Itt a mesterterv: az önkiszolgáló kasszák csak a kezdet, így tűnnek el a pénztárak a magyar boltokból

Pénzcentrum: Hogyan látod az eladó nélküli boltok szerepét a jövő kiskereskedelmében, különösen Magyarországon?

Kende Gábor: Először is, fontos tisztázni egy gyakori félreértést: nem eladó nélküli boltok, hanem inkább pénztármentes boltok ezek. A technológia lényege, hogy a hagyományos pénztárakat – legyen az személyzet által kezelt vagy önkiszolgáló kassza – teljesen kiváltja. A rendszer automatikusan érzékeli, hogy a vásárló mit vesz le a polcról, és a vásárlás végén egyszerűen leszámlázza az összeget. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lenne személyzet a boltban. Az árukészletet folyamatosan frissíteni kell, a rendeléseket intézni kell, a vásárlók kérdéseire válaszolni kell, és persze a boltot is tisztán kell tartani.

Ezek a feladatok még mindig emberi munkaerőt igényelnek, és ez így is marad a belátható jövőben – lehet, hogy 30-50 év múlva más lesz a helyzet, de egyelőre a technológia csak a pénztárakat váltja ki, nem az embert.

A pénztármentes boltok viszonylag új fejlesztésnek számítanak: az első ilyen üzletet az Amazon nyitotta meg 2018-ban az Egyesült Államokban, egy saját fejlesztésű rendszerrel, amelyet már 2016-ban elkezdtek kidolgozni. Azóta dinamikusan terjed, és egy nemrég olvasott előrejelzés szerint 2027-re már több mint 12 ezer ilyen bolt lesz világszerte. Ez nagy számnak tűnik, de ha azt nézzük, hogy például Magyarországon körülbelül 100 ezer kiskereskedelmi egység működik, akkor arányaiban még mindig egy feltörekvő technológiáról beszélünk. A fejlődés iránya viszont egyértelmű, és számos megoldás létezik a kasszák kiváltására. Az Amazon technológiáján alapuló rendszer – amelyet mi is használunk – kamerákkal és súlyérzékelő polcokkal működik, de emellett van például önkiszolgáló kasszás megoldás és RFID chipes rendszer is. Ezek mind arra építenek, hogy a vásárlás élményét gyorsabbá és kényelmesebbé tegyék – de a bolti személyzet szerepét egyelőre nem váltják ki teljesen. Viszont a trend dübörög, a klasszikus bevásárlást minél kényelmesebbé szeretnénk tenni, és ennek a tortának az egyik szelete az a vásárlási folyamat lesz, amit mi is kínálunk.

És hogyan nézne ki szerinted a klasszikus vásárlás kényelme tényleg a jövőbe tekintve?

Ha igazán a jövőbe nézünk, akkor a vásárlás egy teljesen új szintre léphet. El tudom képzelni, hogy egyszer az arcunkat összekötjük a bankkártyánkkal, és innentől kezdve nincs szükség sem kasszára, sem külön üzletekre. Bemész egy nyitott térbe, végigsétálsz, leveszed a termékeket – ruhát próbálsz, könyvet lapozgatsz –, és ahogy kilépsz a területről, automatikusan megtörténik a fizetés. A rendszer pedig azonnal szétosztja az összeget azoknak a boltoknak, akiknél vásároltál. Ennél kényelmesebb vásárlási élményt el sem tudok képzelni. Az emberek többsége – és ezt ne felejtsük el – még mindig szeret személyesen vásárolni. Szereti megtapogatni a terméket, megnézni, hogy tényleg olyan-e, mint amilyet elképzelt. A fizikai boltok nem fognak eltűnni, mert mindig lesz egy réteg, aki az élményt is keresi a vásárlásban.

Jó, hogy említed az Amazont, az ő technológiájuk vegyes eredményeket hozott: egyes nagyobb üzleteikben visszavonták a rendszert, míg kisebb boltokban továbbra is sikeresen alkalmazzák. Hogyan értékeled ezeket a nemzetközi tapasztalatokat, és milyen tanulságokat vonhatunk le belőlük a hazai piacra vonatkozóan?

Nagyon jó kérdés, és ha az Amazon anno megkérdezett volna engem, amikor megnyitotta az első üzletét, azt tanácsoltam volna, hogy ne próbálkozzanak nagy méretű boltokkal – mert ez a technológia egyszerűen nem erre való. Hiába működnek a világban akár 500 négyzetméteres pénztármentes boltok, szerintem ez nem a helyes irány. Az Amazon ezt saját tapasztalatból is megtanulta: bezárták a nagyobb üzleteiket, és helyette 167 kisebb boltot nyitottak, mert ezekben a formátumokban sokkal jobban működik a rendszer.

A technológia ugyanis elsősorban a kisebb választékra és gyors vásárlásra optimalizált boltokban hozza ki az igazi előnyét. Azokban az üzletekben, ahol a vásárló 100-200 termék közül válogathat, gyorsan be tud ugrani, leveszi, amire szüksége van, és már ki is sétál. Ezért mi sem tervezünk nagy méretű boltokat – még hosszú távon sem. A mi koncepciónk a 20, 50, maximum 80 négyzetméteres boltokra épül, mert itt van értelme igazán ennek a technológiának.

Milyen előnyöket és kihívásokat látsz a pénztárak nélküli boltok bevezetésében Magyarországon, különös tekintettel a hazai vásárlói szokásokra és technológiai elfogadottságra? Ugye a robotkasszáknál is azt tapasztoljuk, hogy igencsak megosztják a vásárlókat, a boltok persze azért előre mennek...

Szerintem minden technológiai fejlesztés jó, ami segíti a kiskereskedőket, legyen szó önkiszolgáló kasszáról, RFID chipes rendszerről vagy éppen a mi megoldásunkról. Az viszont kulcsfontosságú, hogy melyik technológia terjed el igazán – és ezt végső soron mindig a vásárlók fogják eldönteni.

Az önkiszolgáló kassza például már harminc éve létezik, és ennyi idő alatt volt lehetőség fejleszteni, tökéletesíteni. De azt látjuk – és ezt nem mi mondjuk, hanem a nemzetközi kutatások –, hogy az Egyesült Államokban már elkezdték visszaállítani a hagyományos kasszákat bizonyos helyeken. Az emberek ugyanis egyre inkább érzik, hogy az önkiszolgáló kasszák mellett túl sok a munka. Vedd le a polcról a terméket, tedd a kosárba, majd a kasszánál egyesével szkenneld be, tedd át egy másik kosárba – gyakorlatilag a vásárlónak kell elvégeznie azt a munkát, amit korábban a pénztárosok csináltak.

Ezzel szemben a mi technológiánk teljesen más filozófiára épül: a vásárló egyszerűen bemegy, leveszi a terméket a polcról, akár zsebre is teheti, sétálhat vele, vagy akár meg is eheti a boltban, és amikor kilép az üzletből, az összeg automatikusan levonásra kerül. Nem kell külön szkennelni, méricskélni vagy bármit elvégezni saját magunknak. Ez az igazi kényelmi megoldás, ami nem nehezíti a vásárlás élményét, hanem épp ellenkezőleg, gördülékennyé és gyorssá teszi.

Ezzel azt mondod, hogy bármennyire is futurisztikusnak tűnnek most ezek a boltok, pont hogy kisebb technológiai tudással is elérhető?

Itt nyilván az is kérdés, honnan indulunk. De ha valaki már egy applikációig el tud jutni, annak a mi megoldásunk biztos, hogy egyszerűbb.

Ha egyszer az emberek megszokják és megszeretik ezt a bolttípust, akkor egyértelművé válik, hogy ez a rendszer kevesebb időt és energiát igényel, mint egy önkiszolgáló kassza. Persze, az ilyen technológiák elsőre mindig idegenek lehetnek, és sokan ragaszkodnak a megszokott vásárlási élményhez – beszélgetni az eladókkal, sorban állni –, bár azt én máig nem értem, miért. Gondoljunk csak bele: egy átlagos ember élete során körülbelül két évet tölt el sorban állással – a közértben, a gyógyszertárban, a benzinkúton. Két teljes év! Pedig ezt az időt sokkal hasznosabban is el lehetne tölteni. A mi boltjainkban például az első nyitásunkkor 9 másodperc alatt végbement egy vásárlás. Bemész, leveszed a terméket, kisétálsz – és ennyi. Nincs szkennelés, nincs fizetési folyamat, egyszerűen csak használod a rendszert, és az automatikusan levonja az összeget az applikációdból.

A technológia előnye nemcsak a gyorsaság, hanem a rugalmasság is. A boltok 24 órában nyitva tarthatók, kevesebb személyzettel működhetnek, és hétvégén is bármikor vásárolhatsz. Ezért gondoljuk azt, hogy hosszú távon a kiskereskedelem ebbe az irányba fog elmozdulni, persze ez nem egy-két nap alatt fog végbemenni.

A Kende Retail milyen technológiai megoldásokat alkalmaz az eladó nélküli boltok kialakításában? Hogyan biztosítjátok a rendszer megbízhatóságát és a vásárlói élményt? Mennyiben tekinthetők ezek a megoldások forradalminak nemzetközi összehasonlításban?

A technológia, amelyet használunk, a Cloudpick nevű kínai vállalat fejlesztése. Ők rendelkeznek világszerte a legtöbb automatizált kiskereskedelmi egységgel, vagyis náluk van a legtöbb tapasztalat ezen a területen. A fejlesztéseiket már 2017-ben elkezdték, és jelentős előnyben vannak a piacon. Amikor elindultunk, egy régi barátom – akivel együtt dolgoztunk az első boltok megnyitásán – azt mondta: ha az Amazon, amely lényegében a világ összes pénzén ül, ezt a technológiát választotta, akkor ez nekünk is jó lehet. Ezért döntöttünk mi is a Cloudpick mellett a többi technológiai cég helyett. Magyarországon kizárólagos képviselettel rendelkezünk, és Európában is képviseljük őket, olyan nagyvállalatokkal dolgozva, amelyeknek hazai és nemzetközi érdekeltségei is vannak.

A mi szerepünk azonban messze túlmutat azon, hogy egy kész technológiát "leveszünk a polcról". A Cloudpick rendszere tulajdonképpen csak annyit tesz, hogy azonosítja, mi kerül a vásárló kosarába – minden más, az applikáció, a háttérrendszer és az ügyféltámogatás a mi fejlesztésünk. Egy ilyen rendszer működtetéséhez erős IT háttérre van szükség, hiszen alkalmazkodnunk kell a magyar és az európai piaci körülményekhez, és a megbízható üzemeltetéshez folyamatos fejlesztések szükségesek. Ezért is mondhatjuk, hogy a megoldásaink nemcsak technológiailag fejlettek, hanem piacra szabott, gyakorlati szempontból is valóban működőképes innovációt jelentenek.

Mit jelent a Kende Retail számára, hogy olyan nemzetközi óriásvállalat, mint a Coca-Cola is befektetett ebbe a technológiába? Milyen szerepet játszik a partnerség a cég stratégiájában, és milyen jövőbeli terveik vannak a közös munka terén? A cél inkább a Yettel-székház szerű kisebb egységgel való elárasztás, vagy távlatokban például egy nagyon lánc szatelit egységévé válni, például kihelyezni x helyre x konténert, ahogy azt például a közeljövőben már az Auchannal is tervezitek?

A Kende Retail két fő irányban mozog. Egyrészt meglévő üzletek automatizálását végezzük, mint például a Máltai Szeretetszolgálat Fény utcai piacán lévő boltját, ahol a teljes rendszert átalakítottuk. Másrészt új, önálló egységeket hozunk létre, akár beltéren, akár kültéren. A beltéri megoldásainkat mikro marketeknek vagy szatellit üzleteknek nevezzük, és kifejezetten előnyösek abból a szempontból, hogy a lehető legközelebb viszik a vásárlókhoz a termékeket. Egy irodaház esetében például a dolgozóknak csak le kell sétálniuk a lobbiba, hogy megvegyék, amire szükségük van – ennél kényelmesebb megoldás alig létezik. Kültéri környezetben pedig mobil üzleteket alkalmazunk, amelyek rugalmasan telepíthetők ott, ahol szükség van rájuk.

A Coca-Cola ebből a szempontból különleges partner. Az összes többi ügyfelünk – kiskereskedelmi láncok és más üzleti partnerek – főként hagyományos boltok átalakításában vagy mobil üzletek telepítésében gondolkodik. A Coca-Cola viszont mikro market-hálózatot fejleszt velünk, és nemcsak Magyarországon, hanem 29 másik országban is bevezetné ezt a megoldást. Az Egyesült Államokban a Coca-Cola már dolgozik olyan technológiai partnerekkel, mint például az Amazon, így számukra nem ismeretlen az automatizált kiskereskedelem koncepciója.

Illetve, ahogy a kérdésed vége is utalt rá, hamarosan egy mobil üzletet nyitunk az Auchan számára. Kiemelkedően innovatív és bátor partnerre találtunk bennük, akik elsőként vágtak bele Magyarországon egy automatizált mobil üzlet pilotprojektjébe. A Bikás parkban felállított üzlet indulását március elejére tervezzük, a jelenlegi tesztelési fázis pedig nagyon ígéretes eredményeket hoz. Amennyiben a tesztidőszak sikeres, egyeztetéseket kezdünk a folytatásról. Nagyon optimisták vagyunk, hiszen az Auchan már Franciaországban és Romániában is használja a technológiánkat, így a következő lépés természetesen Magyarországon is az automatizált és mobil üzletek fejlesztése lehet.

Amikor a Yetteles Coca-colás bemutatón voltunk, bennem is felmerült a kérdés: mivel jobb tényleg egy ilyen makro bolt, mint néhány étel-, italautomata. Azokból is ugyanúgy meg tudok vásárolni ilyesmi dolgokat. Mégis mi akkor a csábereje ezeknek a kassza nélküli boltoknak?

Az ételautomaták kétségtelenül jó megoldások, és minden automatizált technológia hasznos lehet a piacon. Magyarország ráadásul még ebben is le van maradva a többi európai országhoz képest – csak egy példa: míg nálunk körülbelül 20-22 ezer automata működik, addig Olaszországban ez a szám eléri az egymilliót. Tehát a különbség óriási.

Az automaták azonban nem nyújtanak teljes körű megoldást, mert egy-egy gép általában csak egyetlen terméktípust kínál. Ha például egy szendvicset, egy üdítőt és egy csokit szeretnél vásárolni, akkor három különböző automatát kell használnod, háromszor kell fizetned, és háromszor kell végigmenni a vásárlási folyamaton. Ez nemcsak időigényes, hanem kényelmetlen is, különösen egy gyorsan mozgó vásárló számára.

A mi technológiánk éppen ebben hoz minőségi ugrást. Egy kicsi, néhány négyzetméteres bolttérben széles választékot kínálunk, legyen szó üdítőkről, snackekről, szendvicsekről vagy más gyorsan fogyasztható termékekről. A vásárlónak csak egyszer kell azonosítania magát – például egy QR-kód beolvasásával –, és utána szabadon válogathat, nem kell külön gépekkel bajlódnia. A Yettel székházban például mindez kilenc négyzetméteren elfér, miközben egy automatákkal megoldott rendszerhez jóval nagyobb helyigény és sokkal több tranzakció lenne szükséges. Ez az egyszerűség és rugalmasság az, ami igazán vonzóvá teszi ezt a megoldást a hagyományos automatákkal szemben.

Hogyan befolyásolhatják az eladó nélküli boltok a munkaerőpiacot, különösen a kiskereskedelmi szektorban? Látsz esélyt arra, hogy nagyobb léptékben csökkenjen a kiskereskedelem folyamatos munkaerőigénye?

Ez egy gyakran felmerülő kérdés, és teljesen érthető is. A technológia biztosan csökkentheti a munkaerőigényt a kiskereskedelemben, de fontos látni a teljes képet. Először is, jelenleg és az elmúlt években is munkaerőhiány jellemzi a szektort. A nagy kiskereskedelmi láncok folyamatosan küzdenek azzal, hogy megfelelő számú alkalmazottat találjanak, így a technológiai fejlesztések valójában nem feltétlenül elbocsátásokhoz vezetnek, hanem inkább a hiányzó munkaerőt pótolják.

Másrészt ezek a boltok nem teljesen személyzet nélkül működnek. A pénztárosok szerepe ugyan megszűnik, de az üzletekben továbbra is szükség van dolgozókra az áruk feltöltésére, a rendelések kezelésére, a vásárlók segítésére és az üzlet karbantartására. Akik korábban pénztárosként dolgoztak, megfelelő átképzéssel más feladatokat is elláthatnak.

Végül érdemes történelmi perspektívába helyezni ezt a változást. Számtalan szakma szűnt már meg az idők során – ma már nincs szükség képcsöves tévé szerelőkre vagy lámpaoltogatókra, pedig egykor ezek is fontos foglalkozások voltak. A pénztárosi munka is egy ilyen irányba mozdulhat el, de ez nem egyik napról a másikra fog történni. A folyamat fokozatos lesz, és az érintetteknek lesz lehetőségük alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Az utóbbi évek inflációs válsága nemcsak Magyarországon, hanem például az Egyesült Királyságban is jelentősen megemelte a bolti lopások számát, ami már látható veszteséggé duzzadt. Ilyen környezetben mennyire reális az eladó nélküli boltok térhódítása? Milyen biztonsági intézkedéseket alkalmaztok a lopások és visszaélések megelőzésére?

Ez most egy nagyon aktuális kérdés, hiszen valóban világszerte növekszik a bolti lopások száma. Most volt Düsseldorfban egy évente megrendezésre kerülő esemény, ahol egy olyan adat is elhangzott, miszerint évente 1,2 trillió dollárra becsülik a kiskereskedelmi lopások értékét, ami már nemzetgazdasági szintű probléma.

A mi üzleteink ebből a szempontból biztonságosabbak, mint a hagyományos boltok, mert a belépéshez a vásárlónak azonosítania kell magát. Minden be van kamerázva, és csak bankkártyás azonosítással lehet belépni, így az elkövető könnyen beazonosítható, ha visszaélés történik. Bár nálunk nincs arcrögzítés, a belépési adatok és a biztonsági kamerák felvételei elérhetők az üzemeltető számára. Ha lopás történik, a bankok a rendőrségi megkeresésre kötelesek kiadni az elkövető adatait. Ettől függetlenül lopás nálunk is előfordulhat, hiszen a kiskereskedelemben a veszteségek egy része mindig a vásárlóktól származik.

Viszont fontos látni, hogy a lopások nagyobb része nem a vevőkhöz, hanem a belső visszaélésekhez köthető – például a pénztárosok, dolgozók és beszállítók közötti összejátszásokhoz. A lopások kétharmada ilyen, ami bődületesen nagy szám. A mi rendszerünk épp ezt a kockázatot csökkenti, hiszen nincs kassza, nincs készpénz, és minden tranzakció digitálisan nyomon követhető.

Hogyan tervezitek biztosítani, hogy az idősebb generációk és a vidéki területeken élők is könnyen hozzáférjenek és használhassák az eladó nélküli boltokat, figyelembe véve a digitális eszközök és bankkártyák eltérő elterjedtségét? Cél-e egyáltalán ennek a vásárlói rétegnek az elérése, vagy inkább teljesen más irányba kellene gondolkodnunk?

Van egy kifejezetten az idősebb vásárlók számára kialakított megoldásunk, amely nem kényszeríti őket arra, hogy mélyebben megismerjék a modern technológiát, például az applikációkat vagy a bankkártya-hozzárendelést. Ehelyett egy egyszerű érintős kártyát biztosítunk, amelyet csak oda kell érinteni a belépéshez, majd a vásárlás után automatikusan megtörténik a fizetés a háttérben. Így az eladó nélküli boltok használata ugyanolyan egyszerű lehet, mint egy hagyományos üzleté, még a technológiával kevésbé jártas emberek számára is.

A vidéki ellátás szempontjából is fontosnak tartjuk ezt a modellt. Jelenleg Magyarországon 318 olyan település van, ahol egyáltalán nincs bolt, és számos olyan falu, ahol az üzletek délután kettőkor bezárnak, így aki később végez a munkával, már nem tud vásárolni. A nagy kiskereskedelmi láncok számára az ilyen kistelepülések gazdaságilag nem fenntarthatóak, hiszen egy 70-200 fős faluban egy hagyományos bolt nem tud nyereségesen működni.

Ezért ebben a kérdésben az állam szerepvállalása lenne kulcsfontosságú. Az eladó nélküli boltok alacsony költséggel és 0-24 órás nyitvatartással biztosíthatnák az alapvető élelmiszerek, higiéniai termékek és akár vény nélküli gyógyszerek elérhetőségét. A technológia készen áll, az egyetlen kérdés az, hogy lesz-e állami támogatás a vidéki települések ellátására.

Milyen bolt- és konténerszámokra készülhetünk Magyarországon a következő években? Látsz-e esélyt arra, hogy Magyarországon az eladó nélküli boltok gyors terjedésnek induljanak, vagy inkább lassú, fokozatos bővülésre számítasz?

Azt gondolom, hogy a pénztár nélküli boltok terjedése lassú, fokozatos építkezés lesz, nem pedig egy gyors felfutás. Jelenleg minden nagyobb szereplő – köztük az Auchan is – pilotüzleteket nyit, hogy kipróbálja a rendszert. Ezek az első boltok meghatározzák, hogy milyen ütemben lehet majd skálázni a technológiát.

Egyedüli kivétel a Coca-Cola, amely már túl van a pilot szakaszon, és 29 országban szeretné bevezetni ezt a megoldást. Ez jelenthet egy robbanásszerű növekedést, de még náluk sem egyik napról a másikra történik a terjeszkedés. A nagyvállalatok nem döntenek hirtelen: a Coca-Cola például jelenleg évi öt boltot tervez nyitni, ami továbbra is egy lassú, fokozatos növekedési modell.

Ha sikerül a nemzetközi piacon is bizonyítani, az gyorsíthatja a bővülést, de még akkor is minden új piac egy pilotüzlettel indul. Egyetlen ország sem fog azonnal száz boltot rendelni, előbb ki kell próbálniuk a rendszert, tesztelniük kell a fogyasztói reakciókat, és csak utána döntenek a nagyobb volumenű terjeszkedésről. Összességében tehát a következő években stabil, de fokozatos növekedésre számítunk, ahol az ütemet elsősorban a piac visszajelzései és a partnereink döntései határozzák meg.

A megtérülésről ezzel kapcsolatban mit tudnál elmondani? Engem azért nem lepne meg, hogyha itt egy nagyon drága technológiáról beszélgetnénk...

A nagyvállalatok ritkán osztanak meg konkrét megtérülési adatokat, de annyi biztos, hogy ez egy lassan megtérülő technológia, mivel a bevezetése nem olcsó. Ahogy azonban egyre nagyobb számban terjed el, és skálázhatóvá válik, az árak csökkenhetnek, ami felgyorsíthatja a terjedését.

Korábban említetted, hogy voltaképpen ebbe az egész pénztár nélküli bolti koncepcióba a Covid-világjárvány lökött bele. Előtte teljesen mással foglalkoztál. Hogyan jött mégis akkor a kiskereskedelemnek pont ez a némileg még mindig futurisztikusabb szegmense?

Mindig is vonzottak az új technológiák, és az eddigi üzleteim gyakran megelőzték a korukat. Például én hoztam be Magyarországra a kapszulás kávét, még mielőtt az igazán elterjedt volna. Akkoriban azonban a minőség még nem volt olyan kifinomult, mint ma, és ha lett volna elég tőkém és kapcsolatrendszerem, talán már akkor hatalmas sikert arathattam volna ezen a területen.

A pénztármentes boltok ötlete viszont teljesen véletlenül talált meg. Akkoriban sok időm volt újdonságokat keresni, de nem tudatosan kutattam ilyen megoldások után, egyszerűen csak belefutottam ebbe a témába. Miután utánanéztem, kiderült, hogy ezt az Amazon kezdte el fejleszteni 2016-ban, és 2018-ban nyitotta meg az első boltját. Számomra az Amazon egy etalon, mert elképesztő méretű vállalatot építettek fel, és mindig az innováció élvonalában járnak. Ezért gondoltam, hogy érdemes mélyebben is beleásni magam a témába.

Ekkor kezdtem világszinten utánajárni a technológiának – az Egyesült Államoktól Kínáig, Európán át minden komoly szereplőt megkerestem. Nagyon alapos szűrés után végül a Cloudpick mellett döntöttünk, mert ők rendelkeztek a legjobb megoldással és a legnagyobb tapasztalattal ezen a területen. Így indult el a Kende Retail története az automatizált boltok világában.

Akkor ezzel félig meddig azt is mondod, hogyha nem lett volna a Covid-válság, akkor Kende Retail sem lenne?

Valószínűleg nem lett volna Kende Retail a Covid nélkül – vagy ha mégis, teljesen más formában. A járvány óriási lökést adott ennek a technológiának, és akkoriban úgy gondoltuk, hogy a Covid időről időre visszatérhet. Ezért is láttam ebben a koncepcióban egy hosszú távon is működőképes megoldást, hiszen az eladó nélküli boltokkal szabályozható a vásárlók száma, elkerülhetők a sorok, és könnyen betarthatók az akkori szigorítások.

Viccesen szoktam mondani, hogy korábban még a közelébe sem jártam ennek a szektornak – sem a kiskereskedelmi üzemeltetők, sem a nagy láncok nem voltak a radaromon. De az elmúlt évek során sikerült kiépíteni a kapcsolatokat, és most már jól ismerem a piacot, függetlenül attól, hogy egy-egy vállalat végül belevág-e a projektbe vagy sem.

A beszélgetésünk során elsősorban a kiskereskedelemben egyre nagyobb szerepet kapó pénztár nélküli boltokkal foglalkoztunk. Mivel korábban említetted, hogy mindig is vonzottak az innovációk, arra lennék kíváncsi, hogy ha 5-10-15 éves távlatban gondolkodunk, milyen trendeket és fejlesztéseket látsz még a digitalizált és automatizált vásárlás jövőjében? Milyen új megoldások tűnnek ígéretesnek, akár a nemzetközi expókon, akár saját kutatásaid alapján?

Az automatizáció és a digitalizáció mellett a robotizáció lesz a következő nagy lépés, amely alapjaiban változtathatja meg a kiskereskedelmet. Mindennek az alapja a mesterséges intelligencia, amely nálunk is kulcsszerepet játszik: az MI kezeli a súlyérzékelők és kamerák adatait, összeállítja a kosártartalmat, számláz, és végigvezeti a vásárlási folyamatot emberi beavatkozás nélkül. A robotok szerepe folyamatosan növekszik, és már most léteznek olyan megoldások, ahol automatizált rendszerek állítják össze a vásárlói rendeléseket a háttérben.

A gyorséttermi hálózatokban például elterjedtek a digitális rendelőpanelek, és hasonló koncepció kezd megjelenni a kiskereskedelemben is: a vásárló kiválasztja, mire van szüksége, a robot pedig összeállítja a csomagot, amelyet egy futószalagon kap meg. Bár az online vásárlás egyre népszerűbb, minden piackutatás azt mutatja, hogy a vásárlók többsége továbbra is a fizikai üzleteket részesíti előnyben. A mi célunk, hogy a lehető legkényelmesebbé tegyük ezt az élményt: a vásárló bejön, leveszi a terméket, visszateheti, ha mégsem kell, és csak az kerül felszámolásra, amit valóban elvisz. Sokan próbálják „trükközéssel” tesztelni a rendszert – például eldugják a zsebükbe a terméket –, de mi könyörgünk nekik, hogy tegyék csak meg, mert ugyanúgy ki lesz számlázva.

A jövő tehát egyre inkább a robotizált és mesterséges intelligenciával támogatott vásárlási élmény felé halad, ahol az ügyfél kényelme áll a középpontban. És ezen a területen még rengeteg izgalmas fejlesztés várható.

(Címlapkép: Hajdú D. András)