Mikor már úgy nézett ki, hogy megreccsen a bitcoin, Trump gyorsan megmentette
Az utóbbi napok ismét ízelítőt adtak abból, hogy milyen intenzív mozgásokra képes a bitcoin (és általában a kriptodevizák) árfolyama: a január 20-i történelmi csúcshoz képest pénteken a 28 százalékot is elérte a zuhanás, majd gyors korrekció kezdődött, vasárnap pedig egy újabb ugrás jött felfelé.
Előzmények: a péntekre virradó éjszaka néhány óra alatt 7,5 százalékot esett a bitcoin értéke, amely Donald Trump elnöki beiktatásának napján érte el eddigi csúcsát 109 588 dolláros árfolyamon. Péntek délelőtt viszont ez majdnem 78 ezer dollárig csökkent.
A több mint egy hónapnyi lejtmenethez hozzájárult a február 21-i Bybit-botrány, amely a kriptotörténelem eddigi legnagyobb lopása.
„Észak-koreai hackerek 1,5 milliárd dollár értékben loptak el ethereumot a Bybit tőzsdétől. A felhasználók vagyona biztonságban maradt, és a konkurensek összefogtak, hogy a Bybitnek maradjon fedezete, így 12 milliárd dollár tőkéje maradt – a botrány előtt ez 20 milliárd dollár volt” – mondta a G7-nek pénteken Honti Roland, a Cryptofalka.hu alapítója.
Idézet: „A csökkenés nem meglepő, hiszen a világpiacon is pánik van az inflációs hatás és Donald Trump vámfenyegetései miatt, aminek a hatására a részvénypiac is esik” – tette hozzá Honti Roland.
„Szinte minden bikapiacon többször láthattunk 20-30 százalék körüli korrekciót, ezért én nem kiáltanék még medvepiacot. Gondoljunk arra, hogy a bitcoin értéke az elmúlt két évben megnégyszereződött.”
Felülnézet: a kriptopiacon valóban nem feltétlenül jelent hosszútávú veszteséget, amikor bezuhan egy deviza értéke. A bitcoin a 2010-es évek elején három olyan ciklust is átélt, amikor több mint 80 százalékot esett az értéke. Ehhez képest a mostani esés kifejezetten enyhe volt.
Az Ethereum értéke ugyanabban a néhány pénteki órában 8,9 százalékkal esett féléves mélypontra, ami december elejéhez képest feleződő árfolyamot jelentett.
Még rosszabbul jártak azok, akik december elején a dogecoinból vásároltak be. A mémpénz értéke 62,1 százalékkal esett vissza azóta a mélypontot nézve, csak a péntek hajnali órákban 12,1 százalékot zuhant.
Igen, de: vasárnap hatalmas ralit hozott a kriptopiacon, hogy Donald Trump bejelentette, létrehozzák azt az amerikai stratégiai kriptodeviza-tartalékot, amelyről a politikus korábban beszélt. Eszerint az állam bitcoint, ethereumot, ripple-t, solanát és cardanót halmoz majd fel, de részletek nem ismertek ezen túl.
Ennek hatására vasárnap a bitcoin közel 10 százalékkal emelkedett, és jelenleg 93 ezer dollár körül kereskednek vele. Más kriptodevizák árfolyama szintén kilőtt vasárnap.
Mi következik? A Bloomberg pénteki cikkében még azt elemezték, tesztelheti-e a 70 ezer dolláros szintet a bitcoin, de mint látszik, egészen más utat járt be az árfolyam.
A folytatás hasonlóan bizonytalan, a rali fenntartásához valószínűleg szükség lesz arra, hogy részletek derüljenek ki az amerikai kriptodeviza-tartalékról. Emellett fontos a tágabb gazdasági környezet, Trump kereskedelmi háborús bejelentései a tőzsdék mellett a kriptopiacot is megrángathatják.
A jövő szempontjából is érdekes, hogy míg elemzők szerint az elnök megtámaszthatja a tőzsdei árfolyamokat – például a vámemelések elhalasztásával -, ha azok túl sokat esnének, erre elsőként a kriptopiacon került sor egy jól irányzott üzenettel.
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
A gumigyártásra fókuszálna, ezért a keddi bejelentése alapján eladná vagy bevezetné a tőzsdére a Magyarországon több üzemmel is rendelkező Contitech nevű, ipari termékeket - például futószalagokat és mezőgazdasági tömlőket - gyártó cégét a Continental cégcsoport - írta a Bloomberg.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.