Pisa-teszt 2025: siralmas helyzetben a magyar diákok tudása, ezzel valamit kezdeni kell

Az elmúlt években sok kritika elhangzott a magyar diákok Pisa-eredményeivel kapcsolatban, miközben sokan nem is tudják, pontosan miről szól ez a teszt, azon túl, hogy iskolás gyermekek tudását méri. A felmérések célja, hogy értékelje a 15 éves diákok képességeit három fő területen: olvasás, matematika és természettudományok. Emellett figyelembe veszi a diákok problémamegoldó készségeit és a tanulásra való felkészültségüket, hogy megbecsülje, milyen mértékben képesek alkalmazni tudásukat a mindennapi életben. 

A PISA 2025 új megközelítése: A tudományos oktatás átfogó értékelése

A 2025-ös felmérés egyik jelentős újítása, hogy a fókuszban leginkább a természettudományok lesznek. A másik, hogy nemcsak a tudományos műveltséget értékeli, hanem a tudományos oktatás teljes rendszerét vizsgálja, beleértve a nem formális, tanterv-szerűen átadott tudásanyagot is. A PISA 2025 tudományos keretrendszere olyan kompetenciákat és tudástípusokat határoz meg, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos ismeretek és készségek elsajátításához.

Hangsúlyozzák, a tudományos érvelés és a fenntarthatósággal kapcsolatos döntések meghozatalának fontosságát. Ahhoz, hogy egy diák képes legyen a tudományos témákban való aktív részvételre, elengedhetetlen, hogy rendelkezzen a következő kompetenciákkal:

• A jelenségek tudományos magyarázata
• Tudományos kutatási tervek létrehozása és kritikus értékelése
• Tudományos információk keresése, értékelése és felhasználása döntéshozatal és cselekvés során

Így alakult a magyar diákok teljesítménye az elmúlt néhány PISA-felmérés során

Megkeresésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője elmondta, hogy az elmúlt években:

• Matematikából a magyar diákok átlagosan 473 pontot értek el, ami az eddigi leggyengébb eredmény a matematikai teszt történetében.
• Szövegértésből szintén 473 pontot értek el, ami a második leggyengébb eredmény a szövegértési teszt történetében.
• Természettudományok témakörben 486 pontot értek el, ami az eddigi legjobb eredmény a természettudományos teszt történetében.

Az idei év Pisa-felmérését tehát éppen arra a készségre szabták, amelyből a magyar diákok a legjobban teljesítettek az utóbbi időben. Ugyanakkor alapkészségek tekintetében siralmas a magyar fiatalok felkészültsége.

Van gond a Pisa-felmérésekkel? Mérvadóak az ott kapott eredmények?

Nagy Erzsébet szerint, bár a kormányzat részéről voltak kritikus hangok, de oktatási műhelyekben olyan szakmai vélemény nem igazán fordul elő, hogy a PISA-mérés alapjaiban átalakítandó volna.

Lényeges, hogy az eredmények elemzésekor ne mindenféle rangsorállításban gondolkodjunk, hanem figyeljük a tendenciákat, trendeket, ill. pl. azt, hogy az iskolarendszer mennyiben segíti vagy éppen nem (nálunk sajnos az utóbbi igaz) az esélyegyenlőséget. 

Garamvölgyi Zsolt - a CKP oktatásstratégiai munnkacsoportjának korábbi tagja szerint a PISA-felmérésből nem lehet általánosan érvényes következtetéseket levonni az egyes országok közoktatásának hatékonyságáról, eredményességéről, mégpedig két okból.

Az egyik, hogy nem fedi le az összes diák érdeklődését, hisz néhány tudásterületre korlátozódik. A másik, hogy alkalmatlan annak kimutatására, hogy egy adott ország közoktatása korszerű-e, vagy sem. A korszerű oktatásnak két kritériuma van: korszerű tartalom és személyre szabott képzés. A felmérés nem vizsgálja, hogy ezek a feltételek teljesülnek-e, egységesen vonatkozik mindenkire, függetlenül attól, hogy egy tanulónak szüksége van-e, vagy sem az adott terület olyan mélységű ismeretére, amilyen a feladatokban megjelenítődik.

