Paradigmaváltó felfedezés: likőr melléktermékéből olcsóbb akkumulátor készülhet

Paradigmaváltó felfedezés: likőr melléktermékéből olcsóbb akkumulátor készülhet
Gábor János  |  2025. 03. 04., 13:20

Mire jó még a szeszes ital? Ami a gyártása után marad, akár akkumulátor alapanyaga is lehet, és olcsóbb, biztonságosabb alternatívát hozhat, mint a lítium-ion.

A Kínai Elektronikai Tudományok és Technológiai Egyetem (UESTC) kutatói a népszerű kínai baijiu likőr melléktermékét alakították át, hogy magas teljesítményű anódtároló anyagot készítsenek nátrium-ionos akkumulátor gyártásához, ami a következő generációs energiatároló megoldások egyik ígéretes alternatívája lehet. A kutatók szabadalmat kértek és kaptak a módszerre, így most azon dolgoznak, hogy felskálázzák a technológiát.

A baijiu (eredeti nevén „Shaojiu”), egy színtelen, jellegzetes ízvilágú kínai likőr, amely búzából vagy rizsből készül. Az alkoholtartalma 35-60 százalékos, és évtizedek óta Kína egyik legnépszerűbb szeszes itala, mind a helyiek, mind pedig a turisták körében, ezért nagyon nagy mennyiségben gyártják. A UESTC kutatói rájöttek, hogy a baijiunak nem csak a gasztronómiában juthat szerep. A desztillálása során keletkező üledékről kiderült: remekül használható nátrium-ionos akkumulátorok energiatároló kapacitásának javítására.

Alaposan feljavíthatják a nátrium-ionos akkumulátor teljesítményét

A lítium-ionos akkumulátor jelenleg a globális energiaátmenet egyik kulcsfontosságú eszközének számít, hiszen segíti a fosszilis energiahordozóktól történő elmozdulást. A gyártásának magas költségei és a vele kapcsolatos biztonsági aggályok miatt azonban a tudósok más alternatívákat is keresnek. A nátrium-ionos akkumulátor olcsóbb és megbízhatóbb lehetőséget kínál, de az eddigi eredmények alapján sajnos alacsony hatékonysággal rendelkezik, ami csökkenti a teljesítményét, miközben egyelőre az energiasűrűsége és élettartama sem túl fényes a lítium-ionos vetélytárshoz képest.

Az UESTC csapata, Liu Xingquan professzor vezetésével, alternatív szénforrást keresett az anódhoz - így figyeltek fel a Szecsuan tartománybeli baijiu-gyártó cég melléktermékeire. A Wuliangye, mint az egyik legnagyobb kínai italtermelő, jelentős mennyiségű üledéket produkál a gyártás során, amit általában takarmányként vagy műtrágyaként használnak fel. A kutatók más utat választottak: több lépésben (mosás, szárítás, savas kioldás és előszenesítés) feldolgozták az üledéket, majd a szilíciumtartalom eltávolítása után nátrium-hidroxidot alkalmaztak és magas hőmérsékleten aktiválták a kemikáliát, végül etil-ortoszilikátot adtak hozzá – részletezi a South China Morning Post.

Ígéretes a likőr melléktermékével készült akkumulátor, de még van mit javítani

A végső keveréket ultrahanggal, majd ismételten magas hőmérsékleten kezelték, hogy szilíciummal dúsított anyagot hozzanak létre, amit aztán HC-1100Si-1-nek neveztek el. A tanulmány szerint ezt az anyagot használták anódként egy nátrium-ionos akkumulátor előállításához, ami 281,5 mAh/g kapacitást mutatott és ennek 91,9 százalékát még 100 ciklus után is megtartotta.

Bár ez a kapacitás és tartósság elmarad a kereskedelmi forgalomban lévő akkumulátorok tulajdonságaitól, a kutatók szerint remekül használható megoldást találtak olyan alkalmazásokhoz, amelyeknél gyakori töltésre és kisütésre van szükség, nem pedig hosszú távú teljesítményre, egyetlen feltöltéssel, mint az elektromos autók esetében. Figyelemreméltó, hogy a vegyszeres szénforrások jelenleg magas költségekkel járnak, így a likőr üledékének felhasználása anód gyártásához olcsóbb és környezetbarátabb alternatíva lehet. A kutatók éppen ezért minden energiájukkal azon lesznek, hogy felskálázzák az ígéretes megoldás teljesítményét a későbbi piacra vezetéshez.

Címlapkép: freepic.diller - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS