Nem az aprófalvaknak lesz igazán fontos a beköltözők elleni önvédelem lehetősége
Látszólag a semmiből dobta be Orbán Viktor, hogy meg kell teremteni a falvak és kisvárosok „önvédelmi jogát” a beköltözőkkel szemben, és a feladatot máris elkezdte végrehajtani a megszólított Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
„Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek” – fogalmazott a kormányfő az évértékelő beszédében február 22-én.
Mit mondanak ők? Elkészült az alaptörvény-módosítás vázlata, amely megteremtené a közösségek önazonossághoz való jogát mint alkotmányos alapjogot, a részletszabályokról pedig sarkalatos (kétharmados) törvény rendelkezne – mondta az MTI-nek Navracsics Tibor kedden.
A rendelkezés nem lesz kötelező érvényű, a kormány lehetőséget akar biztosítani a helyi közösségeknek, hogy a jogállam kritériumainak megfelelően tudjanak gondoskodni a saját védelmükről.
Ha egy település úgy érzi, hogy elérte a népességének felső határát, és már nem akar tovább növekedni, mert az a település jellegének vagy eredeti társadalmi szerkezetének megváltozását eredményezné, akkor különböző korlátozó intézkedéseket tudna bevezetni. Ilyen lehet Navracsics szerint az ingatlanvásárlás tilalma és az adózási kötelezettség.
Felülnézet: a lakosságszám gyors növekedésével kapcsolatos problémákról szóló hírek főleg a budapesti agglomerációt, a Balaton és a Velencei-tó környékét, valamint a szlovák határszél településeit érintik, a helyi infrastruktúra gyakran már nem tudja kiszolgálni a nagyobb népességet.
Alulnézet: különösen kellemetlen, ha a – rezsicsökkentés miatt krónikusan alulfinanszírozott – vízhálózat nem bírja az igénybevételt, ahogyan az a budai agglomerációban nyaranta rendszeresen előfordul.
Számokban: ha azt vizsgáljuk, hogy mely településeken nőtt a legnagyobb mértékben a lakosságszám 2011 és 2022 között, akkor csak részben látjuk a fenti területeket. Számos olyan aprófalu (500 főnél kisebb népességű település) is van ezek között, amely még a növekedéssel együtt is messze elmarad az egykori lakosságszámától.
Kétszer ilyen hosszú időtávot nézve azonban már igazolódnak a fentiek, ezt a listát Budapest és Győr agglomerációja uralja.
Mi várható? Az eddigi érintettek mellett a következő években a keleti országrészben lehet érdekes a készülő szabályozás. Az elszálló debreceni ingatlanárak miatt minden bizonnyal növekszik majd a környező települések vonzereje, a román határ mellett pedig Románia schengeni csatlakozása formálhatja át az ingatlanpiacot.
Igen, de: a lakosságszám országos csökkenése miatt természetesen a zsugorodó települések vannak többségben. Számukra továbbra is az a kérdés, hogyan állíthatják meg az elvándorlást, illetve hogyan növelhetik a település vonzerejét.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.