Áfa-jogszabályváltozás március 1-től: kötelező partnerellenőrzés a közvetett vámjogi képviselők számára

2025. 03. 07., 14:35

2025. március 1-től jelentősen szigorodott az import áfa levonási jog közvetett vámjogi képviselők számára történő engedményezésének feltételrendszere – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.

Az új szabályozás értelmében az import áfa levonási jog engedményezésére csakis bizonyos feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. A változás mind az importőrre, mind pedig a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozóan újabb, szigorúbb feltételeket állapít meg. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

I. Importőrre vonatkozó feltételek

1. feltétel: áfabevallás gyakorisága
Az importőr az áfa bevallását havi rendszerességgel teljesíti és ezt a tényt közli – írásbeli nyilatkozatban – a közvetett vámjogi képviselővel.

2. feltétel: adózói minősítés
a) Kockázatos adózói minősítés: a változás értelmében, ha az importőr kockázatos adózó, akkor az import áfa levonási jog nem engedményezhető a közvetett vámjogi képviselőre.
b) Megbízható adózói minősítés: ha az importőr megbízható adózó, akkor az import áfa levonási joga szabadon engedményezhető. A megbízható adózóvá válás egyik feltétele a 3 éves folyamatos működés, ezért egy újonnan alapított gazdasági szereplő (importőr) nem lehet megbízható adózó, és így esetében az áfa levonási jog korlátok nélküli engedményezésére vonatkozó feltételek sem teljesülhetnek.
c) Normál adózói minősítés: amennyiben az importőr nem minősül sem kockázatos, sem pedig megbízható adózónak, akkor az áfa levonási jog engedményezésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az importőr tekintetében nem merül fel adókockázat a közvetett vámjogi képviselő által rendszeres időközönként lefolytatott partnerellenőrzés során.

A partnerellenőrzés módszertana nem törvényi szinten került szabályozásra, hanem egy adóhatósági útmutató ad iránymutatást a kötelezettség teljesítésére (kizárólag javaslati szinten). Az adóhatóság által megfogalmazott ajánlás értelmében a partnerellenőrzéshez többek között nyilvánosan elérhető adatok, nyilvános NAV-adatbázisok és az importőrtől bekért adatok felhasználása szükséges.

A partnerellenőrzéshez a közvetett vámjogi képviselő az importőrre vonatkozóan bizonyos, nem nyilvánosan elérhető adatokat is kérelmezhet az adóhatóságtól, amelyet elektronikus úton a NAV Ügyfélportálján keresztül tud megtenni. Az adóhatóságtól közvetlenül beszerezhető adatok adótitoknak minősülnek, ezért ehhez a közvetett vámjogi képviselőnek be kell szereznie az importőr hozzájáruló nyilatkozatát is.

A partnerellenőrzési folyamat és annak módszertana a közvetett vámjogi képviselő felelőssége, és ez alapján neki kell döntenie annak terjedelméről és mélységéről is.

Az adóhatóság által közzétett tájékoztató is megerősíti azonban, hogy a kizárólag az adóhatóságtól bekérhető adatok önmagában nem adnak teljeskörű képet az importőrben rejlő esetleges adókockázatokról, ezért mindenképpen egy szélesebb körű ellenőrzés lefolytatása javasolt a közvetett vámjogi képviselők számára.

II. Közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó feltételek

1. feltétel: megbízható adózói minősítés

2. feltétel: adminisztrációs feladatok
A közvetett vámjogi képviselőnek a partnerellenőrzés eredményéről adatszolgáltatást kell benyújtania az adóhatóságnak az ONYA felületen a KVKPELL nyomtatvány alkalmazásával, illetve az áfabevallás részeként további kiegészítő nyilatkozat megtételére lesz szükség.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS