Önmagában nincs, de csomagban már lehet értelme az orosz-amerikai gázbiznisznek
Az Északi Áramlat 2 gázvezetékprojekt újraindításáról tárgyalnak Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök bizalmasai – írja a Financial Times.
A tárgyalásokat a lap szerint az Oroszországot Németországgal összekötő vezetéket fejlesztő cég korábbi vezérigazgatója irányítja. Az orosz menedzser Putyin régi bizalmasa, és 2022 óta amerikai szankciós listán szerepel.
Előzmények: az oroszok legkésőbb a 2000-es évek eleje óta dolgoznak azon, hogy Ukrajnát kikerülve is képesek legyenek gázt szállítani Európába. Ennek a törekvésnek az egyik kulcseleme lett az Északi Áramlat projekt.
A Balti-tenger alatt futó első két vezetéket a 2010-es évek elején adták át, és ettől kezdve egészen az orosz-ukrán háború kirobbanásáig ez volt a legfontosabb gázszállítási útvonal Oroszország és az EU között.
A fejlesztés azonban nem állt le ezzel: 2018 óta épült az Északi Áramlat 2 névre keresztelt újabb két cső, amely megduplázta volna az ezen az útvonalon szállítható gáz mennyiségét.
Az új vezetékek elkészültek, sőt le is tesztelték őket, ám részben az amerikaiak nyomásgyakorlása miatt nem kapták meg a használatbavételi engedélyt. A háború kirobbanásával pedig biztossá vált, hogy nem üzemelik be őket.
Azóta a már működő két vezetéken is leálltak a szállítások, 2022 őszén pedig az Északi Áramlat két és az Északi Áramlat 2 egyik csövét felrobbantották.
Számokban: az Észak Áramlat két vezetékének együttes kapacitása évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítását tette lehetővé. Ez az éves magyar fogyasztás 6-7-szerese, a háború előtti uniós felhasználás hetede.
A vezetékek a háborút megelőzően, sőt még az orosz inváziót követő hónapokban is lényegében teljes kapacitáson működtek, naponta durván 165 millió köbméter gáz érkezett Németországba ezen az útvonalon.
Azzal, hogy a 2022-es robbantással a négyből három vezetéket kiiktattak, most legfeljebb 27,5 milliárd köbméternyi kapacitást lehetne üzembe állítani. Ha valóban vannak tárgyalások, akkor azok erről szólhatnak.
Felülnézet: bár az Északi Áramlat 2 iránti amerikai érdeklődés nem előzmény nélküli, elég nehezen érthető, hogy az Egyesült Államoknak miért lenne érdeke a projekt újraindítása.
Nem véletlenül szóltak korábban arról a hírek, hogy az amerikaiak inkább blokkolják a dolgot. Az orosz gáz kiesésével ugyanis maguknak teremthettek piacot Európában.
Ha maga az infrastruktúra amerikai kézbe kerülne, akkor abból lehetne természetesen bevételük, de valószínűleg ennél többet buknának az orosz versenytárs erősödésén, és az ebből eredő piacvesztésen.
Az egész csak úgy nyer értelmet, ha egy nagyobb üzleti csomag része – mondta a G7-nek Takácsné Tóth Borbála, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (BCE-REKK) gázpiacokkal foglalkozó főmunkatársa. Ez egyáltalán nem lenne idegen az oroszoktól, korábban európai partnereikkel is gyakran tárgyaltak így.
Mi várható? A projekt felélesztéséhez kevés az orosz és amerikai szándék, nem lehet megkerülni azt a Németországot, ahova befut a vezeték.
A jogi kérdések mellett a német oldalon időközben valószínűleg olyan leszerelések is történtek, amelyek technikailag is ellehetetlenítik a szállításokat. Emellett az ottani vezetékeket birtokló piaci szereplőkkel is meg kellene egyezni, és az sem a német nyitottságot vetíti előre, hogy a választások győztese, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) Ukrajna támogatásának megerősítésével kampányolt.
A vezetékről szóló tárgyalások ugyanakkor elég jól illeszkednek abba az új világrendbe, amit az Egyesült Államok és Oroszország elmúlt hetekben egyre látványosabb közeledése jellemez.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára a Trump-vámok bejelentése után, de egy másik beharangozott vám miatt a benzinkutakon mégis drágulás jöhet.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.
Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó szarvasmarha-, sertés- és juhállományt Magyarországon az egyre nagyobb aggodalmat okozó ragadós száj- és körömfájás.
A 2008-as válság óta csak a covid-járvány kezdetén és az orosz-ukrán háború kirobbanását követően láthattunk olyan pánikreakciókat a tőzsdéken, mint ma, illetve már múlt csütörtök-pénteken is.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.