"Egészen bizonyos, hogy a matematika és a természettudományok vonatkozásában a tizenöt évesek esetében a diákok jó részének nincs" - tette hozzá Garamvölgyi Zsolt.

A szakértő szerint a PISA-felmérés eredményeit jelentősen befolyásolja az egyes országok kultúrája, hagyományai, lakóinak mentalitása. Néhány kelet-ázsiai ország mutatói a legjobbak közé tartoznak, mégsem jelenthető ki, hogy oktatásuk korszerű lenne, és az sem biztos, hogy eredményességük időtállónak fog bizonyulni. 

Szerintem nincs szükség új értékelési rendszerre, viszont helyükön kell kezelni az eredményeket.  

– hívta fel rá a figyelmet a szakember.

A Pisa-tesztek nemhogy nem az oktatás állapotáról árulkodnak, hanem éppen fordítva

Nagy Erzsébet szerint ugyanis a PISA-teszt általában igyekszik igazodni a 21. század kihívásaihoz. A szakértő szerint nagyon fontos lenne, ha az új kihívások nyomatékkal szerepelnének az iskolai programokban és az azokat meghatározó alapdokumentumokban is, tehát ez a változás indokolt, nagy kérdés, hogy a merev, központosított tantervi rendszerünk alapján ebben hogyan sikerül majd teljesíteni.

A PISA-teszt eredményei motivációul szolgálhatnak  a tantervi szabályozás és a súlypontok tekintetében. 

– emelte ki Nagy Erzsébet.

A tesztek követelményeinek legutóbbi változtatásai ugyanakkor majdhogynem feleslegesek

"Nincs sok értelmük." – mondta el róla a véleményét Garamvölgyi Zsolt.

A pénzügyi műveltség mérése például totális félreértése az e körbe tartozó ismeretek súlyának. A történelem folyamán a fejlődés hajtóereje mindig az emberi kreativitás, vállalkozószellem volt, napjainkra még inkább érvényes ez a megállapítás. 2000-ben az Unió sem véletlenül emelte a nyolc fejlesztendő kulcskompetencia közé a vállalkozóit, nem pedig a pénzügyi műveltséget.

Majd hozzátette: megoldani igazán sehol sem tudták a fejlesztését, ami magától értetődően a vállalkozói tevékenység diákok által történő gyakorlása révén valósulhat meg (diákvállalkozások). Magyarországon is afféle pótcselekvésként erőltetik a tanulók pénzügyi képzését, mert a vállalkozóival nem tudnak mit kezdeni.

"Teljes tévedés a kreativitás mérése is."

Garamvölgyi Zsolt kissé túlértékeltnek tartja ennek a kifejezett mérését is.

A kreativitás az ember azon képessége, amellyel új értéket teremthet. Előre nem láthatóan, több feltétel találkozásakor törhet felszínre, nem lehet megszabni, hogy "na, most legyél kreatív", vagyis a vizsgálatát egy adott pillanatra leszűkítve nem mérhető.

A 22-es "mérés" négy területre – a vizuális, írásos, tudományos és társadalmi kreativitásra – terjedt ki. A vizuális feladatok részeként különböző megadott elemekből kellett létrehozni képeket, posztereket.

"Kizárt, hogy pár perc alatt véletlenszerűen összeállított "alkotásokból" következtetni lehet a készítők kreativitására." - mondta el a szakértő

Majd így folytatta: akreatív írásnál mondatokat kellett befejezni vagy egyedi történeteket kellett kitalálni a megadott címek alapján, a maradék kettőnél tudományos és társadalmi problémákra kellett egyedi válaszokat adni.

