellemzőivel, például a bálnáéval.

Az öregedés egy összetett rendszer és folyamat, bár mi még mindig nem tudjuk, hogy is zajlik pontosan. Miért ne lehetne megállítani, lassítani, vagy akár visszafordítani?

Talán a víz a titok

Pár éve a kutatók úgy nyilatkoztak, tudták, hogy a grönlandi cápa sokáig él, de a 400 év őket is meglepte. Korukat azért is nehéz megbecsülni, mert szöveteik nem meszesednek el, így a szemlencse fehérjéjéből tudják megmondani, hány éves is az állat. 2017-ben 28 cápa vizsgálatakor az átlagéletkor 272 év volt, a legnagyobb és legidősebb 392 évével volt a rekorder. A grönlandi cápánál csak a sellőkagyló él tovább, ami akár 500 évig is elbujkál a vizekben. Ha nem eszi meg valaki idejekorán, mivel egy ehető kagylófaj az Atlanti-óceánban, vagy meg nem ölik véletlenül a tudósok, ahogy ez történt 2013-ban, amikor épp a korát próbálták meghatározni a Bangor Egyetemen. Kivették a jégről és hopp, az 1499-ben született kagyló abban a minutumban kilehelte lelkét. Posztumusz kiderült, hogy 507 éves volt. Hogy azóta hogy tudnak aludni a tudósok? Hát nem irigyeljük őket.

A kérdés már csak az, a grönlandi cápák miért élnek ilyen sokáig? Talán a hideg, a víz vagy a kevés mozgás miatt? Egy új kutatásban e cápák DNS-ét vizsgálták, hogy megfejtsék matuzsálemi koruk titkát. Egy grönlandi cápa genomjának szekvenálása közben japán kutatók több olyan génmásolatot találtak, amelyek a rák ellen védhetik az állatot.

Ha ez a jelátviteli út valamiért megszakad, a kórokozók és a daganatsejtek szaporodni kezdenek a szervezetben, az állat pedig legyengül. A grönlandi cápákban viszont ezeknek a specifikus géneknek számos kópiája megvan, több mint más, rövidebb ideig élő cápákban.

Az immunválaszok, a gyulladások, a daganatképződési hajlam befolyásolja a szervezet öregedését, a várható élettartamot, ezeknek a speciális védőgéneknek a megléte lehet a felelős a grönlandi cápa hosszú életkoráért. Nem csak ezeknek a cápáknak léteznek ilyen génjei, a vörös tengeri sünnek is megvan az útvonalhoz kapcsolódó gének több másolata. Nem csoda, hogy simán elélnek száz évig is, vagy tovább. A grönlandi cápa szép korához viszont az is hozzájárulhat, hogy, ahogy a genomja szekvenálásából kiderült, a DNS-javításban részt vevő 81 gén többszörös másolata is megtalálható bennük. A cápák a TP53 gén egy mutációját hordozzák, ami a daganatok visszaszorításában és a DNS helyreállításában is nagy szerepet játszik.