Egyetemi tanszéket alapít egy magyar gyógyszergyár

„A gyógyszeripar hagyományosan a magyar nemzetgazdaság kiemelkedően magas hozzáadott értékű húzóágazata” – mondta Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve: az utánpótlás-nevelés, a tehetséggondozás a vállalat életében nagy hagyományra tekint vissza.

Spaits Tamás az új tanszék vállalati vezetője az Indexnek elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel már 2016-ban is volt közös gyógyszerfejlesztési projektjük, a GINOP-pályázaton vidéki egyetemek vidéki gyárakkal közösen vehettek részt.

„Három olyan termék is született, amelyeknél a hatóanyag felszabadulásának megfelelőségét a PhD-hallgatók által kidolgozott módszerrel igazoltuk, ezeket a modelleket mai napig használjuk a saját gyógyszerfejlesztéseinkben. Később a tudással együtt az embert is átvettük, mivel a metodikát megalkotó doktorandusz már kollégánk” – mondta az SZTE Ipari Tanszékének vezetője, hozzátéve: most az innovációs együttműködést terjesztjük ki az oktatásra.

Akadémiai és piaci szereplők együttműködése

Mint Spaits Tamás elmondta, a képzés indulásakor a már meglévő kurzusokat gondolták újra, frissítettek bizonyos részeket az oktatási anyagban. Olyan edukatív tartalmakkal bővítették az egyetemi ismereteket, amik az elmúlt két évben az ipari környezetben elhelyezkedett fiatal munkavállalók visszajelzései alapján kezdetben számukra nehézséget okoztak. Analitikai labor vezetőjeként tudja, hogy a kezdő gyógyszerészeknek ezen a területen a képzés gyakorlatorientált fókuszát erősíteni kell, így ez az ipari tanszék tananyagának része lesz.

Poroszlai Csaba hozzátette: a megállapodással szélesebb tér nyílik az akadémiai szektor és a piaci szereplők összekapcsolására.

A tudomány és a technológia ilyen fajta összefonódása is egyfajta innováció, ami a vállalat életében kiemelten fontos, ezt számos innovációs díjunk is bizonyítja. A betegek iránti felelősségünk, a küldetésünk, hogy korszerű gyógyszerekkel segítsünk minél többeket a minőségi élethez

– fogalmazott.

Az Indexnek megemlítette, a tanszék a pályaorientáció szempontjából is fontos, hogy a gyógyszerésztudományon belül minél több fiatal válassza az ipart. Az Egis évente 200-300 felsőfokú végzettségű munkavállalót vesz fel, a vállalaton belül magas a diplomások aránya, alkalmazottaik nagyjából felét teszik ki, ebből a szempontból az ipari szektorban kiemelkednek a gyógyszervállalatok, a gyártás mellett így egyfajta tudásközpontként is működnek.

Népbetegségeket gyógyítanak

„A fix dózisú gyógyszerkombinációk fejlesztésére erős fókuszt helyezünk, kiemelten a szív- és érrendszeri betegségek és a metabolikus betegségek kezelése terén, ezeknek a piacán két ilyen készítményünk nyerte el tavaly az innovációs nagydíjat” – mondta. Lapunknak megjegyezte, technológiai szempontból bonyolult az analitikája az „egytablettás” gyógyszernek.

Az ilyen típusú készítményeket arra a terápiás igényre fejlesztették ki, miszerint a krónikus betegeknek folyamatosan kell szedniük több különböző hatóanyagú gyógyszerüket, azonban létező jelenség, hogy a felírt tabletták mennyiségének növekedésével megnő a valószínűsége annak, hogy a beteg ezek közül elhagyja valamelyiket.

A termékvonalat tekintve mindenhol a szív- és érrendszeri készítményeik a legkeresettebbek, a kelet-közép-európai régió mellett főként a volt Független Államok Közösségében, de több mint 100 országba exportálnak. Magyarországon kívül 17 országban vannak jelen saját leányvállalattal, illetve képviselettel, a többi országban pedig partnereiken keresztül érhetők el termékeik.

A vezérigazgató szavai szerint a tanszéken a vállalat munkatársai az egyetemi oktatókkal közösen adják át a tudást az évfolyamonként 40-50 hallgatónak a 2025 szeptemberétől induló kurzuson.

Régóta keresték a vállalati kapcsolatot

Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese beszédében a Szegedi Tudományegyetemet a Nobel-díjasok egyetemének és az ország egyik legjobb egyetemének is nevezte. A szakmai gyakorlat megszerzéséhez fontosnak tartja a piaci szereplőkkel való tartalmas együttműködést.

Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója az Indexnek elmondta, hogy az erős gyógyszerészeti képzésen belül az ipar reprezentálása alacsony. „A hétköznapi ember jóval hamarabb belelát egy kórház működésébe, a szigorú szabályozás alatt álló területről kevés az általános ismeret” – érzékeltette. Mint megjegyezte, egyetemi körülmények között nincs lehetőség arra, hogy a gyártástechnológiai alapok tanításán túl például a gyártósor működésébe is bepillantást nyújtsanak.

Sok energiát kell befektetni a munkáltatónak ahhoz, hogy a valós vállalati soft skilleket, a gépek kezelését elsajátítsa a friss diplomás szakember

– tette hozzá.

A Gyógyszerésztudományi Kar vezetője azt is elmondta, hogy régóta keresték a vállalati együttműködőkkel a kapcsolatot, az Egis arra is nyitottnak mutatkozott, hogy bejáráson vegyenek részt negyedéves hallgatóik, ez a program már évtizedes múltra tekint vissza. A tudományos diákköri hallgatók munkájának értékelésében is régóta részt vesznek a vállalati szereplők, sokszor gyakorlatra vagy munkatársként alkalmazzák később a tehetséges diákokat.

A képzés struktúráját tekintve elmondta, hogy az egyetemen, online, és a cég telephelyén is lesznek kiscsoportos órák. Olyan szakmaspecifikus tantárgyakat oktatnak majd többek között, mint az ipari gyógyszerészet A–Z-ig és a minőségbiztosítás, emellett a képzők képzését is vállalja a vállalat. Csóka Ildikó arra is kitért, hogy a mesterséges intelligenciának is egyre nagyobb szerepe lesz a gyógyszermolekula, a hatóanyag tervezésben, a mellékhatások modellezésében, az érintett betegcsoportok megtalálásában. Már van az alkalmazhatóságra vonatkozó kurzusuk, emellett annak szabályozásával is foglalkoznak.

Ipari tudás és munkaerő-utánpótlás

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a közös ipari tanszék, egy nagyvállalat és egy egyetem hosszú távú együttműködése jó gyakorlatot honosít meg az országban. „A hallgatók így ipari tudást kaphatnak, és a munkaerő-utánpótlás miatt ez előnyös a vállalkozásnak is" – emelte ki. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: tavaly soha nem látott szintre, 143-ra emelkedett az egyetemi szabadalmi bejelentések száma, ebből 28 nemzetközi színterű. Mindezek közül több mint tíz százalék, szám szerint 19 a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódik.

Bódis László felhívta a figyelmet arra, hogy március 24-én jár le a határideje a nagyvállalati innovációs pályázatok benyújtásának, ami a felsőoktatási intézményekkel kötött stratégiai együttműködésre biztosít összesen 15 milliárd forintos, egyenként 1,5-3 milliárd forintos támogatást. A részletekről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) oldalán lehet tájékozódni.