Több mint 300 lelet a föld mélyéről – Különleges felfedezések Szabadbattyán határában
Az elmúlt hetekben zajló régészeti kutatások igazi kincsesbányának bizonyultak Szabadbattyán határában. A régészek és önkéntes fémkeresősök közös munkája során több mint 300 római kori és középkori lelet került elő, köztük érmék, fibulák, övcsatok, aranytárgyak és egy limoges-i kereszt részlete. A feltárás ráadásul nem is akárhol zajlott: a helyszín a híres Seuso-kincsekkel is összefüggésbe hozható épületkomplexum közvetlen közelében található.
Érmekincs a felszín alatt
A legnagyobb szenzációt egy 80 darabos késő római érmelelet jelentette, amelyet mindössze egy 5-8 négyzetméteres területen találtak meg. Az érmek pontos története még feltárás alatt van: lehet, hogy valaki elrejtett kincse, de az sem kizárt, hogy egyszerűen egy elveszett erszény maradványai kerültek elő.
A lelet különlegessége, hogy egy olyan területen találták, amely a római korban valószínűleg a Sárvíz medréhez tartozott. Most azonban kiderült, hogy a 4. században már szárazulat volt itt, ami fontos nyom a régészeknek a mederrekonstrukcióhoz. Ez segít megérteni, hogyan működhetett a Seuso-kincshez kapcsolódó egykori kikötő, amit a kutatók évek óta keresnek és dokumentálnak.
Történelmi nyomokon – a római kikötő nyomában
A Seuso-komplexum környékén nem először folynak feltárások. Már az 1980-as években feltárták a régészek Gorsium kikötőjét, és az is ismertté vált, hogy a mai Malom-csatorna mentén római kori falak húzódnak. Azóta célzottan keresik a kikötő pontos helyét. Most úgy tűnik, az egykori Sárvíz legészakibb hajózható szakasza is azonosíthatóvá válik a kutatásoknak köszönhetően.
Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója elmondta, hogy a terület különösen gazdag lelőhelyekben: az egykori folyó két partján több tucat római lelőhely ismert. Ezek nagyjából 40 kilométer hosszan húzódnak, és magukban foglalják a Gorsium Régészeti Park területét is, amelyet öt évtizede folyamatosan kutatnak. Ugyanebbe a térségbe esik a Seuso-kincs feltételezett eredeti lelőhelye, ahol az elmúlt években újabb épületek és utcaszakaszok nyomaira is rábukkantak.
Drónnal a múlt nyomában
A mostani feltárás nemcsak ásóval és fémkeresővel történt. A kutatás részeként hónapokon át drónfelvételekkel térképezték fel a területet, ami újabb, kőből épült struktúrák körvonalait hozta felszínre. Ezek az épületek a Seuso-komplexumtól délre találhatók, és az eddigi eredmények szerint egy összefüggő településhálózat részét képezhetik.
„A kérdés az, hogy itt egyetlen nagy településről beszélünk, vagy több agglomerációs jellegű településről, amelyek lazább hálózatot alkottak” – magyarázta Kovács Loránd Olivér. Ennek megválaszolására idén újabb geofizikai vizsgálatok következnek, hogy feltérképezzék a római kori településszerkezet teljes kiterjedését.
Fémkeresők és önkéntesek a terepen
A 300-nál is több lelet zöme az utóbbi hetekben zajló fémkeresős terepbejárások során került elő. Ezeket a Szent István Király Múzeum Közösségi Régészeti programjának önkéntesei végezték, de az ország több pontjáról is érkeztek segítők. A kutatásokat Fekete Fruzsina régész vezette, aki elmondta, hogy a cél elsősorban a Seuso-komplexum környezeti és leletösszefüggéseinek feltárása volt.
Az eredmények önmagukért beszélnek: hagymafejes fibulák, míves övcsatok, gyűrűk, egy különleges oroszlánfejes tárgy és természetesen rengeteg pénzérme került elő. A fellelt tárgyak egy részét a Pannon Egyetem kutatói is megvizsgálják, segítve azok pontosabb beazonosítását.
Egy újabb római „kincstár” nyomában
Az egyik legérdekesebb felfedezés egy nagyobb érmelelet helyszíne, amelyre a kutatók külön is fókuszálnak. Az eddig feltárt kb. 80 darab érmét valószínűleg egyetlen helyen rejtették el, és a szakemberek célja, hogy pontosan meghatározzák, milyen mélységben és milyen rétegekben helyezkedtek el.
Mindez csak a kutatás felszíni rétege, hiszen az iszapréteg alatt további leletek lapulhatnak. „A fémkeresős csapatunk csak 20-25 centiméter mélységig jutott, de alatta még izgalmasabb dolgok rejtőzhetnek” – fogalmazott Fekete Fruzsina.
Több ezer év történelme egy helyen
A feltárás nemcsak a római kor titkait fedi fel: a leletanyagok arról árulkodnak, hogy a területet a római kort követően egészen a középkorig folyamatosan használták. Az előkerült tárgyak így történelmi hidat képeznek az ókortól a középkoron át a jelenkorig.
Régészeti aranybánya Szabadbattyán határában
Összességében a Szabadbattyán határában zajló feltárás igazi szenzáció a magyar régészet számára. Az eredmények nemcsak a római kori településhálózatot rajzolják át, hanem újabb fontos láncszemet adnak a Seuso-kincs történetéhez is. A kutatók bizakodóak: a következő években még több titokra derülhet fény, amelyek tovább gazdagítják Szabadbattyán és a Balaton környékének történelmi örökségét.
