Opel Astra, a különleges: nemcsak dízelmotoros létezik még belőle, hanem elektromos kombi is

Tulajdonképpen nem is kellene túl jónak lennie, mert úgysincs sok választása annak, aki ebben az ár- és méretkategóriában villanyos kombit keres. Szerencsére nem így álltak hozzá a kérdéshez.

Kevés hétköznapi helyzet van, amit egy kombival nem lehet megoldani, egy szabadidő-autóval viszont igen, miközben – a magasabb üléspozíciót leszámítva – a kombinak számos előnye van. Ennek ellenére az elmúlt sok év az SUV-król szól. Fogyatkoznak, de léteznek még kombik – sőt, a Volkswagen Passat már csak kombiként létezik –, ha viszont a karosszériát illetően maradibbak vagyunk, hajtásláncot viszont már elektromost szeretnénk, radikálisan csökkenek a lehetőségeink. A BMW i5 annyira jó kocsi, hogy másik villanyos kombira nincs is szükség – mondhatnánk, csak egyelőre a gazdasági helyzet nem olyan, hogy bárki vehessen minimum 30 milliós autót, ha szeretne.

Pokoli gyorsulás, mennyei csendben – BMW i5 M60 xDrive Touring

Erős és kényelmes, szóval az i5 M60 Touring pontosan olyan, amilyennek egy BMW kombinak lennie kell.

Sajnos az sem általános, hogy ha 30 millió épp nem fér bele a családi büdzsébe, legalább az önrész és a törlesztési képesség adott egy 17 milliós elektromos kombi megvásárlásához, de ez nem az Opelen múlik. A megint nehéz időszakát élő márka klasszikus slágertípusa ötajtós és Sports Tourer karosszériával, benzines, hibrid, plug-in hibrid, dízel és elektromos meghajtással is kapható, úgyhogy akinek a típus tetszik, az szinte biztosan talál a felhasználási módjához ideális Astrát.

Alapvetően megértem, ha valaki szimpatizál az Astrával, nekem a háromhengeres is kifejezetten tetszett, és a GSe csúcsváltozat is szerethető, ha nem esünk abba a tévedésbe, hogy sportautónak hisszük.

Ne higgyük, hogy sportautó, akkor tetszeni fog – Opel Astra GSe-teszt

Az erősebb plug-in hibrid Astra egyben a csúcsváltozat is, ami egyáltalán nem a hot hatch szinonimája.

De mi a helyzet tesztünk alanyával, az Opel Astra Sports Tourer Electrickel? Az ötajtós kifejezetten jó formájú, az egyébként szintén ötajtós kombi nem tudja azt a vagányságot hozni, ha viszont önmagában nézzük a karosszériát, elégedettek lehetünk – nem meglepő, akár Caravannak, akár Sports Tourernek hívták, az Astra kombik dizánjára mindig jutott figyelem, nem alibizték el a dolgot utólag rábiggyesztett fenékkel.

A csapott, de szebb, és a derékszögtől derékszögig tartó, de praktikusabb farkialakítás között az Opelnél megtalálták a közös nevezőt, az alaphelyzetben 516 literes raktér így is 164 literrel nagyobb a sima Astráénál, és több mint másfél köbméteresre bővíthető, úgyhogy a 2040-es évek szobafestői és kőművesei is astrázhatnak majd, amennyiben egy huszonéves villanyautó lesz a rentábilis választás akkoriban.

Ha elektromos Astrát veszünk, akkor egy 156 lóerős, 270 Nm nyomatékú, 100-ra 9,3 másodperc alatt gyorsuló, 170 km/óra végsebességű Astrát veszünk 54 kilowattórás aksival, nincsenek teljesítményváltozatok vagy különböző méretű akkupakkok. Nem is hiányoznak, ha értjük az autó karakterét, és egy mindennapi közlekedésre és akár családi használatra is alkalmas kompaktot keresünk. Télen inkább 300 kilométer a valós hatótáv, mint a 400, ha ennek ellenére hosszabb távra indulunk, jól jön, hogy egyenárammal akár 100 kilowattal is tölthető, akkor fél óra alatt elérhető a 80 százalékos töltöttség.

A vezetési élmény villanyautós értelemben értendő: csendben, kényelmesen haladhatunk vele, a teljesítményt és nyomatékot csökkentő – és persze a hatótávot növelő – eco- vagy normál módban is tarthatjuk vele a forgalom ritmusát, padlógázra vagy sportmódban rendelkezhetünk az Astra teljes képességével, de ez nem nyújt annyi pluszt, amennyit kilométerben vesztünk vele. Az 1,7 tonnás saját tömeg nem rossz érték, de se a tömeg/lóerő aránya, se a normál közlekedéshez hangolt futóműve, se semmije nem csábít arra, hogy minél előbb lemerítsük az akkut.

Egy Astra kombi mindig is az észszerűségről szólt, és ez nem változik akkor sem, ha ez már az L jelű generáció, és nincs belsőégésű motorja. Alapfelszerelés többek között a hőszivattyú, az adaptív LED fényszóró, az automata légkondi, a két tízcolos monitor, a telefontükrözés, a parkolóradar elöl-hátul és a mindenféle vezetéstámogató rendszer, de a jobban extrázott, napfénytetős, valóban nagyszerű AGR üléses tesztautó sem bizonytalanít el, hogy talán ez már a prémiumkategória.

Nem az, ez is tele van a rettenetes fényes, fekete műanyaggal, a fejlesztők egyáltalán nem használták ki a lehetőséget, hogy a kormány mögötti kijelzőn a dögunalmasnál izgalmasabb grafika is megjeleníthető lenne – legyünk pozitívak: jól áttekinthető! –, rendes gombjai vannak viszont a klímavezérlésnek, a hátsó sorban is elférnek felnőttek, az üléstámlájuk lehajtásával közel sík és tágas raktér alakítható ki, és hiába könnyű 20 milliósra tornázni az árát, közönyt könnyebb kiváltani vele, mint utálatot.

Közvetlen konkurense a konszerntársa, a méretben és képességben is gyakorlatilag azonos Peugeot 308 SW elektromos változata, annak viszont az Astrához képest olyan a beltere, mintha egy űrhajó lenne, úgyhogy aligha kannibalizálja egymást a Stellantis két alsó-középkategóriás elektromos kombija. A háromhengeres Astra kombi akciósan 9,6 millió forint, az elektromos szintén akciósan 17,2 – nem biztos, hogy az a réteg, amelyik ennyiért Astrát vesz, az Electricet választja majd az alig egymillióval drágább GSe helyett, de a szó szoros értelmében ritka gesztus az Opeltől, hogy megadja a választás lehetőségét.

(Fotó: Csepreghy Dániel)