Látványos természeti jelenségre figyelhetnek fel a Tihany területére látogatók: az elmúlt hetek csapadékszegény időjárása miatt ismét előbukkant a Belső-tó kis szigete. A sekély, mindössze csapadékvízből táplálkozó tó érzékenyen reagál az időjárási szélsőségekre – most sincs ez másként.
Egy sziget, ami hol van, hol nincs
A tó közepén felbukkanó sziget nem újdonság, az elmúlt három évben már többször is megmutatta magát, sőt, történelmi források szerint az 1940-es évek előtt szinte állandóan látható volt egy kis félsziget formájában. A sziget megjelenése és eltűnése teljes mértékben az időjárástól függ: ha sok a csapadék, a tó víztükre összefüggő marad, aszályos időben azonban a vízszint csökkenésével újra felszínre kerül a sziget.
A legutóbbi teljes vízborításra 2023 tavaszán volt példa. Azóta a sziget hol eltűnik, hol újra előbukkan, jelenlegi területe nagyjából 1500 négyzetméter. „A lapos kúphoz hasonló képződmény felszíne döntően kővel borított, helyenként az ember által még nem bolygatott réteges szerkezettel” – mondta el Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője.
Miért ennyire kiszolgáltatott a tó?
A Belső-tó egy vulkáni kráterben alakult ki, a környező vízgyűjtő területről kizárólag csapadékvíz táplálja. Legmélyebb pontján is csak körülbelül négy méter mély, az átlagos vízmélysége pedig alig egy méter. Ez a sekélység és a természetes vízutánpótlás teljes hiánya magyarázza, hogy a tó különösen érzékenyen reagál az időjárási változásokra, így az egyre gyakoribb aszályos időszakok látványos nyomot hagynak rajta.
Korábbi tervek: vízpótlás a Balatonból
A vízszint ingadozása régóta foglalkoztatja a szakembereket. Az elmúlt évtizedekben többször is felmerült, hogy a Balatonból pótolnák a tóból hiányzó vizet, sőt, műszaki tervek is készültek. A megvalósítás végül elmaradt, részben azért, mert csapadékosabb időszakokban éppen ellenkező probléma merült fel: ilyenkor a Belső-tóból kellett átszivattyúzni a felesleges vizet a Külső-tóba.
Romló vízminőség, különleges élővilág
A tó ökológiai helyzete sem megnyugtató. A lefolyástalan meder miatt a víz sótartalma folyamatosan emelkedik, ami gátolja a vízinövények fejlődését, miközben kedvez a sótűrő fajoknak. A magas szervesanyag-tartalom miatt gyakori az algavirágzás, ami tovább rontja a vízminőséget.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park meg is kezdte a helyzet kezelését: egy ülepítőt építettek, amely megszűri a településről érkező csapadékvizet, emellett a Külső-tóból hínárt telepítettek át a Belső-tóba.
Bár a tó ökológiai állapota folyamatos odafigyelést igényel, a Belső-tó még mindig egyedülálló természeti érték. Nemcsak a különleges sziget és a változó vízszint miatt, hanem mert itt található az ország egyik legnagyobb, több ezres ürgekolóniája is. Az ürgék életét korábban „ürgemozin” keresztül is bemutatták, 2024 nyarán pedig egy különösen játékos példányról készült fotósorozat hozta lázba a természetfotósokat.
A Belső-tó tehát egyszerre hordozza a természet csodáját és sérülékenységét. A sziget felbukkanása látványos jelenség, de egyúttal figyelmeztetés is arra, hogy az éghajlatváltozás, az aszályok és az emberi hatások milyen gyorsan formálják át ezt a különleges természeti kincset.
A legfrissebb természeti cikkek
