Az egymilliós négyzetméterár lett általános Budapesten

2025. 03. 07., 11:35

Februárban is kitartott az év elején tapasztalt ingatlanpiaci drágulás, a használt lakóingatlanok ingatlanárak 18,5 százalékkal emelkedtek az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból. Budapesten mindössze három olyan kerület maradt, ahol használt lakást egymillió forintos négyzetméter ár alatt hirdetnek.

Februárban sem enyhült a felfokozott hangulat az ingatlanpiacon, a keresletnövekedéssel együtt folytatódott a lakóingatlanok drágulása is – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból. A használt lakások négyzetméterára éves szinten 21, és az idén januárhoz képest pedig 0,6 százalékot emelkedtek, a házaké februárban 14,3 százalékot drágultak a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg januárhoz képest majd' 1 százalékot.

„Az adatainkból az látszik, hogy az év eleje óta folyamatosan fokozódik az érdeklődés, jelenleg másfélszer annyian érdeklődnek az eladó ingatlanok iránt, mint tavaly. A potenciális vevők most elsősorban felújított vagy jó állapotú, 2-3 szobás, 50-60 négyzetméteres, jó energiabesorolású ingatlanokat keresnek” – mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.

Alig lehet egymilliós négyzetméterár alatt lakást venni

A fővárosban a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,41 millió forintnál járt februárban, ám a kerületek között igen nagy az eltérés, még a befektetők számára népszerű belső részek között is. A 6. kerületben 1,6 millió forintos, a 7. és 8. kerületekben 1,2, míg a 9. kerületben 1,37 millió forintos négyzetméterárral lehet számolni. A legdrágább kerület továbbra is az 5., a Belvárosban 2 millió forintos átlagos négyzetméterárral kell számolni.

Az eladó használt lakásokat tekintve azonban mindössze három kerületben (16, 21, 23) maradtak az átlagos meghirdetett négyzetméterárak egymillió forint alatt.

A fővárosban a házak átlagos négyzetméterára a tavalyi év hasonló időszakához képest 3,4 százalékkal emelkedett, jelenleg átlagosan 937 ezer forintos árral kell számolni. A legdrágább a 12. kerület ott ugyanis 1,6 milliós az átlagos négyzetméterára családi házak tekintetében. A legolcsóbb pedig a 20. kerület a 707 négyzetméteres árszinttel.

Pörög a piac Kelet-Magyarországon

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a februárban meghirdetett ingatlanok 890 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szerepelnek a kínálatban, Szegeden 863 ezer forintos, míg Miskolcon csak 530 ezer forintos négyzetméterárral kell átlagban számolni. Győrben a használt lakások átlagos négyzetméterára 918 ezer, Zalaegerszeg 664 ezer, Székesfehérváron 902 ezer forint.

„Budapestet leszámítva a legtöbben a Pest vármegyei és kelet-magyarországi ingatlanok iránt érdeklődnek. A vidéki nagyvárosok közül kifejezetten nagy növekedést látunk Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden és Kecskeméten. Ugyan az abszolút számok tekintetében Pécs, Szekszárd, Szombathely eladó lakásai és házai iránt jóval kevesebben érdeklődnek, de a tavalyi évvel összehasonlítva 2,5-szer annyian keresik ezeken a helyeken az eladó ingatlanokat” – mondta Lipták Zsuzsa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS