Hullámvasútra kerültek a reálbérek, és még idén is ott maradhatnak
Átlagosan 6,6 százalékos béremelést terveznek idén a magyar cégek a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint, a Profession.hu szintén most közölt adatfelvétele pedig 8,4 százalékos átlagot mutatott ki.
Miért fontos ez? A most közöltek mellett az elmúlt hetekben több felmérés eredménye is napvilágot látott, és bár ezek forrása és módszertana némileg eltérő, a 2025-ös munkaadói és munkavállalói várakozásokra összességében most már jó képet kaphatunk belőlük.
A tervezett béremelések átlaga ezek alapján 7-8 százalék körül mozog, de szektorok és vállalatméret szerint nagyobb eltérések lehetnek (illetve a vállalatok egy kis része nem is tervez béremelést).
Alulnézet: a munkavállalók ennél jóval magasabb, legalább 10 százalékos béremelést éreznének szükségesenek, a két fél várakozása között a szokásosnál jóval nagyobb a szakadék.
Előzmények: a 2023-as reálbércsökkenést tavaly kiemelkedő reálbérnövekedés követte, a rendszerváltás óta csak kétszer, 2002-ben és 2017-ben nőtt az előző évhez képest átlagosan nagyobb mértékben a bérek vásárlóereje.
Számokban: A Randstad szerint a munkavállalók 45 százaléka több mint 20 százalékos emelést szeretne idén, de ezt a megkérdezett cégek egyike sem tervezi, a munkaadók 60 százaléka a 6-10 százalék közötti sávval számol.
A Prohuman még tavaly decemberben közölt adatot, náluk már akkor is 7 százalék volt a 2025-re várható átlagos emelés.
A K&H kkv bizalmi index 2024 utolsó három hónapjának adatai alapján a kkv-k vezetőinek közel háromnegyede számol béremeléssel.
A Hays Hungaryszerint a cégek 42 százaléka tervez a 6-10 százalékos sávban, és a munkavállalók 31 százaléka számít erre.
Egy tavaly év végi Trenkwalder felmérésszerint a munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével.
A 250 fő feletti, és a 10-49 fős vállalatoknál terveznek az átlagosnál némileg magasabb fizetésemelésekkel a GKI szerint, a nagyon kis cégek, illetve az 50-250 fő közötti középvállalatok az átlag alatt gondolkodnak.
Mi várható? A béremelés elmaradása vagy nem megfelelő mértéke miatt a dolgozók továbbra is nagy arányban próbálnak majd jobban fizető állásokra váltani, így a szinte teljes foglalkoztatás mellett is élénk maradhat az álláspiac, sok az álláskereső, de ezért végső soron nehezebb a váltás.
A keresett szakmákban dolgozók alkupozíciója az átlagosnál jóval erősebb marad, náluk a munkaerőhiány a meghatározó tényező.
Mivel a 2025-ös átlagos inflációt az elemzői konszenzus (a vártnál rosszabb januári adat után) most már körülbelül 4,5-5 százalékra prognosztizálja, a 7-8 százalékos átlagos emelés mindössze pár százalékos reálbér-emelkedést jelenthet idén. Az viszont egyöntetű várakozás, hogy valamilyen szintű reálbér-emelkedés biztosan lesz.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.