A tudósok nagyobb veszélyben érzik magukat, mint valaha

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlése korábban megszavazta, hogy az MTA ingó és ingatlan vagyonának jelentős részét – nyolcvanmilliárd forint értékben – eladja a magyar államnak. A közgyűlés határozatát Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok, valamint az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jogszabálysértésre hivatkozva megtámadta a bíróságon. Álláspontjuk szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő.

Hankó Balázs tárcavezető ezt követően elmondta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium hétfőn, azaz 2025. március 3-án hivatalosan beavatkozik az MTA kutatói perébe, és az átalakítást követően a kormány 800 ezer – 1 millió forintos kutatói béreket biztosítana.

Ne akarja összemosni

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az Indexnek eljuttatott levelében most azt írja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan vagyonának eladását jogszerűtlennek tartja. „Ennek azonban semmi köze ahhoz a tudományfinanszírozási kérdéshez, hogy a kulturális kormányzat biztosítja-e az MTA-tól elszakított kutatóhálózatnak szánt, kormányhatározatban előírt többletforrásokat.” 

Az ADF szerint a kutatóhálózat méltatlan anyagi körülményeinek javítása semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy a magyar állam megvásárolja-e az MTA-tól a kutatóhelyek épületeit és a kutatáshoz használt berendezéseket. Úgy vélik, ilyen feltételt sem a HUN-REN-törvény, sem az ahhoz kapcsolódó kormányhatározat nem tartalmaz.

Amennyiben a magyar állam nyolcvanmilliárd forintért megvásárolná az akadémiai ingatlanokat, az kiadásként jelentkezne az állami költségvetésben, nem bevételként. Ez tehát nem lehet feltétele a 2025-ös kutatóhálózati béremelésre ígért, 18 milliárd forint mértékű azonnali kiadásnak.

Az ADF azt pedig kategorikusan visszautasítja, hogy a finanszírozás elmaradása bármilyen összefüggésben volna az MTA 198. közgyűlésén történt jogsértések miatt jelenleg folyó perrel. „Amennyiben a kormányzat nem hajlandó odaadni a jogos összegeket a kutatóhálózat dolgozóinak, azt az Akadémia ellen indított perrel ne akarja összemosni.”

A levélben azt is írják, hogy a 2024. december 30-án elfogadott kormányhatározat a 2025. évre a kutatóhálózat számára 18 milliárd forint többletforrás biztosítását rendelte el, amely összegre a HUN-REN és a kutatóhelyek vezetői nyilatkozataikban mint a 2025-re ígért béremelés forrására hivatkoztak. A kormányhatározat a finanszírozás további növelését is tartalmazza, a kutatóhálózat költségvetésére 2026-ban 84,5 milliárd forint, 2027-től pedig évi 97 milliárd forint biztosítását írja elő.

Elvárjuk, hogy a magyar kormány legalább a saját határozatában vállalt kötelezettségeit tekintse magára nézve betartandónak. Ezek nem teljesítése alól ne keressen jogellenes kibúvót, és különösen ne az Akadémia elleni perben részt vevő tudósokra akarja hárítani az elmaradó béremelések felelősségét

– írják a levélben.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, mint említettük, nemrégiben elmondta, hogy a szaktárca hivatalosan beavatkozik az MTA kutatói perébe, és az átalakítást követően a kormány 800 ezer – 1 millió forintos kutatói béreket biztosítana. Megfogalmazása szerint a kormány támogatja a kutatási hálózat elnöke és az intézetek igazgatói által közösen kezdeményezett átalakítást, és ennek érdekében biztosítja a 80 milliárd forintot az MTA-nak. A miniszter úgy véli, az átalakítás ellenzői „a magyar kutatók érdekével mennek szembe”, és blokkolni akarják az idei évben biztosított 18 milliárd forintos kutatói béremelést.

Nagyobb veszélyben, mint valaha

Az ADF levelében az is olvasható, hogy évek óta küzdenek az akadémiai szabadságért, az MTA-tól elszakított kutatóhálózatban végzett kutatómunka anyagi és szellemi megbecsüléséért. Tevékenységükkel ahhoz szeretnének hozzájárulni, hogy a magyar tudományért dolgozók, a kutatók és kutatóhelyeik autonóm módon működjenek és sikeresek legyenek. 

A kutatóhálózat most nagyobb veszélyben van, mint valaha. Az intézeteket fenntartó szervezetet 2019 óta folyamatosan átalakítják, nincs sem személyi stabilitás, sem szervezeti, sem intézményi kiszámíthatóság

– írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amely növekvő aggodalommal figyeli, hogy a jelenlegi fenntartó, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központjában a tudománypolitikát üzleti modell váltotta fel, amellyel vállalati struktúrát és különböző üzletpolitikai stratégiákat kényszerítenek a kutatóhálózatra.

Mindeközben a magyar államnak minden eszköze és lehetősége megvan arra, hogy autonóm, sikeres és jól működő kutatóhálózatot tartson fenn, újabb átalakítások és az MTA közvagyonának privatizálása nélkül. Az erre szánt nyolcvanhárommilliárd forintot akár a munkakörülmények javítására és béremelésre is fordíthatná. Ehelyett éhbérért foglalkoztatja a kutatóhálózati dolgozókat, valamint évtizedek óta alulfinanszírozottságban tartja a kutatási infrastruktúrát.

Az ADF megfogalmazása szerint a kutatók átlagos alapbére meg sem közelíti a diplomásátlagbért, az egyes kutatóhálózati intézetekben bevezetett, évente ingadozó teljesítménybérekre nem lehet stabilan számítani. A jelenlegi átalakítási folyamatról eddig ismerhető munkaanyagok pedig egyáltalán nem utalnak arra, hogy a HUN-REN vezetői a közeljövőben a legalapvetőbb működési problémára, az alacsony kutatóhálózati alapbérekre megoldást kívánnának nyújtani.

Azt írják, bármilyen alacsonyan tartja is a kormány a kutatóhálózat dolgozóinak bérét, bármilyen kiszolgáltatott helyzetbe szorítja is a magyar tudomány képviselőit, az Akadémiai Dolgozók Fóruma kitart. 

Nem engedhetünk a zsarolásnak és a megvesztegetésnek. Nem csak a műszereink, az irodáink és épületeink, nem csak az általunk használt vagyon van veszélyben: az utánunk következő tudósgenerációk által használt javak biztonsága a tét.

Az ADF azt is írja, nem engedhetik, hogy egy szabálytalan, erőszakkal kikényszerített, elsietett folyamat végén a kutatóhálózati vagyon egy gyakorlatilag átláthatatlanul működő szervezethez kerüljön, amely azzal szinte kontrollálhatatlanul rendelkezhet. Nem hagyhatják elveszni a magyar tudomány aranytartalékát. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ezért az alábbiakat követeli:

• a zsarolás és megfélemlítés megszüntetését,
• az alulfinanszírozottság azonnali felszámolását és elegendő pénzügyi forrást a kutatóhálózati dolgozók alapbérének emelésére,
• a kutatóhálózat bizonytalanságban tartásának és folyamatos átalakításának befejezését,
• garanciák biztosítását a tudományos intézmények, a magyar tudományos kutatás autonómiájára,
• az alapkutatásra létrehozott intézethálózat üzleti alapú átszervezésének leállítását,
• a kutatóhálózat átalakításáról hozott végrehajthatatlan törvény visszavonását.

Az ADF továbbra is kitart a véleménye mellett: ha a kormány nem veszi el erőszakkal a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát, akkor a jelenlegi helyzet nem jött volna létre.

(Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia épülete 2022. március 15-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)