A geopolitikai helyzet jelentette a legnagyobb kihívást tavaly az energiaszektorban. Az érintett vállalatok vezérigazgatóinak 55 százaléka ezt sorolta az első helyre a gazdasági bizonytalanság és a Gen AI okozta versenyhelyzet előtt – állapítja meg Energy CEO Outlook jelentésében a KPMG.
A KPMG 2024 Energy CEO Outlook 120 vezérigazgató válaszain alapul 11 országból. Arra keresi a választ, milyen jelentős átalakulásokon megy keresztül az energiaszektor, melyek voltak tavaly a legjelentősebb kihívások, és a vezetők hogyan navigálnak ezek között a hosszú távú siker érdekében.
„A válaszok alapján jól látszik, hogy a vezérigazgatók a legnagyobb kihívásnak a geopolitikai helyzetet látták 2024-ben, 55 százalékuk jelölte meg ezt a szempontot. A közel-keleti válság, az együttműködési nehézségek a szankcionált államokkal, illetve a kritikus ásványokért folytatott küzdelem is jelentős nehézségeket okozott az energiapiacok számára. A válaszadók 43 százaléka említette a gazdasági bizonytalanságot, és ugyanennyien a Gen AI okozta versenyhelyzetet” – sorolta Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.
A geopolitikai bizonytalanság folyamatos mozgékonyságot és éberséget igényel, míg az ágazatban érintett nagy és összetett ellátási láncoknak operatív szempontból rugalmasnak kell lenniük a váratlan eseményekkel, például a kibertámadásokkal szemben.
Az energiaszektor vállalatainak vezérigazgatói a komoly kihívások ellenére az előző évhez hasonlóan optimisták: 78 százalékuk bízik a gazdaság, illetve vállalatuk növekedésében. Ez a CEO Outlook teljes, 1300 főre kiterjedő mintáján mérthez (72 százalékhoz) képest magasabb érték. Bizakodásuk a KMPG szerint a változások átvészelésében szerzett mély tapasztalatokból, valamint az energiaárak tartós rugalmasságából fakad. Ugyanakkor továbbra is tisztában vannak az előttük álló számos kihívással. Várakozásaikat leginkább három trend befolyásolja: a kereskedelmi szabályozások várható alakulása, a kiberbűnözés és a Gen AI.
A megkérdezettek csaknem kétharmada véli úgy, hogy a technológiai fejlődés terén az egyik legfontosabb befektetési lehetőség a generatív mesterséges intelligencia. Erre azonban egyre inkább középtávú előnyként gondolnak: a válaszadók szerint az ilyen beruházások 3-5 év alatt térülhetnek meg. 65 százalékuk (a teljes mintán mért 63 százalékhoz képest némileg nagyobb arányuk) látja így, míg az előző évben még csak 48 százalék vélte ezt.
2023-ban egyébként még a nyereségesség növekedése volt a mesterséges intelligenciától leginkább várt előny. Ez azonban 2024-ben lejjebb csúszott a listán. Most a megnövekedett innováció vezet, amelyet a nagyobb hatékonyság és termelékenység, valamint a képzett és a jövőre felkészült munkaerő követ az elvárások listáján.
A munkahelyek megtartásával kapcsolatban nem sokan aggódnak: a KPMG 2024 Energy CEO Outlook szerint a megkérdezett vezetők 79 százaléka úgy véli, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia miatt nem csökken majd a dolgozók létszáma.
A szektor vezérigazgatói ugyanakkor tisztában vannak a mesterséges intelligenciával együtt járó kockázatokkal is az etikai dilemmáktól és a technikai bonyodalmaktól kezdve a költségekkel kapcsolatos aggályokon át, a széles körű alkalmazotti elfogadás elősegítéséig.
„A mesterséges intelligenciánál az érem másik oldala a technológiai kockázat – legfőképpen a kiberbiztonság. Itt egy nagyobb különbség látszik 2023-hoz képest: 2024-ben 12 százalékponttal több vezető volt, aki azt állította, hogy önmagát jól felkészültnek tekinti egy kibertámadás elhárítására. Arányuk tehát 46-ról 58 százalékra emelkedett” – mondjaLosonczy Géza.
A védekezés természetesen komoly ráfordításokkal is jár. Az energiaszektorban tevékenykedő cégek vezetőinek 72 százaléka nyilatkozta azt, hogy vállalata növeli a kiberbiztonságba történő beruházásokat az AI fenyegetések elleni védelem érdekében. Jóval kevesebben (52 százalék) bíznak azonban abban, hogy vállalatuk képes lépést tartani a gyors AI-fejlődéssel.
A tehetséggel és a munkaerővel kapcsolatos kérdések egyébként továbbra is kulcsfontosságúak. A generációs tényezők kiegyensúlyozása döntő lehet, mivel a tapasztalt dolgozók közelednek a nyugdíjhoz, a fiatalabbak pedig általában másként viszonyulnak a munkamodellekhez, a karrierutakhoz és a társadalmi értékekhez. A megkérdezettek 93 százaléka úgy véli, hogy ezek a tényezők hatással lesznek a cégnél a toborzásra, a tehetségek megtartására, a vállalati kultúrára. Annak ellenére azonban, hogy a fiatalabb generáció kedveli a távmunkát és a hibrid munkavégzést, a vezérigazgatók 93 százaléka azt jósolja, hogy a következő három évben a dolgozók teljes mértékben visszatérnek az irodákba. Nem csoda, hogy a teljes mintán mért 83 százalékhoz képest az energiaszektor vezetői jobban hisznek az irodákba visszatéréshez, hiszen kritikus infrastruktúráról, jelentős eszközállományról van szó eben az iparágban.
A KPMG által megkérdezett vezetők azt is felismerik, hogy jelentős erőfeszítésekre lesz szükség a dolgozók képzéséhez: csak 23 százalékuk biztos abban, hogy alkalmazottaik rendelkeznek a megfelelő készségekkel az AI előnyeinek kiaknázásához.
Az ESG szinte mindenki számára kulcsfontosságú stratégiai elem lett az elmúlt időszakban. A KPMG összességében úgy látja: az energiaszektorban pozitívan viszonyulnak az ESG-hez. A válaszadók csaknem háromnegyede (72 százalék) mondta, hogy az elveket teljes mértékben beépítette működésébe, azt pedig még többen (79 százalék) állítják, hogy rendelkeznek a növekvő ESG-jelentési előírások teljesítéséhez szükséges képességekkel és kapacitással. A megtérülést a GenAI-hez hasonlóan itt is középtávú játéknak tekintik, 56 százalékuk csak három-öt éven belül számít jelentős megtérülésre.
A vezetők többsége, 58 százaléka arra számít, hogy vállalatuk 2030-ra eléri a net zero célokat, de mindannyian elismerik, hogy a dekarbonizáció útjában több akadály is állhat. Ezek közül a legjelentősebb az ellátási lánc dekarbonizálásának komplexitása (35 százalék), amelyet a készségek és a szakértelem hiánya (22 százalék) követ. „Ebből kifolyólag a tehetséggondozásnak, a képességek fejlesztésnek és az AI-jal és az új technológiákkal kapcsolatos tudásba való befektetésnek egyre nagyobb a jelentősége” – fogalmazott Losonczy Géza.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.