Az Európai Unió Bírósága pénzügyi szankciókat szab ki öt tagállammal – köztük Magyarországgal – szemben a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv átültetésének elmulasztása miatt.
„Az ügy” előzménye, hogy az Európai Bizottság annak megállapítását kérte a Bíróságtól, hogy Németország, Luxemburg, a Cseh Köztársaság, Észtország és Magyarország – mivel nem fogadta el az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy megfeleljen a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelvnek, és mindenesetre e rendelkezéseket nem jelentette be a Bizottságnak – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit. (Az irányelv 26. cikke értelmében a tagállamok kötelesek voltak legkésőbb 2021. december 17-ig elfogadni az ezen irányelv alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.)
A Bizottság ezen kívül azt kérte, hogy e tagállamokkal szemben átalányösszeg formájában szabjon ki pénzügyi szankciókat (Észtországot illetően pedig kényszerítő bírságot) a Bíróság.
A Bíróság – hangsúlyozva az irányelv átültetésének fontosságát, ami abban áll, hogy az irányelv magas szintű védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentő személyek számára – helyt ad a Bizottság kereseteinek, elutasítja az érintett tagállamok által felhozott érveket, és az alábbi táblázatban szereplő pénzügyi szankciók megfizetésére kötelezi őket:
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.