A különböző betegségekre visszavezethető magyarországi halálozásokat nézve a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a fő okot, utána pedig a daganatos betegségek következnek. A rákbetegségek területén vannak már kedvező jelek, de bőven van teendő. A nemzetközi OECD-adatokban szereplő évi 66 ezer új daganatos megbetegedéssel szemben 57 ezer esetről van szó a részletes magyar adatok szerint, ám ez még mindig nagyon sok - derül ki az AIPM konferenciáján, amelyen a szakma képviselői a mostani helyzet ismertetése mellett a fejlődési irányokat is meghatározták.
Éles különbségek jellemzik az onkológia területét nemzetközi és magyar szinten is. A megoldások között fontosak az új terápiák, de az egyén felelőssége és tudatossága, valamint az ellátórendszer, az orvosok, gyógyszerfejlesztők és a kutatók együttműködése hozhat fordulatot, illetve javulást a daganatos megbetegedések számában és a halálozási adatokban. Egyebek mellett ez derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) onkológiai konferenciáján.
Ezek a daganatok veszélyeztetik a magyar férfiakat és nőket
Szó volt arról is, hogy bár Magyarországot gyakran említik az új daganatos betegségek és az azokhoz köthető halálozások szempontjából a legrosszabb adatokkal rendelkező országok között, azonban fontos látni, hogy a statisztikák több esetben torzítanak. Például Magyarországon sokkal több boncolás történik, míg a régió számos országában jóval kevesebb, ez pedig torzítja az adatokat, mivel így a magyar számok sokkal pontosabb képet adnak, míg más országokban nagyobb az esély arra, hogy egyes esetek nem kerülnek be a statisztikákba.
Az új daganatos megbetegedéseket és a mortalitást nézve a magyar adatok megfelelnek a kelet-közép-európai régiós átlagoknak. Ez persze nem jelent jó hírt és bőven van tér a fejlődésre, de nem arról van szó, hogy ezen a téren messze le lenne maradva a magyar onkológia.
Magyarországon 2018-ban 57 ezer daganatos megbetegedést regisztráltak, míg az OECD 66 ezret jelzett. A 18 százalékos eltérés oka, hogy a nemzetközi szervezetek hiányzó magyar adatok esetén más országok – gyakran rosszabb helyzetűek – statisztikái alapján becslik az értékeket. 2019-ben a 40-49 éves nőknél az emlőrák, melanoma és méhnyakrák a leggyakoribb, a korosztályba tartozó férfiaknál a vastag- és végbélrák, a prosztata, illetve a légcső-, és tüdődaganat dominált a részletes adatok szerint. Az új megbetegedéseket bemutató úgynevezett incidenciaráta szerint 100 ezer 40-49 éves nőre vetítve több mint 140 emlődaganatos megbetegedést regisztráltak. A második leggyakoribb a melanoma közel 30 esettel, majd a méhnyakrák következik 25-ös mutatóval. A férfiak esetében 100 ezer főre 29 új vastag- vagy végbéldaganatos beteg jutott. Gyakoriságban a here- és a tüdődaganat következik 20 és 18 főre vetített esetszámmal.
A rákbetegségek 40 százaléka megelőzhető lenne
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország GDP-arányosan nemzetközi összevetésben kevesebbet költ az onkológiai területre az EU-s átlagnál. Kedvező azonban, hogy például a magyar gyermekrák-regiszter precízen működik, és így pontosabb adatokat lehet kapni belőle a betegségek lefolyásáról. Szintén pozitívum, hogy az elmúlt tíz évben a nők és férfiak esetében 8-10 százalékkal csökkent a daganatos betegségekhez köthető halálozás, de ezek a betegségek még mindig kiemelkedő halálokot jelentenek. Másik oldalról tény, hogy a szakma szerint az öregedő társadalom miatt az új daganatos megbetegedések száma nő, emellett a húszas és harmincas korosztályban is emelkedőben van a daganatos betegségek száma.
Beszédes adat, hogy a daganatos megbetegedések közel 40 százaléka megelőzhető lenne, ebben pedig az egyénnek, így az életmódnak és az egészségtudatosságnak is kiemelt szerepe van. Az onkológiai területen szükséges trendfordulóhoz vezető utat a szűrés és a megelőzés jelenti. Magyarország bizonyos prevenciós intézkedésekben kifejezetten jól áll, erre példa a humán papillomavírus-vakcina (HpV-vakcina), az oltásra jogosult lányok több mint 80 százaléka már be van oltva.
Te mindent tudsz a kutyádra leselkedő veszélyekről? Teszteld le!
A már kialakult betegségek esetében a kutatások egyre közelebb kerülnek az úgynevezett precíziós orvoslás felé, amelyek szintén kedvező változást hozhatnak a rákbetegek kezelésében. Ilyenek eszköz lehet például a kiberkés (cyberknife) használata vagy az adaptív sugárterápia.
A legelterjedtebb egészségügyi problémák, betegségek, rendellenességek kezelésére felhasznált gyógyszerek forgalma világszerte jelentősen növekedhet az AIPM-mel együttműködő IQVIA gyógyszerfejlesztési adatszolgáltató és tanácsadó cég becslése szerint. A diabétesz és immunológia területén felhasznált készítmények forgalma évente 5 százalékkal növekedhet 2028-ig, így az akkori várható globális piac értéke 200 milliárd dollár lehet. Ugyanakkor az onkológiai gyógyszereknél 15 százalékos éves dinamikával lehet számolni, ennek eredményeként három év múlva ez a szegmens globálisan közel 450 milliárd dollárt képviselhet. Az onkológiai készítményeknél csak az elhízás elleni gyógyszerek növekedése lehet jelentősebb, éves szinten 25 százalékkal. Az IQVIA becslése szerint 2023-ban a vényköteles gyógyszerek forgalma Magyarországon 3,33 milliárd dollár volt, amely várhatóan 4,5 milliárd dollár fölé emelkedik 2028-ra.
Az egyénen is sok múlik
Szalóki Katalin a konferencia előadásait, az onkológiai helyzetet és kilátásokat értékelve elmondta: bár vannak kedvező változások, sokkal több munkát és forrást kell biztosítani erre a területre. Fontos, a betegútmenedzsment fejlesztése, amelynek a hatékony kezelés mellett a palliatív ellátás integrálása is része. Illetve, hogy a társadalombiztosítási rendszeren keresztül minél több érintetthez eljussanak a legmodernebb onkológiai és egyéb betegségeket kezelő terápiák. Az AIPM szakértői szerint kiemelten fontos az egészségtudatosság, vagyis az, hogy az emberek életmódváltással is jelentősen csökkenthetik bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát. A megelőzésben lényeges a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása, a légszennyezettség csökkentése mellett az elhízás megakadályozása.
Legjobban: