Első fokon egy év próbára bocsátották és 118 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték a Város Mindenkié (AVM) három aktivistáját, akik még 2020-ban egy akcióval hívták fel a figyelmet a közvécék hiányára – írja hétfőn kiadott közleményében az Utcajogász Egyesület. 

Az AVM aktivistái a fokozatosság elvét betartva, egy hosszas közéleti kampányt követően, amiről a Mércén is beszámoltunk, 2020 novemberében újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdtek. Ennek keretében stenciles technikával, festékszóróval fújtak fel az illemhelyek hiányára vonatkozó feliratokat a Ferenciek terére és a Városház utcába. 2021 januárjában a három aktivistát gyanúsítottként idézték be a rendőrségre kétszázezer forint kár okozása miatt. A kétszázezer forintot a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az V. kerületi önkormányzatnak, ám mint az később a vegyészszakértői véleményből világossá vált, a feliratok acetonnal is eltüntethetők lettek volna, így a megállapított összeg aránytalanul magas volt – írja a jogvédő szervezet. 

Az aktivisták elismerték, hogy a feliratokat felfestették, ám bűnösségüket tagadták.

A bíróság 2025. február 25-én kelt ítélete szerint azonban, habár a vádlottak céljai méltányolandók voltak, az általuk választott eszköz nem volt megfelelő, tettükkel korlátozták a Főváros tulajdonhoz való jogát, és megrongálták az addig kifogástalan állapotban lévő térkövet, így a társadalomra veszélyes tettet hajtottak végre. Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint azonban az aktivisták elsősorban politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével kapcsolatban a jogvédő szervezet önkéntes ügyvédje, Dr. Tran Dániel elmondta:

„Öt éve húzódik már ez az ügy, a három aktivista mindvégig konzisztensen ugyanazt állította, és következetesen állt ki az igazáért. A bíróság ítélete ellen a vádlottak fellebbezést terjesztenek elő, és én is, a saját jogomon. A véleményünk nem változott az elmúlt öt év alatt: ebben az ügyben a leglényegesebb elem az, hogy a vádlottak az Alaptörvényben foglalt jogukat gyakorolták. Márpedig ebben az esetben nem bűncselekmény történt, amely veszélyes volna a társadalomra, hanem épp ellenkezőleg: tettük társadalmilag hasznos volt.”

A Mércének is nyilatkozó ügyvéd lapunk megkeresésére elmondta azt is, bár az ítélet nem a legenyhébb (ami a megrovás lett volna) de ennek ellenére ez sem jelent büntetést. A próbára bocsátás ez esetben azt jelenti, hogy egy évnek el kell telnie anélkül, hogy bűncselekmény követnének el, ellenkező esetben a bíróság dönt a büntetésről – azonban annak kiszabását is elhalasztották. Vagyis ha a próbára bocsátás feltételeinek nem tesznek eleget, akkor várna rájuk büntetés – aminek mértékéről nem született döntés.

„Ez egy figyelmeztetés. Ez kifejezi azt, hogy a bíróság álláspontja szerint a közlés módja nem volt jogszerű, viszont méltányolható, sőt abszolút támogatható ügy mellett szólaltak meg, illetve a tiltakozások olyan módját választották, ami nem megfelelő, a célja viszont igen”

– mondta el Tran Dániel. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy érvelésük szerint egy tévedés is felmerült az ügyben, mivel az aktivisták szándéka lemosható festék használata volt, azonban „nem olyan festéket adtak nekik a boltban, amilyet kértek”. Az aktivisták jogi képviselője szerint a másodfokú tárgyalásra a következő egy éven belül kerülhet sor.

Az Utcajogász közleményében arról ír, hogy az AVM-vel együtt már a 2010-es évek közepétől igyekeznek ráirányítani az emberek figyelmét a nyilvános illemhelyek ügyére. Budapesten ugyanis annak ellenére büntette a rendőrség azokat, akik az utcán végezték a dolgukat, hogy nem álltak – és nem állnak megfelelő számban ma sem – rendelkezésre közvécék. Ezzel elsősorban a legszegényebbeket, a hajléktalanságban élőket sújtva nap mint nap. 

„Egy ilyen szabálysértési ügy miatt fordult az Utcajogász 2016 nyarán az alapvető jogok biztosához, aki 2017. márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg a jogszabály-módosítás szükségességét, annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önkormányzati feladatként való vállalását”

– írja az Utcajogász egyesület, azonban, mivel az ombudsmani javaslat nem kötelezte a Fővárost a probléma megoldására, a közvécék száma és állapota a következő években sem igazán változott. 

A Város Mindenkié csoport évek óta küzd a fővárosi közvécé-helyzet javításáért. A szervezet 2021-ben felmérte a budapesti nyilvános illemhelyek állapotát, egyenként felkeresve a 128 illemhelyet, amiből akkor 90-et találtak üzemképesnek. Ezután javaslatcsomaggal fordultak a Fővárosi Önkormányzathoz, amiben többek között fontossági sorrend alapján jelölték meg azokat a köztereket, ahol legégetőbb lenne új közvécék létesítése, valamint arra is javaslatot tettek, hogy ezek egy részének mindenki számára hozzáférhetőnek, ingyenesnek és akadálymentesnek kell lenniük. Még 2021-ben a szervezet Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel is egyeztetett a kérdésben:

„Megállapodtunk, hogy ha nem is mind a 150 általunk követelt vécé lesz ingyenes, legalább a frekventált pontokon létesítsenek ingyenes vécéket (mint amilyen pl. a Blaha Lujza tér), illetve azokon a helyeken, ahol nincsenek más megközelíthető illemhelyek. Továbbá megfelelő számú ingyenes vécé mellett a becsületkasszát és a token-rendszert is javasoltuk (amit rászorultsági alapon lehetne megkapni), azonban azóta ez irányban sem tett lépést a Főváros”

– írta 2023-ban az AVM. Beszámolójuk szerint a Főváros kezdetben elkötelezettnek tűnt emellett, azonban a felújított Blaha Lujza tér átadása óta úgy tűnik, mégsem kezeli prioritásként a közvécék helyzetének rendezését. A téren mindössze egy automata vécé üzemel, amelyet 250 forintért lehet használni.

Ez egyértelműen aránytalan a tér forgalmasságához képest.

A Telex tavaly áprilisban gyűjtötte össze, hogy milyen lépéseket tett a fővárosi önkormányzat a Karácsony Gergely vezetése alatti első 5 évben a közvécéhelyzet javítása érdekében. Ebből kiderült, hogy ugyan nagyjából 10-15 darabbal több nyilvános illemhelyiséget üzemeltet a főváros, mint 2019-ben, de ez annak is betudható, hogy egyes egységeket kerületi önkormányzatoktól vettek át. A térképen feltüntetett mosdók közül több a valóságban nem elérhető – vagy technikai hibák miatt, de olyan vécét is talált a lap, hol csengetni kellett, de egyszerűen nem nyitottak ki használatra.

A fővárosi közvécék túlnyomó többségét a Fővárosi Csatornázási Művek (FCsM) üzemelteti, akik egységesen 250 forintos használati díjat szabnak meg –

ezzel a valóban rászorulók, hajléktalanságban élők számára nem jelentenek valódi megoldást, hiszen napi többszöri használattal akár több ezer forintos kiadást is jelenthet a szükségletek kielégítése.

Ez az összeg egyébként a környező fővárosokkal összehasonlítva is magasnak tűnik: egy 2022-es összevetés szerint Varsóban és Krakkóban csak körülbelül 170, Prágában 160, Pozsonyban pedig 120 forintnyi złoty, korona és euró volt a vécék használati díja. Bécsben, Münchenben és Berlinbe fél eurót, vagyis kevesebb mint 200 forintot kellett fizetni ezért a szolgáltatásért, Bukarestben pedig csak 41 forintnyi lejt.

Az AVM már évekkel ezelőtt is jelezte, hogy a 250 Ft-os térítési díjnak nincs semmiféle „pedagógiai haszna” (amivel a főváros érvelt), arra azonban felettébb alkalmas, hogy a hajléktalan emberek számára ellehetetlenítse a nyilvános illemhelyek használat, és általában elriassza a közvécéktől a rászorulókat, azaz olyan helyzetet teremtsen, amely „visszaigazolja”, hogy a fővárosi közvécé-politika úgy jó, ahogy van. 

A szervezet petíciót is indított annak érdekében, hogy a főváros 150 db akadálymentesített és ingyenes hozzáférhető mellékhelyiséget hozzon létre – ezt a mai napig közel 7 ezren írták alá.

A Főváros weboldalán elérhető interaktív térkép alapján 77 nyilvános, fővárosi és annak partnerei általi fenntartásban álló illemhely üzemel jelenleg Budapesten – ezen felül vannak kerületi önkormányzatok által fenntartott mellékhelyiségek is. Ez a szám 1996-ban még 112 volt, ami a 2000-es években csappant meg jelentősen. A térképpel kapcsolatban a Telex összefoglalója megjegyzi, arról hiányzik egy csomó, amúgy működő nyilvános vécé, köztük még a saját cégük, az FCSM fenntartásában lévők is, rajta vannak viszont a valóságban egyáltalán nem működő közvécék.