Egészen bizonyos, hogy ezek az elvárások nem valósultak meg, a felmérésen született produktumok nem a diákok kreativitásának példái, nem eredeti ötletek - hanem az ismereteikből "bányászhattak elő" alkalmazható megoldásokat -, nem teremtettek értéket.

Ha az oktatásban megjelennek a társadalmi szakadékok, akkor a tesztek eredményeiben is

Ezt tükrözi, hogy a felmérésen a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű, több ismerettel rendelkező diákok értek el magasabb pontszámokat. Kutatások azt bizonyítják, hogy a tanulás, az ismeretek minél nagyobb mennyiségének elsajátítása nem növeli a kreativitást, épp ellenkezőleg.

Különböző korosztályok kreativitásának vizsgálata közben a szakemberek azt tapasztalták, hogy pár éves korban a gyerekek szinte 100 %-a rendelkezik e képességgel, amely arány az idősebb korúak felé haladva egyre csökken, felnőtteknél pedig 1-2 %. Ennek oka, hogy a játék, az alkotó tevékenység idősödve egyre inkább kiszorul a gyerekek életéből, különösen az ált. iskola felső tagozatába lépve, amikor az elsajátítandó ismeretek rájuk zúduló tömkelege szinte teljes erejüket-idejüket felemészti.

Ugyancsak a teszt alkalmatlanságát bizonyítják az egyes országok elért eredményei. A felmérésben részt vevő 64 ország közül a legjobb eredményt Szingapúr érte el (41 pont), holott kizárt, hogy több gondot fordítanának a kreativitás fejlesztésére, mint például a finnek. 

A kreativitást és a vállalkozószellemet nem mérni, hanem fejleszteni kéne. Az elsőt az alkotó tevékenység iskolai szerepének radikális növelésével, a másodikat a diákvállalkozások általános elterjesztésével.

– tette hozzá Garamvölgyi Zsolt.

Lehetnek a rossz Pisa-eredményeknek hatásai a gazdaságra, munkaerőpiacra vagy a társadalom egészére nézve?

"Magyarországnak gazdasági érdeke az, hogy növekedjen a nagy hozzáadott érték létrehozására képes munkaerő létszáma. Ez pedig olyan módszereken keresztül lehetséges, ami önálló gondolkodásra, együttműködésre és problémamegoldásra irányul." – Nagy Erzsébet szerint tehát végső soron nem mindegy, hogyan teljesítünk ezeken a teszteken.

Garamvölgyi Zsolt szerint ugyanakkor aligha állapítható meg bármilyen közvetlen összefüggés a munkaerőpiac összetétele és a Pisa-tesztek eredményei között.

"A szövegértésben elért eredmények kétségtelenül azt jelzik, hogy jelentős számú diák olvasni is alig tanul meg, s ez nyilván gondokat okoz a munkaerőpiacon. Ez azonban nem meghatározó." - mondta el.

Romániát manapság afféle bezzeg-országként emlegetik a médiában, holott csapnivaló - a miénkénél sokkal rosszabb - eredményeket értek el a PISA-felméréseken. De van még számos ország, amely a miénkhez hasonló teljesítményeket mutathat fel, gazdaságuk mégis prosperál. Sokkal inkább oka gazdaságunk gyenge teljesítményének az innovatív, produktív feltalálói-vállalkozói réteg hiánya.

A szakember szerint óriási probléma, hogy nincsenek ugyanis piacképes, külföldön eladható termékeink, amelyek értékesítéséből származó bevételek fedeznék a szükségleteink hiánytalan kielégítésére elegendő importtermékek árát, pótolnák a Magyarországon működő külföldi cégek által kivitt profitot.

Ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, hogy a képzés középpontjába a gondolkozás, a kreativitás, a vállalkozószellem fejlesztését állítjuk, ami feltételezi a közoktatás átfogó korszerűsítését.