(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Donald Trump az amerikai elnökválasztási kampányban, majd később elnökként is többször kijelentette, hogy elfogadhatatlanul magas az olajár, ezért azt csökkenteni kell. Szívesen látná az olajárat hordónkénti 60 dolláros, vagy még inkább 50 dolláros régióban. A legtöbb piaci szereplő döbbenten figyelte ezen kijelentéseket, és hogy milyen lépések követik majd ezeket.
De tényleg olyan drága most az olaj? És lehetséges egyáltalán azt a Trump által javasolt módon, az amerikai olajtermelés napi 3 millió hordóval való növelése révén csökkenteni?
A kérdés megválaszolásához érdemes az olajárat reálértéken nézni. A 2024 végi árakra korrigált Brent olajár 2015 és 2019 között átlagosan 75 dollár/hordó volt, amikor az olajárat viszonylag alacsonynak tekintették. 2020 és 2024 között ez az érték 82 dollár/hordóra emelkedett. Az elmúlt hetekben a Brent ismét 75 dollár/hordó körül mozgott.
Ahhoz, hogy olyan periódust találjunk, ahol reálértéken az olaj tartósan 70 hordónkénti dollár alatt volt, 2004 előttre kell visszamennünk. Vagyis történelmi összevetésben egyáltalán nem tekinthető magasnak a jelenlegi árszint, inkább átlagosnak vagy normálisnak.
Ha az olaj árát aranyban kifejezve vizsgáljuk, még érdekesebb kép rajzolódik ki: az olaj szinte soha nem volt olyan olcsó az elmúlt 35 évben, mint most. (Az aranyárban történő vizsgálat kiszűri a devizaleértékelődés és az esetleges statisztikai manipulációk hatását.)
Érdekes egy másik oldalról, mégpedig az amerikai termelési költségek szempontjából is megközelíteni a problémát. Ezek kritikusak abból a szempontból, hogy meddig lehet levinni az olajárat az amerikai termelés növelésével.
A dallas-i és kansas-i Fed rendszeresen készít felmérést az iparági szereplőkkel. Eszerint 64 dollár/hordós WTI olajár alatt – ami nagyjából 69 dollár/hordós Brent olajárnak felel meg –, a vállalatok számottevően visszavennének a fúrási programjaikból. Ezen szint alatt ugyanis nem tudnak elégséges készpénzt termelni az ütem tartásához, a profitabilitás is romlana. Ha a vállalatok csökkentik a fúrási ütemet, a termelés csökken, ami természetesen felfelé hajtja az olajárat. Vagyis ez egy piaci önszabályozó mechanizmus, ami korlátozza a politika mozgásterét.
A Chevron és a Shell vezérigazgatói egyaránt kijelentették, hogy nem terveznek jelentős beruházás- és kitermelés-növelést pusztán politikai célok elérése érdekében. Az OPEC-nek szintén nem áll szándékában, hogy növelje a termelését, és aláássa a tagok költségvetését az alacsonyabb olajárak révén, habár az ő termelési költségük jóval alacsonyabb.
Röviden összefoglalva:
kicsi az esélye, hogy Trumpnak politikai nyomásgyakorlással sikerül eredményt elérnie ilyen fronton.
Viszont az iparág számára hozott könnyítések garantálhatják, hogy hosszú évekig nem mehessen az olajár sokkal magasabbra, mint az amerikai termelési önköltség és valamilyen egészséges nyereségráta, mondjuk 10-12 százalék sajáttőke-arányos megtérülés.
Pénz
Az infláció vagy a recesszió fenyegetőbb a vámháború árnyékában?
Az alapkamat-várakozások alapján a piaci szereplők olyan veszélynek látják a gazdasági visszaesést, amire reagálniuk kell a nagy jegybankoknak.
Miért nézi tétlenül ezermilliárdok elégését Trump, ha imádja a tőzsdét?
Elképzelhető, hogy népszerűségvesztést is bevállal a világrendszerváltás érdekében, de az első elnöksége alatt megszokott formula is működhet még.
Inflációval számolva is új történelmi csúcsra kergette az aranyat Trump
Sorra dönti a rekordokat az arany árfolyama, immár az inflációval számolva is; a nemesfém a dollár antipénzeként működik.
Fontos
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Mi lesz, ha a világ nem pénzeli tovább Amerikát?
A pénzpiaci felfordulás furcsa módon segíti Trump céljának elérését, de súlyos pénzügyi kockázatokkal és jelentős életszínvonal-csökkenéssel fenyeget.
A világ legnagyobb gázmezőjéből jöhetne vezetéken Európába a földgáz, de sok az akadály
Tervek már 15 éve is készültek, de a belátható jövőben csak cseppfolyósított formában jön kontinensünkre Katarból a földgáz.
Jó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetet
Legkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.
Egy egész szakmára rossz fényt vet a jegybanki alapítványok botránya
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
