A gyártók alapvetően optimisták az EV-termelés növekedésével kapcsolatban, de azért nem egyértelmű a kép. Bizonytalanok például abban, hogy tartani lehet-e az elektromos átállás határidejét.
Az ABB Robotics harmadik autóipari gyártási felmérése értékes betekintést nyújt abba, hogy hogyan látják az autóipari vezetők és beszállítók az elektromos járművek (EV) gyártási céljait. A felmérés szerint a gyárvezetők optimistán tekintenek az EV-termelés 2025-ös növekedésére, viszont nem feltétlenül annak a szegmensnek az erősödését várják, amire a legtöbben számítanak.
A 434 válaszadó 31 százaléka úgy véli, hogy az EV-gyártás több mint tíz százalékkal emelkedik 2025-ben. További 44 százalék szerint a növekedés legfeljebb tíz százalék lesz. Ezzel szemben a résztvevők alig több, mint ötöde (21%) gondolja azt, hogy az EV-termelés változatlan marad vagy csökkenni fog (8, illetve 13%).
Bár az iparági szakértők optimisták az EV-gyártás növekedésével kapcsolatban, egyre többen bizonytalanok abban, hogy a tervezett határidőkre teljesen átállhat-e az autóipar elektromos járművek gyártására. Arra a kérdésre, hogy elérhető-e a száz százalékos EV-gyártás a 2030 és 2040 között meghatározott régiós határidőkig, 31 százalék válaszolta, hogy lehetetlen - szemben a tavalyi 27 százalékkal és a 2022-es 18 százalékkal. Összességében a válaszadók 65 százaléka szkeptikus a teljes átállás határidőre történő megvalósulásában.
A bizalom csökkenésének fő okai elsősorban a gyárakon kívül keresendők, ugyanis a legnagyobb akadályt a fogyasztói kereslet szintje és a töltőhálózat megbízhatósága jelenti. A felmérés szerint a szakértők a hibrid hajtásláncok erőteljes növekedését várják 2025-től. A megkérdezettek 67 százaléka szerint a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) gyártása növekedni fog, és 20 százalék úgy véli, hogy a növekedés meghaladja majd a tíz százalékot. A teljes hibrid elektromos járműveknél (HEV) is hasonlóan kedvező a várakozás: 62 százalék gondolja, hogy 2025-ben nőni fog a termelés.
A gyártócégek robotikával kapcsolatos beruházásait vizsgálva az ABB arra jutott, hogy az új autógyártók, startupok és kisebb gyártók viszik a prímet: 63 százalékuk szerint „nagyon jól” vagy „meglehetősen jól” fektettek robotikába. Ugyanezt erősítették meg a technológiai szakértők is.
A hagyományos autógyártók e szempontból a harmadik helyen állnak: 53 százalékuk jelezte, hogy „nagyon jól” vagy „meglehetősen jól” invesztált robotikai eszközökbe. Az előző évi eredményekkel összehasonlítva az új gyártók, startupok és kisebb cégek robotikai beruházásai enyhén csökkentek: 2023-ban még 66 százalék jelezte ezt, míg 2024-re ez az arány 63 százalékra esett vissza.
A felmérés rámutat, hogy az autonóm mobil robotok várható növekedése a legmagasabb: a megkérdezettek 25 százaléka erőteljes növekedésre, 39 százaléka enyhe növekedésre számít. A második helyen a kollaboratív robotok állnak (22 százalék erős, 35 százalék enyhe növekedést vár), míg a harmadik helyen az artikulált robotok szerepelnek: 19 százalék jelentős, 39 százalék pedig mérsékelt növekedést jósol számukra.
A humanoid robotok szintén felfértek a listára. A felmérés szerint az ázsiai válaszadók 27 százaléka erőteljes növekedésre számít ezen a területen, míg Európában csak öt, Észak-Amerikában pedig mindössze két százalék lát bennük lehetőséget. Annak ellenére is igaz ez, hogy számos humanoid robotgyártó dolgozik együtt autógyártókkal, többek között az Apptronik, a Boston Dynamics, a Figure és a UBTech.
A felmérésben részt vevők 54 százaléka szerint egyébként a magas kezdeti költségek jelentik a legnagyobb akadályt az okosgyárak megvalósítása előtt.
Címlapkép: Freepik
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.